Villanybojler választás

Űrtartalom tekintetében az a mérvadó, hogy hányan és milyen vízvételi helyre használják majd a bojlert. Ha például egy kézmosóhoz keresünk egy kisebb vízmelegítőt, mely csak egy kézmosás funkciót szolgálna, akkor elegendő egy kicsi, 5 vagy legfeljebb 10 literes vízmelegítő. A másik eset (és ez a gyakoribb), ha egy lakás, otthon lakóinak keresünk valami meleg vizet előállító készüléket. Jelen esetben általában a készülék kihasználtsága szerint gondolkodunk, és az adott feladathoz minimálisan szükséges készülékméretet határozzuk meg, de természetesen ettől el lehet térni a tekintetben, hogy kinek mennyi a vízhasználati igénye, vagyis köznyelvben; mennyire szeret „pancsolni”. Egy-két fő tekintetében vagy ha csak például egy konyhába keresünk kiegészítő villanybojlert, akkor elegendőnek kellene lennie egy 30, 50 literes bojlernek. Ha már ez az 1-2 fő egy bojlerről szeretné a meleg vizet biztosítani zuhanyzáshoz és egyben konyhai vízhasználatra is, akkor már be lehet vállalni egy 80 literes bojlert vagy vízmelegítőt. Ha 3-4 fő használ egy adott ingatlanban zuhanyzás és konyhai célokra meleg vizet, akkor válasszunk 100, 120 literes kiviteleket. Nagyobb vízhasználat – tehát pl. 5 főnél nagyobb család, lakóközösség meleg víz ellátásához – mindenféleképpen a nagyobb 150 vagy 200 literes bojlert, vízmelegítőt érdemes beépíteni.

Az űrtartalom mellett persze felmerül a kérdés, hogy hova is tudjuk rakni ezt a villanybojlert, vízmelegítőt. A legklasszikusabb a fali függőleges, sokan még mindig ezt a formát választják. Viszont pl. egy ház átalakítása során sokszor helyhiány miatt vagy egyszerűen csak praktikussági okok miatt előnyössé válhat, ha ez a bojler vízszintesen kerül elhelyezésre. Mindamellett, ha van lehetőségünk egy mosókonyhában például vagy kazánházba elhelyezni a bojlerünket, akkor egy álló bojler is szóba jöhet. Az 5-10 literes kis vízmelegítőket legtöbbször konyhába, kis fürdőszobákba, WC-be akarják elhelyezni. Ebben az esetben két lehetőség adódik; vagy alsó elhelyezésű vagy felső elhelyezésű lesz a vízmelegítő. Az alsós vízmelegítőt mosdó/mosogató alá tudjuk elhelyezni, mely akár egy szekrénybe is elfér. A felső elhelyezésű vízmelegítőt pedig a mosdó, vagyis a csaptelep fölé szereljük fel, melynek kis mérte szintén lehetővé teszi a szekrénybe való elhelyezést.

Mindkét esetben a bojlerek lehetnek nyílt vagy zárt rendszerűek. A nyílt rendszerű, azaz nyomásmentes kis vízmelegítő csak egy vízvételi helyhez, egy csaptelephez telepíthető, és jellemzően csak a gyártó által biztosított csaptelep alkalmazásával. Sok esetben ez garanciális feltétel is. Ebben az esetben a hálózati (nyomás alatti víz) nem a vízmelegítőbe kerül bekötésre, hanem a csaptelepen keresztül, annak nyitásával szabályozzuk a készüléken átfolyó víz. A zárt rendszerű vízmelegítők – ide tartozik a bojlerek, vízmelegítők legnagyobb hányada – esetében már a készülékbe kerül bekötésre a hálózati – nyomás alatti – víz, és bármilyen csapteleppel használhatók.

Vásárláskor mérlegeljük majd, hogy milyen a kezelőfelülete a készüléknek, milyen energia besorolású, és persze a nagy kérdés: melyik márkát válasszuk. Kezelőfelület tekintetében több alternatívát kínál már nekünk a legtöbb gyártó. Legelőször is; ha olyan bojlert keresünk, amelynél nem szükséges vagy nem is akarjuk, hogy bárki a bojlerünket állítgassa, akkor olyat válasszunk, amely gyárilag beállított fix hőfokkal rendelkezik.

Szabályozás tekintetében széles a palettából válogathatunk a hagyományos tekerőgombos, vagyis manuális hőfokszabályozás, a digitális kijelzővel rendelkező nyomógombos, vagy akár már a legmagasabb technikát képviselő érintő kijelzős, öntanuló szabályozás között. Természetesen ott van még alternatívaként a wifis vezérlés is, amely már magas fokú kényelmet is biztosít a felhasználó részére. Mind az öntanuló rendszer, mind pedig a wifis változatokkal jelentős energia megtakarítás érhető el háztartásunkban.

Ha már energia megtakarításról beszélünk, akkor érdemes szem előtt tartani azt is, hogy a ma már kötelezően feltüntetésre kerülő Erp adat, vagyis a bojleren lévő energia címke milyen adatokat mutat. Természetesen az „A” energiaosztály képviseli a leghatékonyabb energiafelhasználást, de egy „B” vagy esetleg „C” energia osztályú bojler, vízmelegítő is előnyös lehet számunkra, mert esetleg más tulajdonsága (pl. elhelyezhetősége, vagy a kezelőfelülete) kompenzálja az alacsonyabb energia-besorolást.

Kéttartályos bojler

A kéttartályos készülékekben több az alkatrész, így statisztikailag nagyobb a meghibásodás esélye, ugyanakkor elegáns, keskenyebb kivitelű, és jelentősen gyorsabb a felmelegítés. Fektetve is szerelhető, de akkor valamivel többet fogyaszt.

Fekvő vagy álló bojler

Bojlerszerelőként, szerelni jobb az álló kivitelt, ez a karbantartás árában is jelentkezhet, és bizonyos meghibásodások is elkerülhetőek. Az álló kivitel hatásfoka jobb, ezért csak akkor javasolt fektetni a bojlert, ha nincs más lehetőség.

forrás: netkazán