A szervezet favizsgáló és faápoló továbbképzéseket is tart, melyet azoknak ajánlják, akik érdeklődnek ezen új és izgalmas szakterület iránt, akik meg akarnak ismerkedni a fák, idős fák vizsgálatának legkorszerűbb módszereivel és gyógyításuk tudományával. Itt nem csak elméleti, hanem a gyakorlatban is alkalmazható favizsgálati és faápolási ismereteket is szerezhetnek az érdeklődők. Hiszen külön biológiája van az odvasodásnak, vannak fasebészeti eljárások, statikai megerősítő eljárások, és sok más érdekességet foglal magába ez a tudományterület.
Mi a faápolás és kik a faápolók?
A fogalom, maga a szó, nem is olyan régen talán negyedszázada hangzott el először. Azóta szélesebb körben vált ismertté, de természetesen van hova fejlődni. A faápolás elsősorban a lakókörnyezet fáinak egyedi gondozását, és nem az erdészek által végzett, állományszerű gondozását jelenti. A faápolás, mint szó, egy gyűjtőfogalom, magába foglalja mesterséges környezetben álló fákkal kapcsolatos tevékenységet a faültetés tervezésétől a fa kivágásáig. E szakterületnek több ága van. A faállomány fejlesztés az ültetések, a faállomány fenntartás, fejlesztés elveinek kidolgozása, tervezése. A faápolás: fák ápolása az ültetéstől a kivágásig. A favédelem: a fák hosszú távú biztonságos megtartás-feltételeinek tervezése és kivitelezése. A favizsgálat pedig állapotfelmérés, vizsgálat és ápolási javaslattétel. Végül ide tartozik még a fanyilvántartás: fakataszter/leltár készítése, és a fák egyedi értékének meghatározása.
A fa belseje nem él csak szilárdít
A fa élő része a kéreg alatt található, itt történik a víz és tápanyagok szállítása a gyökértől a levelek irányába, majd egy másik zónában a kész tápanyagok szállítása ellentétes irányban. A fa évről évre növekszik, ez látható az évgyűrűkön is. A törzs belső része azonban már nem élő rész, ennek feladata ilyenkor a szilárdítás, hiszen minél nagyobb lesz az évek alatt egy fa koronája, annál vastagabb törzs kell ennek a megtartásához, így e kettő jó esetben arányosan, szinkronban fejlődik.
A fa rákbetegsége általában egy sebből indul ki
A rákbetegség a fáknak, cserjéknek, gyümölcstermőknek egyik legveszedelmesebb pusztítója. Emiatt az ellenük való védekezés is nagyon fontos. A fás növények földfeletti részein gyakran található elhanyagolt, korhadó, redvesedő seb. Ennek belső része többnyire üreges, a kéreg és a háncsborítás hiányzik róla, felületi farészei pedig korhadtak. Az ilyen seb hepehupás, dudoros szélét hegesztőszövet (kallusz) veszi körül, ami törekszik a seb behegesztésére, de ez általában nem következik be, s ezzel a folyamattal elindul a rákbetegség. A ráknak több fajtája létezik. A valami miatt (fagytól, repedéstől, rovarok rágásától stb.) megsérült részt a rákosodást kiváltó Nectria gomba spórája fertőzi meg.
Később a gomba spóráiból kifejlődő fonalak (micéliumok) elkezdik korhasztani a fát. A seb körüli hegszövet próbálja beforrasztani a sebet, de a gomba az újonnan fejlődő szöveteket is elpusztítja. Így a seb ahelyett, hogy begyógyulna, folyamatosan terjed. A rákos képződmények felemésztik a fa „erejét” és a pusztulást a csúcs száradása jelzi. Amikor a rákos seb körbeér, a fölötte lévő rész teljesen elhal, lévén megszűnik a víz és tápanyag szállítás.
Amikor faápolásra van szükség
Sok olyan eset van, amikor a fa ápolására van szükség. Egy odvas fa esetén, ha mód van rá, az odút ki kell tisztítani, kitölteni valamilyen anyaggal, majd lezárni, hogy benne a korhadás ne terjedjen tovább. A villás elágazások viharos szélben az elsők között törnek, ezek azok, amikor egy ág egy ponton válik ketté, és két ágként folytatja. Ez egy igen kis ellenálló képességű elágazás, ezeket vagy meg kell szüntetni, vagy hevederrel összekötni. Az aszimmetrikus lombkorona és ágrendszer is problémás, mert nem egyenletes terhelést ró a törzsre, ez is gyakran viharkárok áldozatává teszi a fát. Ezt ifjító metszéssel, melynek során a koronát kompaktabbá, és szimmetrikusabbá tesszük, tudjuk orvosolni a problémát.
Nagyobb vágási felületet mindig kezeljünk fasebkezelő anyaggal, ez egyrészt víztaszító, így a bakteriális és gombás fertőzések elkerülhetők ennek alkalmazásával, valamint hatására gyorsabb lesz a seb gyógyulása. Némelyik fasebkezelőnek olyan hatása is van, hogy csökkenti a vízhajtások megjelenését. Ez jó, mert egy nagyobb beavatkozás után igen intenzív hajtásnövekedés indul meg, de ezek egyike sem fejlődik majd igazán jól, mert konkurálnak egymással. Itt is emberi beavatkozás szükséges ahhoz, hogy e hajtásokat válogassuk, és csak egyet, vagy néhányat hagyjunk meg azzal a céllal, hogy majd ágat nevelünk belőle.
A kiállításon több példa volt arra, milyen kárt tud tenni a fában, amikor egy vezetéket körbe nő a fa. De korhadásokra, fakín és farontó lepke kártételre is szemléletes példákat mutattak be a kiállításon. Nyílt és zárt hasadásokat is megtekinthettek az érdeklődők, valamint az is nagyon látványos volt, ahogy az összecsavarodó ágak, vagy egymást dörzsölő ágak idővel különféle deformációkat okoznak.
