Fagyokkal dacoló növényeink

2022-12-20 18:58:42 | Módosítva: 2022-12-20 19:05:43

Télen egyes növényeinkre fagyveszély leselkedik, hiszen vannak biztonsággal fagytűrő fajok, és vannak olyanok, melyek csak bizonyos hőmérsékletig fagytűrők. Némelyeknél nem is a fagy, hanem a téli nedvesség okoz gondot. Emellett a fagytűrés mértéke is változó: mert ha a vesszők „nem értek be eléggé”, akkor az egyébként nagy mínuszokat elviselő faj egyede is kárt szenvedhet.


Miért nem bírja a fagyot, ha elvileg fagytűrő?

Bizonyos körülmények esetén a fagytűrő növények is fagykárt szenvedhetnek, akár oly mértékben, hogy el is pusztulhatnak. Egyik jelentős kockázati tényező, ha egy egyébként télálló kerti növényt valamilyen okból dézsában vagy nagy edényben tartunk. Ennek lehetnek persze praktikus okai, például amikor nagy cserépben tartunk tujákat, vagy más örökzöldeket, így azokkal a teraszt díszíthetjük, de ha útban vannak, áthelyezhetjük őket, és télire is oda vihetjük, ahol nincsenek útban. E „mobil” növényeknek ez az áthelyezhetőség nagy előnye, ám a hátrány, hogy a gyökértömegük sokkal kisebb térfogatra – a cserép méretére korlátozódik – mintha a kert talajába lennének beültetve. A fagytűrés csökkenése az örökzöldeknél jelentkezik hangsúlyosabban, aminek oka, hogy az örökzöldek télen is vesznek fel vizet. Keveset ugyan, de az a kevés nagyon fontos számukra. Ha kerti talajba van ültetve a növény, akkor olyan mélyen is lesznek gyökerei, ahol a talaj már nincs átfagyva, tehát onnan folyékony halmazállapotú, azaz felvehető vízhez jut. Ha egy cserépbe van ültetve egy ilyen növény – akármilyen nagyba is – amennyiben több napig éjjel-nappal fagypont alatt van a hőmérséklet, akkor az átfagyott földből nem jut vízhez, tehát nem fagykárt szenved valójában, hanem kiszárad, ráadásul ez örökzöldeknél csak hónapokkal később válik láthatóvá. Ezt elkerülendő a cserépben, dézsában kint telelő növényeink edényét vegyük körbe pléddel, fóliával, hogy nappal minél hamarabb felengedjen a földjük a hideg napokon is, vagy másik megoldás, hogy lesüllyesztjük ezeket a talajba. Harmadik lehetőség, hogy fagymentes, de hűvös helyen bent teleltetjük őket, ám ilyenkor szokott az előfordulni, hogy elfelejtkezünk az öntözésükről, és kiszáradnak. Ez a kinti, kerti teleltetésnél nem szokott probléma lenni, mert a természet megoldja.


A fagytűrés, vagy fagyérzékenység hosszú skálán mozog. A növények fagyérzékenységének egyik legalapvetőbb oka, hogy például eredeti élőhelyükön nagyon enyhék a telek. Tehát egyszerűen nem szoktak hozzá, hogy a fagyhoz alkalmazkodnia kellene. E fajokat fagymentes helyen kell teleltetni. Vannak növények, amelyek csak bizonyos korukig fagyérzékenyek. E mediterrán eredetű fajok, ahol a tél enyhe, ritkán és rövid időre közelíti meg csak a hőmérséklet a mínusz 8-10 °C-ot. E növények nálunk fiatal korukban fagyérzékenyek, ám egy 3-4 éves példány már viszonylag nagy biztonsággal kiültethető. Esetükben az első éveket benti teleltetéssel oldhatjuk meg, utána mindenképp tavaszra ütemezzük a kiültetést, hogy késő őszig fejlődhessenek, és száruk alul, de minél nagyobb magasságig befásodhasson.

A fagyveszély harmadik oka olyan növényeket is fenyegethet, melyek jól hozzászoktak a mi kontinentális éghajlatunk teleihez, tehát elvileg teljesen fagyállók. Azokat is érheti fagykár extrém hideg esetén, amikor a hőmérséklet -20 fok körülire hűl, és ez tartósan akár 8-10 napig is megmarad. Az sem tesz jót a növényeknek, ha a nappali hőmérséklet tartósan nem megy 0 fok fölé. Ha éjjel fagy is van, de nappal olvadás következik, ezt viszonylag jól elviselik, ám a hosszan tartó extrém hideg minden példányt megviselhet.

Másik problémát a téli pangó víz okozhatja, melyre a növények változó mértékben érzékenyek, de ezek elvezetéséről hasznos gondoskodni. Ez azért alakul ki, mert hóolvadás után a hólé nem tud leszivárogni a talajba – ami még fagyott. Majd újra megfagy a növény töve körül, és károsíthatja azt. Ez megelőzhető, ha akár egy kapával nyitott kis árokkal, vagy a növények kicsit magasabb részre ültetésével megoldjuk, hogy a megolvadt hólé elfolyjon, és ne maradjon a tövek körül.




Tövek védelme földdel, lombbal

Rózsáknál, mediterrán növényeknél gyakori módszer a felkupacolás, mellyel a gyökérnyaki alvórügyeket védjük meg. Földdel, lombbal vagy ezek keverékével takarjuk a tövet, minél magasabban. Ha ugyanis a föld feletti rész elfagy, a növény tőről még újra hajthat. Igaz, ebben az esetben akár több évnyi növekményt is elvesztünk: egy 4-5 éves példány gyakorlatilag majdnem elölről kezdi fejlődését. Azért csak majdnem, mert a gyökerek a talajban épek maradnak, így sokkal gyorsabb növekedésre, regenerálódásra számíthatunk.

A téli felkészülésre is igaz, hogy ha kemény télre készülünk, és enyhe lesz, akkor feleslegesen dolgoztunk növényeink fagyvédelmén. De ha fordítva történik, és a bekövetkező nagy mínuszok előtt nem törődünk a lehetséges veszéllyel, az nagy károkat tud okoznia kertben.

A gyökérnyak védelme igen fontos. A gyökérnyak és a legalsó koronaelágazás közötti részt nevezzük törzsnek. Tehát a gyökérnyak a földfelszín alatt, annak közelében helyezkedik el, azaz a törzs legalja, a gyökér legteteje.

A növényeken leginkább hajtásrügyek találhatók (a virágrügyek és vegyes rügyek mellett). Amint létrejönnek a hajtásrügyek, és az időjárás tavasszal megfelelő számukra rögtön ki is hajtanak. Ezzel szemben, az alvórügyek, mint rejtett rügyek anélkül, hogy kihajtanának, nyugalomban tovább élnek, és várják, hogy szükség legyen rájuk. Természetesen visszametszéssel az alvó rügyeket is kihajtásra lehet aktivizálni. Ám ezek rendszerint csak akkor hajtanak ki, ha a környezetükben levő növényi részeket (legyen ez vessző, gally, ág) sérülés, károsodás (törés, rágás, jégverés, elfagyás, tűzkár, metszés) éri. Téli fagykár esetén tehát a gyökérnyaki alvórügyek adhatnak esélyt arra, hogy a növényünk mégis túlélje a telet. Más szerepe is van ezeknek: gyümölcstermő és díszcserjék esetén, ha a vesszők felkopaszodtak, elöregedtek tövig visszametszhetjük ezeket, ifjítás céljából. Ha tőből távolítjuk el az ágakat, a megmaradt alvórügyek kihajtanak, ezzel megifjul a tő.

Tavasszal ne felejtsük el lebontani a földkupacot

A növények kihajtása, a fagyok elmúlta után a tövek körüli földkupacokat mindenképp távolítsuk el. Nem jó megoldás az, ha úgy gondoljuk, „maradhatnak azok, elférnek ott a következő télig”. Ha a töveken hagyjuk a földkupacokat, az igen sok hátránnyal jár. Egyrészt a tő körül elfolyik a víz, ahelyett hogy pont ott szivárogna a talajba a gyökér felé. Gyökérnyakba oltott gyümölcsök, rózsák esetén a felkupacolás miatt a nemes rész „leléphet” az alanyról, azaz a nemes rész nem az alanytól veszi fel a vizet, hanem a felkupacolás miatt saját gyökeret ereszt, és lekapcsolódik az alanyról. Ez baj, hiszen nem véletlenül lett az alanyra oltva, saját gyökéren nem fog jól fejlődni, vagy sokkal rövidebb életű lesz, fogékonyabb egyes betegségek, kártevők kártételére.




Fóliával ne!

Fóliával soha ne takarjunk kerti növényeket közvetlenül, fagyvédelmi céllal sem, mert ezek bár jól szigetelnek, és a fagytól védenek ugyan, de víz nem jut se alájuk, se onnan ki. Azaz a növény nem kap vizet télen, egy idő után a gyökerei a száraz környezetben elpusztulhatnak a hosszú hónapok során. Ha bejut víz az sem jobb, akkor rohadásnak indulhatnak a fólia alatti növényi részek. A nagy hőingás sem tesz jót, nappal a fólia alatt jelentős a felmelegedés, éjjel a visszahűlés, így a növény hamarabb kihajthat, mint azt a tényleges időjárás indokolná. Fólia helyett használhatunk agroszövetet, ami hőszigetel, de a víz és a levegő átjárja.

Ha nagyobb növényeket szeretnénk védeni a komolyabb fagytól, azaz magasabban szeretnénk a fagyvédelmet megoldani, verjünk le pár karót a növény köré, és jutazsákkal vagy kartonpapírral vegyük körbe, belülre pedig tegyünk száraz lombot, olyat, ami lehetőleg nem tömörödik le. Így a levegő lesz a fő hőszigetelő. Az, hogy ez a takarás néha átázik, máskor kiszárad nem gond, a levegőtlen körülmények elkerülése a cél.


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Fagytűrés, télállóság –

Néhány növény jól tűri a téli viszontagságokat, mások belehalnak ebbe. Némelyek csak korlátozottan télállók. De mi is a fagytűrés, a télállóság, és hogyan segíthetünk növényeinknek ebben?


Fagykár a kertben

A növényekkel kapcsolatos fagykár esetén elsősorban a téli hideg okozta problémákra gondolunk. Ám ekkor a hideg a télálló növényeknek általában nem okoz gondot. Sokkal veszélyesebbek az olyan...