Kandallót hamar, de milyet?

A gáz működik önmagában – ha van –, de azért még sem, mert áram nélkül nem megy a keringtető szivattyú, és a kazán sem, tehát a gázfűtés nem független a villanytól. Az elektromos fűtések függetlenek a gáztól, de sokakban megfogalmazódik a félelem, hogy mi lesz, ha a sok hőszivattyú és klímafűtés áramfogyasztását nem bírja az országos áramhálózat! Talán a fatüzelés a leg függetlenebb fűtési alternatíva, hiszen ha van egy jó kandallónk, és a tárolóban ott van a fa, akkor mindentől függetlenül tud lenni fűtésünk. Nem véletlen tehát, hogy mostanában sokan fordulnak a kandallós cégekhez és kereskedőkhöz.

Kémény kell

A kandallóválasztás során fontos szempont, hogy található-e kémény a házon, vagy szükséges azt újonnan telepíteni? Fontos tudni, hogy a mai technikák segítségével egy új kéménynyílás építése nem számít nagy horderejű, több hétig húzódó munkálatnak, és ideális esetben akár 1 nap alatt is megépíthető. Ez a lehetőség azonban a társasházak nagy részénél utólag nem oldható meg.

Akik eddig gáz vagy elektromos fűtést használtak, azok számára evidens, hogy fűtőkészülékük teljesítményét szinte korlátlanul tudják szabályozni. Minél jobb a szigetelés, minél újabbak és jobb minőségűek a nyílászárók és a szellőztető rendszer, annál kisebb a lakás hőigénye. Egy jó adottságú nappali szoba számára 1-2 kW hőteljesítmény bőségesen elegendő, így egy alig szabályozható régi kandalló 15 kW-os teljesítménnyel a begyújtás után röviddel rendkívüli mértékben túlfűti a helyiséget, a 30 fokos meleget engedhetjük ki az ablakon, ha nem akarunk kigyulladni. Aztán a farönkök leégnek, és a lakás el kezd kihűlni. Ebből a példából látszik, hogy mennyire fontos a kandalló szabályozhatósága. Egy korszerű kandalló teljesítményét tól-ig határokban adják meg, és itt nagyon érdemes figyelni az alsó határra. Minél alacsonyabb az első szám (pl. 4-16 kW) annál jobban leszabályozható a készülék a begyújtás után, és a szükséges kis teljesítménnyel sokkal tovább tud működni, és nem fűti túl a szobát. Létezik 2 kW-ra leszabályozható kandalló is.

Honnan jön a légellátás?

A nyílt égésterű kandallók a helyiség levegőjét használják az égés során. Ez régen nem okozott nagy problémát, hiszen a korszerűtlen nyílászárók biztosították a szükséges friss levegőt. A szinte légmentesen záródó ablakoknál viszont már más a helyzet, a nyílt égésterű kandallónak hamar légszomja lehet, amit tovább ronthatnak a korszerű háztartási eszközök – központi porszívó, konyhai elszívó, központi elszívó –, amik nem csak megakadályozzák a levegő utánpótlást, hanem még vákuumot is létrehozhatnak a lakásban. Ilyenkor a kandalló kéményében a füstgáz áramlása megfordulhat, és az égéstermék visszaáramolhat a lakásba.

Ez a szempont egyre inkább a zárt égésterű kandallók irányába tereli a figyelmet. Ilyenből nem sok van, viszont ezek mellett tökéletes biztonságban tudhatjuk családunkat. Nem elég, ha a kandalló csupán az elsődleges levegőt fogadja kintről. Ha a másodlagos levegő a lakásból érkezik, az több szempontból is szerencsétlen megoldás. Először is sérül a légtömörség a lakás felé, másodszor pedig az üveg felett beszívott másodlagos levegő általában szabályozatlan, ami további problémákat vethet fel. A készülék hatásfoka nagymértékben csökken, illetve erős kitettségünk lesz a kéményben uralkodó, esetlegesen túl magas huzatnak.

Az ún. látványkandallók mindig kevésbé zártak. Ez teljesen érthető, hiszen ekkora, ilyen formájú, több irányban mozgó ajtót szigetelni nem szerencsés, drága és nehezen megoldható. Az ilyen kandallók ritkán tekinthetők légtömőrnek. Mindenképpen szerencsés, ha a készülék az elsődleges levegő mellé másodlagost és esetlegesen harmadlagost is fogad. Fontos, hogy ezek mindegyike szabályozott legyen, a későbbi hatásfokcsökkenés vagy készülékkárosodás miatt.

Hatásfok

Fontos szempont a kandalló választásnál a hatásfok, és nem mindegy, hogy azt hogyan számoljuk. Egy készülékre könnyű ráírni, hogy 70% a hatásfoka – ami egy igen jó érték –, de ha ezt csak egy optimális esetben, rövid ideig tudja teljesíteni, akkor már nem olyan szép a kép. Ha valóban értékelhető hatásfokadatot szeretnénk kapni, akkor mindenképpen átlagolt hatásfokot kell keresnünk. Ez általában háromórás mérés átlagolt teljesítményadata, amiben benne van a felfűtés ideje is. Ilyenkor a legalacsonyabb a hatásfok, ugyanis nagy lángon tüzelve a hatásfok komolyan csökken.

A kiszemelt készülék adatai között keressük meg a felfűtési időt. A felfűtési periódusban ildomos a készülékeket névleges teljesítményen üzemeltetni, amellett, hogy nem mindegy, mekkora ez a teljesítmény, és nem mindegy az sem, hogy mennyi ideig kell így használni a kandallónkat. A legmodernebb berendezések felfűtési ideje 10-20 perc. Ennyi idő alatt égésterük képes 500 °C fölé melegedni.

Azt is ellenőrizzük, hogy tudja majd fűtőkészülékünk leszabályozni a működését. Ha erre egy egyszerű pillangószelep szolgál, vagy még az sem, az nem egy korszerű megoldás. A minőségi anyagból készült, hőszigetelt lángterelő már inkább. A legjobb, ha a terelés nem egyszeres, hanem többszörös, azaz nem egy szigetelt lángterelő van a készülékben, hanem több. A legkorszerűbb készülékekben by pass szelepet találunk, amely lehetővé teszi a már felmelegedett készülék átváltását ún. hosszú füstjáratra, amely biztosítja a legjobb hőhasznosítást.

Az állandó használatra tervezett kandallónál fontos szempont még a hamuzás egyszerűsége. Jó, ha a hamuzó fiók legalább 5-6 liter. Egy korszerű konstrukciónál a szükséges hamuzás akár 10-14 napra is kinyújtható.