Mini erdők
Szárazföldünk egyharmad részét az erdők uralják, melyek – amellett, hogy számos állat életteréül szolgálnak – sok más szempontból is lényegesek. A növények termelik számunkra az oxigént, de egy városi környezetben a por megkötésében, valamint a levegő hűtéséből is fontos feladatot látnak el. Az erdők kiemelt szerepet töltenek be a társadalom testi és lelki egészségének megőrzésében. A klímaváltozás negatív hatásai elleni küzdelemben az erdő jelenti a legfontosabb eszközt és lehetőséget, természetességük és ökológiai egyensúlyuk fenntartása a jövő kulcskérdése, alapvető kihívása.
A fák lombkoronájuk segítségével létfontosságú „árnyék-oázisokat” képesek létrehozni közvetlen környezetükben, emellett a városokban az épületek hűvösen tartásában játszanak fontos szerepet árnyékoló hatásukkal. A fáknak megvan a módszerük a globális felmelegedésben nagy szerepet játszó szén-dioxid elnyelésére is. A nagyobb kiterjedésű erdők képesek befolyásolni az időjárást és sajátos mikroklímát alakítanak ki. Az Amazonas mentén elterülő még megmaradt erdők hatással vannak arra, hogy a környéken rendszeresek esőzések.
A fák szolgálhatnak szélfogóként is, védve ezzel a szélérzékeny növényeket, emellett a méhek beporzási tevékenységét is segíthetik azzal, ha lefogják, tompítják a nagy szeleket. A fák segítenek a talajban elnyelni a vizet, illetve csökkentik a talajerózió kialakulását – például lejtős területeken, vagy laza szerkezetű talajok esetében. Az erdei csend a kellemes hangok csendje. Az erdőben a hangok eltompulnak, ugyanis a fák természetes zajvédők. A tompító hatás nagyban köszönhető a susogó faleveleknek – ez egyfajta fehér zaj – és már néhány jól elhelyezett fa is képes a háttérzajt 5-10 decibelre csökkenteni, ami körülbelül az 50 százaléka annak, amit az ember képes meghallani. Egy jól tájolt fasor tehát képes a közlekedési zajt is elviselhetőbbé tenni az út menti házakban élők számára.
A mini erdőkről
A minierdő Akira Miyawaki (1928-2021) japán botanikus-ökológus nevéhez köthető, aki az 1970-es évektől kutatta, és hozta létre a természetes folyamatok előtérbe helyezésén alapuló erdészeti módszerét. A módszerrel létrehozott mini erdőkben a sűrűn ültetett fiatal csemeték versenyeznek a fényért, így fokozottabb a magassági növekedésük, ennek köszönhetően pedig gyorsan betöltik ökológiai szerepüket: gyorsabban nőnek, oxigénkibocsátó-képességük hatványozottabb már a kezdetekkor is a hagyományos erdőkéhez képest. Miyawaki módszere mára az egész világon elterjedt, és a klímaváltozás elleni harc egyik eszközeként tartják számon.
A Miyawaki minierdők a városokban is alkalmazható módszert kínálnak. Ideális megoldás ez a betondzsungel sugározta hő csökkentésére, levegőszűrésre, a környezet párásítására, melyre főleg a nyári aszályos időszakban van nagy szükség. Miyawaki minierdő módszerének köszönhetően 20-30 év alatt képes reprodukálni a természet azt, amit segítség nélkül sokkal hosszabb idő alatt, akár 200-300 év alatt tudna helyrehozni.
Egyszerű, de logikus és nagyszerű a módszer
A sikerhez azonban több, a helyi adottságokon és őshonos növényzeten alapuló szakmai alapra van szükség. Fontos az alapos felmérés a helyszínen, az őshonos flóra ismerete. Ezután lehetőség szerint sok, őshonos és a közelben fellelhető növény magjának begyűjtése a következő lépés. E magokat ki kell csíráztatni, ami nem mindig egyszerű, mert némely növény magja csak különleges környezetben vagy események hatására csírázik ki, van, amelyik több évig elfekszik, tehát ezeket ösztönözni kell a gyorsabb életre kelésben. Ezt követi a megfelelő talaj előkészítése, ha szükséges, akkor szerves anyag pótlással. Ez azért nagyon lényeges, mert a cél a fáknak a természetes társulásokhoz mérten sokkal gyorsabb fejlődését elérni, ami csak számukra megfelelő talajban lehetséges.
A módszer a természetes erdőket utánozza, ám a kis fákat szokatlanul sűrűn kell telepíteni. Ennek a célja is a természetes folyamatok utánzása, ahol a növények versengenek egymással a kedvező életfeltételekért, ezzel a növényszociológiai folyamatok beindulnak. Ha a növényeknek kicsi az élettere, egymást árnyékolják, akkor a szomszédos növények igyekeznek gyorsan túlnőni a mellettük levőt, hogy az ne rájuk vessen árnyékot, hanem ők vessenek árnyékot a másikra. A Nap fényéért való közdelem nagyon fontos, és itt egy öngerjesztő folyamat is egyben. Amelyik fa magasabb, az több fényhez jut. Amelyik több fényhez jut, az utána több tápanyagot képes feldolgozni a fotoszintézis során, tehát intenzívebben fejlődik majd tovább.
A mérsékelt égövben nagyságrendileg 30-60 növényfaj társítását jelenti egy ilyen mini erdőben. A kis fák kiültetése fejlett gyökérzettel (szimbiotikus gombákkal és baktériumokkal) történik, például tölgy makkból 2 év alatt nevelt 30 centiméteres példányok már alkalmasak kiültetésre. A növényeket a területen véletlenszerűen kell elültetni, ezzel is a természetes társulásokat utánozva.
Az így elültetett kis erdőkezdemények igen hamar látványos méretűek lesznek és ebből adódóan érzékelhető kedvező hatásokat okoznak környezetükben. Hazánkban is számos ilyen kis erdő létesült már, érdemes ezek történetét megismerni az interneten, és aki kedvet kap a csatlakozáshoz, az segítséget is kaphat ehhez.
