Apró tippek a hatékony fűtésért

Sajnos általános és hosszú érvényű igazságok nincsenek. Ami a legnagyobb probléma, ha nem látjuk előre a jövőt, akkor nehéz kalkulálni. Nem lehet tudni, mikor, melyik energiahordozó ára fog megváltozni, és borít mindent, ezért a legbiztosabb, ha egyszerre többféle fűtési módra is berendezkedünk. Az év elején például még úgy tűnt, hogy napelemekkel (az akkori elszámolási móddal) olcsón lehet fűteni, hiszen a nyáron megtermelt többletenergiát télen is felhasználhatja a háztartás. Pár hónap leforgása alatt ez megváltozott, és ez a lehetőség már nem adott azok számára, akik ilyen rendszert szerettek volna újonnan kiépíteni. Tehát az árak emelkedése mellett a kiszámíthatatlanság miatt sem könnyű okosan tervezni. Összegyűjtöttünk pár tippet, ami segíthet csökkenteni a költségeket, és melegebbet ad – ténylegesen, vagy legalább hőérzetre.

Ideális hőmérséklet

Éjszakára elegendő a 18-19 °C, nappalra pedig a 20-22 °C. Fontos hogy a lakás helyiségei között ne legyen 1-2 foknál nagyobb eltérés, és az éjszakai és nappali hőmérséklet között se legyen több, mint 5 °C a különbség.

Ideális páratartalom

A lakásban az ideális páratartalom 40-60 százalék közötti, a legkellemesebben az 50 százalékos relatív páratartalomnál érezzük magunkat. Ha a lakásban száraz a levegő, azt hidegebbnek érezzük, ha pedig magasabb a páratartalom, akkor ugyanolyan hőmérsékletet melegebbnek éreznek a bent tartózkodók. A páratartalom emelését nem célszerű túlzásba vinni, mert akkor penészedés indulhat el a lakásban, és fullasztó, „esőerdei ködös nyomott meleg” jellege lesz levegőnek.

Illúzió, de hatásos

Érdemes elmerülni kicsit a színhőmérsékletek elméletében, mert akár ez is hozzájárulhat a hőérzet fokozásához. Ha a falak színét a meleg színek közül választjuk ki (sárga, narancssárga, piros…), akkor az ilyenre festett szobában melegebbnek érezzük a hőmérsékletet, mint egy ugyanolyan hőmérsékletű szobában, ami például kékre van festve. A sugárzó hőt is a szolgálatunkba állíthatjuk, hiszen az ilyen fűtési megoldásoknál, ha a fűtőtest közelében tartózkodunk, akkor kellemes meleg van akkor is, ha a szobában még nincs.

A tűzifa újra népszerű

Az elmúlt években a fatüzeléstől egyre távolodtunk, mondván környezetszennyező ez a fűtési mód. A mostani télen azonban sokaknál újra reneszánszát éli majd a fatüzelés. Ez a megállapítás nézőpont kérdése, mert fa megújuló energiaforrás (ha felelős erdőgazdálkodásból származik), ráadásul CO2-semleges. Ez azt jelenti, hogy pontosan annyi szén-dioxid keletkezik az égése során, mint amennyit növekedése alatt elnyelt. A gázzal és az árammal ellentétben itt nagyon sok tényezőtől függ, hogy mennyi meleget kapunk az elégetett faanyagtól.

A fa tulajdonságai

A keményfa fajok nagyobb sűrűségűek, mint a puhafák, tehát egységnyi térfogatban nagyobb mennyiségű a tiszta faanyag. Keményfának nevezik azt a fát, amelynek sűrűsége > 500 kg/m3, ebből következően a puhafa sűrűsége kisebb 500 kg/m3-nél. Épp ezért a keményfa fajok tűzifájának ára magasabb. A keményfa fajoknak magasabb a fűtőértéke, hosszabb ideig égnek, ám nehezebben száradnak ki. A puhafák inkább tűzgyújtáshoz jók, magas égési hőmérsékleten, de gyorsabban égnek. Felhasználásuk előtt azonban gyorsabban kiszáríthatók.

Mikorra szárad ki a frissen kivágott fa?

Azt mindenki tudja, hogy nem igazán jó olyan fával fűteni, amin még egy hete a rigó fütyült. Kivágás után ki kell száradjon a fa ahhoz, hogy megfelelő fűtési értéke legyen, hiszen a magas víztartalmú fa inkább akadályozza a tökéletes égést. A száradási idő a következő tényezők függvénye. Arról már szó volt, hogy a puhafák hamarabb kiszáradnak, mint a keményfák. Minél apróbbra van vágva a tűzifa, annál hamarabb szárad ki. A magasabb hőmérséklet, a szél és az alacsonyabb páratartalom gyorsítja a kiszáradást. Szabad ég alatt 1-2 év alatt szárad ki a fa, fedett száraz helyen tárolva ehhez fél év is elegendő. Az egyes fafajok fűtőértékének könnyen utána lehet nézni, és az árakkal összevetve érdemes választani.

Ne mázsára vegyük

Az átverés melegágya, ha valaki mázsás árban vásárol fát, hiszen a még nem kiszáradt fa többet nyom a mérlegen, mint a kiszáradt, azaz pont a kevésbé értékesért fizetünk többet, ha tömegre vesszük. Sokkal korrektebb, ha erdei köbméterben vesszük a fát, ami 1m x 1m x 1,7m méretű rakatot jelent. Ez abból adódik, hogy ha a farönköket kivágás után egy méter széles és hosszú rakatokba pakolják, akkor a rönkök közötti hézagok miatt 1m3 tömör fa körülbelül 1,7 méter magas rakatból jön ki. Egy erdei köbméter légszáraz tűzifa körülbelül 8 mázsa, tehát a váltószám adott, csak épp szabad szemmel nem tudjuk megmondani, hogy az adott fa légszáraz-e.

Nem csak a fűtés módja a lényeges

A fűtőanyagok ára az egy dolog, de ha a mennyiségüket le tudjuk csökkenteni, az is nagy segítség a családi költségvetésnek. Az épület szigetelése, vagy egy modernebb kazán beszerelése több mint felével is csökkentheti a fűtési költséget. Ha nincs egyszerre mindenre pénz, a legfontosabb a padlásfödém szigetelése, ami nagy felület, így általában egyszerűen szigetelhető, és hamar megtérül.

Bármilyen energiahatékonysági beruházásba kezdünk, számoljuk ki a várható megtérülését, hiszen egyes beruházásoknál a mai magas árak mellett ez 15-20 év is lehet. Persze e számítások csak irányt mutatnak, hiszen azt sem tudjuk pontosan, hogy egy hónap múlva mennyibe kerülnek majd az energiahordozók, nemhogy mi lesz egy évtized múlva. Tehát érdemes lehet beruházni, de csak ésszel. Ha az energiahatékonysági beruházáshoz hitelt kell felvenni, akkor főleg érdemes elgondolkodni rajta, hiszen a magas alapanyag és munkadíj költségek mellett még kamattal is számolni kell.

A hőszivattyús megoldások napjainkban slágernek számítanak azonban magas a beruházási igényük és a bizonytalansági tényező itt is megvan, meddig fog létezni a H tarifa, ami ezt a módszert még kedvezőbbé teszi a technikai paraméterei alapján adottakhoz képest.

A gáz és az áram árát tekintve a jelenlegi rezsicsökkentett mértékek között célszerű lavírozni, azaz mielőtt meghaladnánk az egyiknél a limitet érdemes a másikra átkapcsolni.

Az időzítés sem babra megy

A modern technikát a fűtés hatékonysága kapcsán is a szolgálatunkba állíthatjuk, akár egy időkapcsoló vagy termosztát segítségével. Sokat lehet spórolni azzal, ha mindig ott és olyan hőmérséklet van, amire szükségünk van. Ehhez persze szükség van arra, hogy a napi rutinunk mindig közel azonos legyen. A hálószobában érdemes alacsonyan tartani a hőmérsékletet nappal, a lefekvésre időzítsünk egy-két órányi idősávba 21-23 fokot, majd miután már várhatóan alszunk, ezt automatikával kapcsoljuk lejjebb 18-ra. Elegendő, ha az ébredés előtt fél órával megint elkezd emelkedni a helyiség hőmérséklete. A nappalit ugyanígy beszabályozhatjuk, hogy az ideális hőmérséklete akkor legyen, amikor ott tartózkodunk, amikor nem, akkor pár fokkal alacsonyabb is bőven elég.

És ezek mellett is számos módszerrel segíthetünk a ház energia-takarékosságában, amihez elég csak átgondolni a meglévő dolgokat: a vastag függöny, redőny használata éjszakánként szintén csökkenti a hő kijutását a lakásból.