A sokoldalú citromfű

A Kis-Ázsiában, Közép- és Dél-Európában, valamint a Földközi-tenger környékén honos citromfű az ajakosok családjába tartozó Mellissa nemzetség három fajának egyike. Évelő növény. Fokozatosan vastagodó gyökértörzséből a talajfelszínnel vízszintesen futó tarackok erednek, segítségükkel mind nagyobb területet fut be. Közepesen melegigényes növény. Melegtűrő képessége jobb mint a hidegtűrése.

Vetését 8-10 °C alatti hőmérsékleten nem érdemes elkezdeni, mert az amúgy is rendkívül hosszú csírázás még jobban elhúzódik. Optimális növekedéséhez tartósan 20 °C feletti hőmérséklet szükséges. A többéves töveket a száraz, 15-20 °C-os fagyok erősen megviselik. Hosszú, kemény télen az egész állomány elpusztulhat.

Erősen fényigényes. A félárnyékot is rosszul viseli, a ráeső árnyék elől a Nap felé fordulnak hajtásai. Az árnyékoló hatások elől föld alatti indáival évek alatt lassan tovább kúszik. A levelén levő ritka pillás szőröknek is fénygyűjtő szerepük van. Virágzásához a napsütésen kívül hosszú nappalokra is szüksége van.

Viszonylag jól tűri a szárazságot. Az aszályos évek kedvezőbbek számára, mint a hűvös, csapadékos nyarak. Nem is annyira a túlzott vízadagolás okoz gondot ilyenkor, hanem az alacsony hőmérséklet és a fényszegénység. Ilyen időszakban növekedése erősen visszaesik, alig hoz virágot és az illóolaj-tartalma is erősen csökken. Kifejezetten a meszes talaj kedvező számára. Szélsőséges talajtípusok (futóhomok, szik) kivételével mindenütt termeszthető, még erősen kötött, de nem hideg talajokon is.

Gondozása egyszerű

Szaporítása a szabadföldi magvetésen kívül történhet palántálással, vagy tőosztással is. Évelő, 7-8 évig marad egy helyen. Minden növény után telepíthető, ha gyommagokkal nem túl fertőzött a terület. A késő őszi, tél alá vetés ideje november. A sorok között 50-60 cm-es távolságot hagyjunk. A magot kb. 1 cm mélyre vessük. Érdemes a sorokat megjelölni, mert tavasszal a gyomok jóval előbb megerősödnek és elnyomják az igen vontatottan kelő citromfüvet.

A helyrevetés nehézségei miatt érdemesebb palántázással szaporítani. A palántanevelést végezhetjük február végi-március eleji vetéssel fólia alatt vagy áprilisi vetéssel szabad földön. A többéves ültetvény tőosztással is szaporítható. Ezt a munkát nyár végén végezzük, hogy a tél beálltáig még megerősödjenek a szétosztott részek. A tövet ásóval emeljük ki, majd fejlettségétől függően annyi részre osszuk szét, ahány önálló növény nevelhető belőle.

Így gyűjtsük, használjuk

Az első évben a virágzás kezdetén (júniusban), majd a második évtől kezdődően még szeptemberben is szedhetjük.

Kb. fél méter magasra nőtt hajtásokat 4-5 cm-es tarló meghagyásával vágjuk le, és szárral együtt, vagy csak a szárról lefosztott leveleket szárítsuk meg száraz, szellős, napfénytől védett helyen.

Fűszerezésre a tenyészidő folyamán bármikor téphetünk friss leveleket. A citromfüvet télen a lakásban cserépben, ládában tovább tarthatjuk. Többéves tövekről kisebb gyökeres hajtásokat szedhetünk, és ezeket szaporíthatjuk tovább. A gyógyászatban néhány vírusellenes készítmény alkotóeleme, ugyanis egyes vélemények szerint lassítja, illetve gátolja a vírusok szaporodását. A görögökön, rómaiakon kívül az arabok is ismerték. Európában az 1500-as évektől kezdtek vele foglalkozni. A citromra emlékeztető illatú levelében 0,05-0,3% között ingadozik az illóolaj mennyisége. Ezen kívül tartalmaz még cserzőanyagot (rozmarinsav), fahéjsav származékokat, triterpéneket (kávé-, urzol-, oleánolsav).

Illóolajának fő alkotórészei a titrál, citronellál, geraniol. Ezek az illóolaj komponensek az illatszeriparban játszanak fontos szerepet. Gyakran hamisítják is macskamenta-, illetve erdei csombor levéllel.

A gyógyászatban ízjavítónak, étvágygerjesztőnek és enyhe nyugtatónak alkalmazzák. A népi gyógyászatban kellemes illata miatt számos teakeverék alkotórésze, ezen kívül reuma elleni bedörzsölő szerekben is szerepel. A 17-18. században igen népszerű volt. Az úgynevezett karmelita cseppek egyik fő alkotórészét képezte, emiatt Franciaországban nagy becsben tartották. Zöld állapotban fűszerként is használják. Saláták, gyümölcslevesek, sütemények ízesítésére kiválóan alkalmas, szükség esetén jól helyettesítheti a citromot. Nemcsak mint fűszer- és gyógynövény állja meg a helyét, hanem nagy nektártartalma folytán kiváló méhlegelő is. Levele ételízesítő, magját a gyógyszeripar,a likőripar, illóolaját az illatszeripar hasznosítja. Gyümölcslevesek, szószok, saláták, főzelékek, vadas ételek, továbbá savanyúságok eltevéséhez, elkészítéséhez kiváló fűszer.

Citromfüves gyümölcsleves

50 dkg alma vagy vegyes gyümölcs
10 dkg cukor
5 dkg mazsola
tejföl
fahéj
citromfű
só

Meghámozott és nyolcadokra vágott almára öntsünk annyi vizet, hogy ellepje, tegyük bele a fahéjat, 2 evőkanál citromfű levelet, sót és főzzük 10-15 percig, ameddig az alma meg nem puhul. Turmixoljuk át, és adjunk hozzá cukrot, mazsolát. Melegen vagy hidegen tálaljuk.

Citromfüves töltött alma

8-10 alma
15 dkg juhtúró
10 dkg tehéntúró
10 dkg margarin
2-3 gerezd fokhagyma
metélőpetrezselyem
citromfű
metélőhagyma
só

A meghámozott és a magházától megtisztított almákat vízben citromfűvel együtt megfőzzük, lecsurgatjuk. Összekeverjük a juhtúrót, a tehéntúrót, a margarint a fűszerekkel (fokhagyma, metélőhagyma és petrezselyem) és a sóval. Néhány óra állás után az almákba töltjük, és hűtőszekrénybe tesszük tálalásig.

Citromfüves almapuding

50 dkg alma
10 dkg cukor
5 db tojás
8 dkg vaj
10 dkg pirított olajtökmag
citromfű
fahéj
szegfűszeg

A megtisztított almából kivájjuk a magházat és durván lereszeljük. Hozzáadjuk a kissé felaprított citromfüvet, majd cukros, fahéjas, szegfűszeges vízben főzzük. A cukrot a vajjal és a tojás-sárgával együtt jól összekeverjük. Ezt is ízesíthetjük apróra vágott citromfűvel vagy fahéjporral. A lecsepegtetett almát és a darált olajtökmagot is hozzáadjuk a tojások keményre felvert fehérjéivel együtt. Pohárba töltve hagyjuk kihűlni. Porcukorral, reszelt csokoládéval díszíthetjük.

Magas vérnyomás elleni gyógytea