Gáz nélkül

2023-03-08 15:22:10 | Módosítva: 2023-03-08 15:22:56

Mathias Corvinus Collegiumban Palkovics László ősszel beszélt Magyarország tervezett energia stratégiájáról. Ennek egyik kulcskérdése, hogy mivel fogunk fűteni a jövőben, ha geopolitikai és környezetvédelmi szempontok is amellett szólnak, hogy a gázfűtést le kell csökkenteni. Közben a kormány szerkezetében és személyi összetételében is gyors változás következett be, de az új Energetikai minisztérium koncepciója valószínűleg hasonló marad.


Mivel fogunk fűteni a jövőben

Az akkor még miniszter szerint Magyarország képes a zöld átállásra, 2050-re hazánk karbonsemleges lesz. A következő évtizedekben az energiaszuverenitás megalapozását kell célul kitűzni, hiszen az elmúlt hónapok történése még inkább arra sarkall, hogy csökkentsük Magyarország energiafüggését.

A kormány híve a zöld, megújuló energiának, azonban először fel kell oldani a fenntarthatóság és a megfizethetőség közti ellentétet. A problémát alapvetően az adja, hogy a magyarországi gázfelhasználás javát a lakosság és a közszolgáltatások adják, így az egész rendszert kellene lecserélni. Jelenleg 35 százalék a direkt módon felhasznált gáz aránya Magyarországon, de ha ehhez hozzáadjuk a távfűtéshez és a villamos-energia termeléshez használt gáz mennyiségét is, az már 44 százalékot tesz ki a hazai energiafelhasználásban. 44 százalékban függünk tehát egy olyan energiaforrástól, amelynek csak kis részét állítjuk elő Magyarországon. 11 milliárd köbméter az éves felhasználásunk, ebből mindössze 1,5 milliárd köbméter gázt tudunk itthon előállítani.

A cél az, hogy az éves gázfelhasználást 11 milliárd köbméterről 3,5 milliárdra csökkentsük. A nehézség az, hogy ha ilyen mennyiségtől meg akarunk szabadulni, akkor egy komplett rendszert kellene lecserélni, hiszen a gáz a hazai épületek 90 százalékába be van vezetve. Az egyik megoldás, hogy ebbe a rendszerbe valamilyen más gáznemű anyagot, például hidrogént használunk, a másik, hogy egészen más fűtési rendszert kell nagy tömegben kialakítani.

A 2050-es célok között többek között az is szerepel, hogy a gázfelhasználás 10% alá csökkenjen. Az utóbbi évek trendje az ellenkezője volt; míg 2014-ben 2,5 milliárd köbméter gázt használtak a háztartások, 2021-ben már 4 milliárdot, holott nem lettek hidegebbek a telek, és a fűtés sem lett sokkal korszerűbb.

Reális esély van arra, hogy hazánk szükségleteit 2050-re már majdnem teljesen hazai forrásokból fedezze. Cél az is, hogy olyan alternatív földgázforrásokat vezessünk be a piacra, amik Magyarországon elérhetők. Jobban ki lehet használni a hazai földgázmezők kitermelését, amit jövőre 1,5 milliárdról 2 milliárdra növelnek. Ott van a Makói-árokban nagyon nagy mélységben és nagyon nagy hőmérsékleten talált, emiatt nehezen kiaknázható hatalmas palagáz-készlet, amely a becslések szerint akár 100-200 évre biztosíthatná Magyarország gázellátását. Emellett ott vannak a lehetőségek a biomassza, a biogáz, a biometán, a hulladék, a hidrogén alkalmazásában.


Jelentősen növelni kell Magyarország elektromos áram termelő kapacitását, amelyet egyrészt nukleáris energiával, másrészt nap- és szélerőművek telepítésének segítségével szeretnének megoldani. A mostani gázalapú magyar gazdaságot alapvetően a villamos-energiára akarják átállítani, ehhez viszont tárolási kapacitások és jelentős hálózati infrastruktúra-fejlesztések szükségesek. A miniszter úgy fogalmazott: a nappal az a baj, hogy vagy süt, vagy nem – mindkettő gondot okoz. Ha túl sokat süt, akkor túl sok az energia, ha keveset, akkor pótolni kell. Erre megfelelő rendszer kell.

Az Országos Meteorológiai Szolgálton belül Ipari Meteorológiai Egység kerül létrehozásra. A tudományos előrejelzéssel foglalkozó szakértői csoport feladata elsősorban az lesz, hogy az ipar számára készítsen prognózisokat. Ez kiemelten fontos ahhoz, hogy jóval hatékonyabban tudjuk használni a nap- és szélenergiát az ország energiaellátása során. Csak időleges, hogy a házilag telepített napelemeket nem tudják hálózatra engedni. A hálózat fokozatos és gyors fejlesztése alapfeltétel.

2030-ra 26 százalékra, 2050-re pedig mindössze 11 százalékra csökkenne a hazai energiafelhasználáson belül a földgáz aránya, a villamos-energia aránya közben a mostani 20 százalékról 45 százalékra emelkedne, emellett megjelenne a hidrogén (4 százalék), valamint a biomassza, és a geotermikus energia használata is a mostani 11 százalékról 16 százalékra növekedne.

2050-re a társasházaknál alapvetően távfűtést szeretnénk látni, erre a legjobb megoldás a városi hálózatok kialakítása. Az egyedi lakóépületeknél a hőszivattyús rendszereket részesítik előnyben, ilyen például a hűtésre és fűtésre is alkalmas klímaberendezés. 2050-re így már nagyon kevés gázt kellene külföldről beszerezni, a fogyasztás nagy része fedezhető lenne hazai forrásból a Déli Áramlaton vagy a cseppfolyós földgázt adó LNG-terminálokon keresztül.


Jelentősen növelni kell az elektromos áramot előállító kapacitásokat. Ma 44 terrawattóra (TWh) elektromos áramot használunk egy évben, ennek egyharmadát a Paksi atomerőmű állítja elő, a másik egyharmad a Mátrai Erőműből és más erőművekből származik, egyharmadát pedig külföldről vesszük. A jövőben az arányok is módosulnak, de sokkal meghatározóbb, hogy jelentősen megemelkedik a mennyiség: 100 TWh villamos áramot fogunk használni, ezért van szükség a paksi bővítésre. A nukleáris energiáról nem lehet lemondani – a kormány szerint. Nagyon fontos a villamoshálózat fejlesztése, mert jelenleg „nem tudjuk odavinni az áramot, ahova kell”. A 3,2 gigawattnyi naperőmű-kapacitás 2025-re fel fog menni 8,5 gigawattra, ehhez zajlik a hálózat fejlesztése.

Magyarország medencében fekszik, ezért Ausztriával ellentétben nálunk nem tudnak annyira elterjedni a szélerőművek, mert néhány terület kivételével nincs teljes szélbiztonság. Mostanra azonban sokat fejlődött ez a technológia is, és már olyan szélerőművek vannak, amelyeket alacsonyabb szélbiztonságú országok is tudnak használni. A biomassza és a biogáz területén eddig nem volt egyértelmű a stratégiánk, nem használtuk ki az ország lehetőségeit. Most 80 millió köbméter biogázt állítanak elő Magyarországon, miközben 1 milliárd minden probléma nélkül előállítható lenne.


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Bútorok hulladékból

Nem minden hulladék szemét, hiszen sok minden újrahasznosítható, más testet öltve még használható…


Kevesebbet fogyaszt, de hogyan világít?

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi hatóság Mechanikai ésVillamos Laboratóriuma LED-es fényforrásokat és kompakt fénycsöveket hasonlított össze, hogy kiderüljön, melyik mennyit fogyaszt, hogyan világít....