Energiatanúsítvány a gyakorlatban

2023-04-12 09:54:33 | Módosítva: 2023-04-12 10:04:16

Akik lakáseladáson, lakásvételen törik a fejüket, azok gyakran csak egy kötelező nyűgként tekintenek az energiatanúsítványra. Tudják, hogy az adásvételi szerződéshez ez szükséges, és az utolsó pillanatban ez is odakerül a szükséges dokumentumok közé. A vevő sokszor bele sem néz, csak ellenőrzi a meglétét. Pedig az lenne jó, ha már akkor alaposan áttanulmányozná a kiszemelt lakás energia mérlegét, amikor még csak a vásárlás mérlegelésénél tart.


Nem mindig kötelező, de hasznos

Az ebben foglaltak ugyanis jelentősen befolyásolhatnák vételi szándékát, és az alkupozícióját is. Nagyjából megbecsülhetné, hogy mekkora kiadások várnak még rá az ingatlan megvásárlása után. De ugyanez vonatkozik a felújítókra is. Magyarországon a lakásfelújítók nagy része nem készíttet energetikai felmérést otthonfelújítás, korszerűsítés előtt. Emiatt a felújítások egy jelentős hányada sajnos nem hoz jelentős energetikai megtérülést. Az elmúlt években elvégzett lakásfelújításoknak mindössze csak 50%-a hozott energiamegtakarítást, holott ez az arany megfelelő szakértői tervezéssel lényegesen nagyobb lehetne.

Az ingatlantulajdonosok legtöbb esetben leginkább csak akkor kérnek energetikai felmérést tanúsítással, ha ez az ingatlan eladásához, vagy valamilyen pályázathoz szükséges. Általában az ingatlanok esetében csak akkor kötelező a tanúsítvány kiállítatása, ha ellenérték fejében eladjuk, vagy ha 1 éven túl bérbe adjuk. Holott egy energetikai felmérésből rengeteg hasznos információt kaphatunk ingatlanunk állapotáról, ami segít abban, hogy tisztában legyünk azzal, mire lenne szükség egy energetikai korszerűsí­téshez.

Az energiatanúsítvány eredeti célja is az, hogy az épületek kevesebb energiát vegyenek igénybe. Az energetikai tanúsítvány ehhez egy eszköz, mely a lakás energetikai tulajdonságairól tájékoztat, valamint javaslatot tesz arra, hogy hogyan tudnánk az energiát megtakarítani. Az energetikai tanúsítvány mutatja meg, hogy milyen szintű az adott épület energiahatékonysága. A tanúsítványban általában a szóban forgó épület éves energiafogyasztását hasonlítják össze egy ugyanolyan méretű, alakú és rendeltetésű épület energiafogyasztásával, amelyik éppen megfelel a jogszabályban rögzített pillanatnyi energetikai követelményeknek.

A 2016. január 1. óta érvényben lévő besorolás 12 kategóriát különböztet meg AA++-tól JJ-ig. Az AA++ a számít legjobb, a JJ a legrosszabb osztályzatnak. Korábban a besorolás kissé eltért a ma érvényestől. A skála a legkedvezőbb „A+” kategóriától a legkedvezőtlenebb „I” kategóriáig terjedt. A „C” kategória a követelményeknek még éppen megfelelő lakást, vagy épületet jelentette.


A tanúsítvány legfontosabb része a szakember javaslata, amelyben az energiatudatos használatra ad tanácsot, és egyben rámutat a lakás hőtechnikai, illetve épületgépészeti hiányosságaira, problémáira. A számítás tartalmaz költséghatékony energetikai korszerűsítési javaslatot is. A javaslat lehet pl. utólagos hőszigetelés, a nyílászárók tömítése vagy cseréje, árnyékoló szerkezetek alkalmazása, a hőtermelő készülék vagy szabályozók cseréje, fűtött térfogat csökkentése álmennyezettel stb.

A számítás lényegében azt mutatja meg mennyi kWh az ingatlan fajlagos (tehát 1 m2 hasznos fűtött alapterületre vetített) energiavesztesége 1 év alatt. Ezt nevezzük összesített energetikai jellemzőnek, amelyet összevetve az adott ingatlanra vonatkozó követelményértékkel, megkapjuk az ingatlan energetikai besorolását. Az energetikai tanúsítvány tehát egy olyan dokumentum, amely tájékoztatást ad az ingatlan energetikai tulajdonságairól.

Az energiatanúsítvány lehetővé teszi két (vagy több) ingatlan energetikai veszteségek alapján történő összehasonlítását. Az energetikai besorolásból következtethetünk a várható energiafogyasztásra és rezsiköltségekre, így a vevő, illetve a bérlő hivatalos dokumentumot kap az ingatlan energetikai teljesítőképességéről. Fentieket az energiafogyasztási számlák tanulmányozásával nem lehet egyértelműen meghatározni. Nem mindegy ugyanis hogyan, illetve hányan használják az ingatlant.

Eladásnál alku tárgyát képezheti az eladási ár vonatkozásában. A rossz a besorolás miatt, a vevő jogosan kérheti az ár csökkentését, átlagosnál jobb energetikai besorolás esetén az eladó a tanú­sítványra hivatkozva határozhat meg egy magasabb árat ingatlanjáért.

Új épületnél abban az esetben, ha az épület nem felel meg a jogszabályban meghatározott követelményeknek, használatbavétel megadását a hatóság megtagadja, és az építmény, építményrész használatát megtiltja.

Mennyibe kerül?

Az energetikai tanúsítvány árát meghatározza az ingatlan jellege (társasház, családi ház), illetve nagysága (hány m2). Egy kisebb lakás esetében 25 ezer Ft-tól is elvégezhetik már, de elérheti a 100 ezres nagyságrendet is.

Energetikai felmérés megmutatja:

– mekkora az épület fajlagos, primer energia fogyasztása,
– a házban hol a legnagyobb a hőveszteség,
– a jelenlegi hőszigetelés megfelel-e a követelményeknek,
– milyen a fűtési rendszer állapota,
– milyen állapotban van a födém, a padló,
– melyik nyílászárón szökik el a legtöbb meleg.

Tanúsítvány pályázathoz

Energiatanúsítvány készülhet pályázathoz is. Tegyük fel, hogy egy lakóház hőszigetelését tervezik, és a finanszírozásához pályázatot szeretne benyújtani a tulajdonos. Ebben az esetben szükséges az ingatlan jelenlegi állapotára készíteni egy hitelesített tanúsítványt, a tervezett korszerűsítéshez egy energetikai számítást, és a már elkészült felújítás után egy ténylegesen megvalósult állapot szerinti tanúsítványt. A tanúsítványok célja, a meglévő és a tervezett, valamint a felújítás után ténylegesen megvalósult ingatlan energiahatékonyságának összehasonlítása. Ez alapján dől el, hogy a korszerűsítés kap-e támogatást vagy sem.


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

A cikk eredeti változata az alábbi címen olvasható az Ezermesteren:
https://ezermester.hu/cikk-9922/EnergiatanUsitvany_a_gyakorlatban