Azt azért érdemes számításba venni, hogy az otthoni gombatermesztés és az üzemi méretekben történő között jelentős hatékonyságbeli különbségek vannak. Tehát ha azért akar valaki otthon gombát termeszteni, hogy olcsóbban jusson hozzá, mint az üzletekben, akkor többnyire csalódni fog. De a frissen leszedett és elkészített gomba íze kárpótolhat ezért bárkit...
Életmódjától függ a termesztés
A gombák termeszthetősége legfőképp attól függ, milyen az életmódjuk. Ez lehet parazita, de parazita gombákat többnyire nem nagyon akarunk termeszteni. Sok gomba mikorrhizás, ami azt jelenti, hogy kapcsolatban áll egy vagy több növény gyökerével. Ez a szimbiózis, mindkét fél számára hasznos együttélés, mert a kiterjedt gombafonalak vizet és ásványi anyagokat szolgáltatnak a növénynek, ami ezért cserébe asszimilátumokat, cukrokat ad a gombának. Mikorrhizás gombákat nem egyszerű termeszteni, de nem lehetetlen. Itt van például a szarvasgomba termesztése. Az is ilyen gyökérkapcsolt gomba, ezért csak úgy termeszthető, ha a facsemeték gyökerére ráoltják a gombakultúrát. Ez nem egyszerű, és igen költséges folyamat, de ha belegondolunk, idővel több hasznot is hozhat. Hiszen egy szarvasgombával mikorrhizált mogyoróültetvény gyökerén idővel gombát, emellett pedig az ültetvény később mogyorót is terem, sőt a végén faanyag is kitermelhető lesz a területről.
És végül, de nem utolsó sorban itt vannak a szaprofita, azaz korhadéklakó gombák, melyek elhalt növényi részekből táplálkoznak, ezek cellulóz tartalmát bontják le egyszerű cukrokra és azt használják. Ezeket a legegyszerűbb szaporítani. A laskát termeszthetjük viszonylag frissen kivágott fatuskóba, esetleg a helyben az ottmaradt farönkbe oltva, vagy kilyuggatott zsákban forgácson. A csiperkét pedig szalmás csirketrágya keveréken, földdel takarva.
Nézzük az újdonságokat
Vásárolhatunk már pecsétviaszgombát termő blokkot mennyiségtől függően körülbelül három-ötezer forintért, amiből fél-egy kilogramm termésre számíthatunk. Bár ez a faj hazánkban is honos, Ázsiából indult el világkarrierje, hiszen ez nem egy klasszikusan táplálkozási célból termesztett faj, hanem gyógy gomba. A pecsétviaszgombát leginkább porított formában hozzák forgalomba, valamint a termőtestet szárított, vagy fagyasztva szárított formában szokták teákhoz, teakeverékekhez használni.
A süngomba egy igen érdekes megjelenésű faj, ami, amellett hogy kiváló élettani hatású, igen ízletes is. Egy szintén három-ötezer forintos termőblokkból 0,8-1,5 kilogramm közötti termést várhatunk.
De már óriás pöfeteget is telepíthetünk a kertünkbe. Ennek annyi a szépséghibája, hogy gombánk csak akkor lesz, ha a körülmények megfelelőek számára. A kertben elásott csírából a gombafonalak – ha minden megfelelő számukra – terjedni kezdenek és a termőtestek megjelenésére 3-4 év múlva számíthatunk. Ezek mellett kapható már őzláb, vegyes erdei gomba termőblokk, és az egzotikus hangzású, de áruházakban egyre gyakrabban látható shitake faj növesztésével is megpróbálkozhatunk.
A gombák esetén gyakori félreértés, hogy sokszor a látható, és felhasználható termőtestet nevezzük „gombának”, holott az mindössze a termőtest. A gomba legnagyobb része a földben található (tenyészőtest) nagy területen kiterjedt gombafonal hálózat formájában. Ha ez a hálózat működik, akkor előbb utóbb lesznek termőtestek, amiket fogyaszthatunk, de ha a talajt, vagy a farönköt átszövő gombafonalak nem érzik jól magukat, akkor termőtestet sem képeznek.
Rönkön-tuskón is termeszthetünk
Az egyik leggyakrabban termesztett fajt, a laskagombát perforált zsákban lévő faforgácson, szalmán, vagy a kertben leásott farönkön, esetleg egy kivágott fa helyben hagyott tuskóján is termeszthetjük. A fő különbség, hogy a tuskó vagy a farönk hosszabb ideig, akár két évig is, tavasszal és ősszel ad majd nekünk, alkalmanként kisebb mennyiségű gombát. A zsákos termesztés ezzel szemben sokkal rövidebb időtartam alatt biztosít egyszerre nagyobb mennyiséget, de ennek élettartama rövidebb, maximum pár hónap, hiszen az adott mennyiségű faanyagból hamarabb vonja ki a gomba a táplálékát.
A rönk beoltása a tuskóval szemben azért előnyösebb, mert a beoltott farönköket ott helyezhetjük el a kertünkben, ahol éppen nincsenek útban. Ellenben a fatuskók helye adott, hiszen azok ott vannak fixen, ahol kivágtuk a fát.
A gombatermő rönköket a kert árnyékos, párás, szélvédett részén helyezzük el, olyan helyen, ahol akár néhány évig nem lesznek útban. Lehet, hogy már két év alatt leteremnek, de ha nem kedvez az időjárás a gomba számára, akkor kevesebbet terem, és hosszabb ideig, aminek az oka, hogy a tuskók addig teremnek, míg a beléjük oltott gomba a faanyag bontásából táplálékhoz jut. Nyirkos tavaszokon és ősszel a gombafonalak a fában intenzívebben nőnek, és bontják azt, szárazságban lelassítanak. A tuskót, ha napos helyen van, az eredményes termesztés érdekében szükséges lehet öntözni.
Nem minden fafaj alkalmas gombatermesztésre: az akác, a nemes tölgyfajták és a fenyőfélék kevésbé alkalmasak laska nevelésre, és azok a csonthéjas gyümölcsfajok sem jók alapanyagnak, amelyek hajlamosak a mézgásodásra. Az almafélék és a dió fája viszont kitűnő termesztőközege a laskagombáknak, de megfelelnek még erre a célra a gesztenyék, hársak, juharok, a gyertyán, a szil, a bükk vagy a fűz és a nyárfafélék is. A fűz és nyárfa puhafák lévén könnyebben szövethetők át a gombafonalakkal, de egyben rövidebb ideig is teremnek, mint a keményfán tartott laskatelepek.
Mivel a laska a már legyengülőben lévő fákon jelenik meg, termesztéskor is ezt modellezzük. A rég kivágott, kiszáradt, korhadó fák rönkjei sem alkalmasak termesztésre, de a teljesen frissen kivágottak sem. A frissen kivágott fát legalább 6-8 hetet követően a kivágás után oltsuk csak be a gombával. Az átszövetés 3-5 hónapig tart, a termőtestek pedig mindig a tavaszi és őszi időszakban jelennek majd meg.
Egy liternyi gombacsíra 50 kilogramm faanyag beoltására lesz elegendő. A beoltásra váró rönkök ideális átmérje 30-40 centiméter, magasságuk ugyanennyi. Az átszövetés pincében vagy veremben is megoldható, egymásra rakva a rönköket, és közéjük gombacsírát rétegezve, de akkor az átszövetést követően a végleges helyre kell a földbe leássuk a rönköket.
A rönköket egyből a végleges helyükön is olthatjuk, akkora gödröt ássunk a földbe, hogy csak negyed része álljon ki majd a talaj szintje fölé. A gödör aljára fél centiméternyi vastagságban szórjunk gombacsírát, erre helyezzük rá a rönköt, majd a tetejére ugyanennyi csíra kerüljön. Ezt fedjük le fóliával, majd kupacoljuk fel földdel. Lényeges, hogy az átszövetés időszakában ne száradjon ki a rönk, ezt akadályozza meg a földborítás. Az átszövést segíthetjük, ha fúróval lyukakat fúrunk a rönkbe, és ezekbe is tömködünk gombacsírát. A tuskó beoltása ugyanígy történik, csak alá nem tudunk csírát tenni. Egyes gombák micéliumát fatiplire oltják pont azért, hogy ezeket könnyen a tuskóba, rönkbe készített furatokba tehessük.
A gombacsíra vásárlásánál figyeljünk a laskafajtákra. A kései típusok csak késő ősszel teremnek, évente 2-3 terméshullám várható el ezektől. A nyári fajták már tavasszal teremni kezdenek, és nyáron nagyobb esőzéseket és lehűlést követen szintén szüretelhetünk róluk.
Átszövetés után a föld és fóliatakarás kerüljön le a rönkökről, de továbbra is tartsuk ezeket nedvesen, tehát környékén a gyomosodása még kedvező mikroklímát is teremt. Azonban a tuskókból kihajtó vízhajtásokat mindig távolítsuk el.
Gombatermesztés zsákokban
A csiperke a laskához hasonlóan az elhalt növényi sejtekben található cellulóz bontásával fedezi szénhidrátszükségletét. Táptalaja komposzt, ami érlelt szalmás trágyából és ásványi anyagokból áll. A komposztálás során a többlépcsős hőkezeléssel megkezdődik a cellulóz lebontása, és kipusztul az összes mikroorganizmus, így konkurensek híján kiváló táptalaj keletkezik a termesztett gomba számára. Ezt követően a komposzthoz hozzákeverik a gomba micéliumot hordozó gabonaszemeket, és megfelelő műanyag zsákokba töltik. Az átszövetéshez, és a termesztő időszakban is más a hőmérsékleti igénye a gombának, a termőtestek növekedéséhez 20-25 °C körüli hőmérséklet és 85-90% páratartalom kell, de ezen kívül sok friss levegő és teljes sötétség.
A laskagomba sokkal egyszerűbben termeszthető, mint a csiperke, a kicsit más, de szintén zsákos módszerrel. A laska nem igényel gondosan összeállított komposztot, megfelelő a tiszta, egyszerűen hőkezelt szalma vagy faforgács, melynek cellulóztartalmának lebontásával építi termőtestét.
A perforált fóliába tömörített nedves szalmán megindul az átszövés, és a szalma közben felmelegszik. Az anyagot meg kell óvni a túlmelegedéstől és a kiszáradástól. A szalma maghőmérséklete 26-28 °C, az átszövés pedig 2-3 hétig tart. A termőtestek növekedéséhez a csiperkével ellentétben a laskának fény szükséges, és rendszeres szellőztetéssel kell csökkenteni a hőmérsékletet, de a megfelelő páratartalmat (80-90%) is fontos biztosítani.
Átoltások akár házilag is
A laskagomba befőttes üvegben is termeszthető, ám ekkor ne számítsunk többkilónyi termésre, de játéknak és a gombák életének megismerésére jó ez a módszer. A zsákos termesztés során, amikor az alapanyag cellulóz tartalmát felhasználta a gomba, akkor gyakorlatilag elpusztul, éhen hal. Újra életre kelthetjük, ha átoltjuk, mielőtt ez bekövetkezik. Például vegyünk némi búzaszalmát, aprítsuk le 4-5 centiméteres darabokra, és öntsük le forró vízzel, hagyjuk ebben kihűlni. Így az megpuhul, de ezzel fertőtlenítjük is (kicsiben ugyanazt csináljuk, mint nagyban termesztve). Ha kihűlt, keverjünk bele az előző gombakultúrából valamennyit, és viszonylag szorosan tömködjük be egy befőttes üvegbe, amit fedjünk le egy műanyag fóliával. Csak kis lyuk legyen rajta a szellőzéshez. A befőttes üvegben jól látjuk, ahogy végbemegy az átszövetés, amikor pedig a termőtest képződik, vegyük le a fólia fedést, és az üveg tetején megjelenik majd a kis gomba, ami megízesítheti egy-két adag rántottánkat.
