Talajvíz: a háznak rossz, néhány növénynek jó

2024-10-01 10:54:45 | Módosítva: 2024-10-01 10:55:59

A családi házak és kertek tervezésekor számos tényezőt kell figyelembe venni annak érdekében, hogy a lakók kényelmét és biztonságát biztosítsuk. Egy olyan probléma, amivel sok családi ház tulajdonosa találkozhat, az a magas talajvízszint jelenléte a területen, akár csak időszakosan is. A magas talajvízszint komoly kihívásokat jelenthet a ház alapja, az épület szerkezete és a kert egészséges fenntartása szempontjából is. De mi okozza a magas talajvízszintet, és hogyan lehet kezelni ezt a problémát?


A magas talajvízszint lehet természetes jelenség, de emberi tevékenységek is hozzájárulhatnak annak emelkedéséhez. Az egyik leggyakoribb ok a talajvízszint emelkedésének hátterében az intenzív városfejlesztés és a vízelvezetés hiányossága lehet. Az épületek alapjainak vízelvezetése, az aszfaltozott területek növekedése és a vízelvezető árkok megszűntetése mind hozzájárulhat a talajvízszint helyi emelkedéséhez. A magas talajvízszint komoly problémá­kat okozhat egy családi házban és kertjében. Az épület alapjaira helyezett nyomás növekedése meggyengítheti azokat, ami hosszú távon akár súlyos szerkezeti problémákhoz is vezethet. Emellett a nedves talaj károsíthatja a ház alatti alapokat, és a falak nedvesedését, penészesedését okozhatja. A kert növényei számára is káros lehet a magas talajvízszint, mivel az állandó nedvesség gátolhatja a gyökerek normális fejlődését, levegőtlen körülményeket teremt azáltal, hogy a talaj kapillárisaiból a víz kiszorítja a levegőt. Szerencsére van pár növény, melyeket ez nem zavar.

Növények, melyeknek „vízbe lóghat a lába”

Fontos tudni, hogy milyen növényeket lehet ültetni olyan területeken, ahol magas a talajvízszint. A legjobb megoldás az olyan fajok kiválasztása, amelyek jól tűrik, sőt kedvelik az állandóan nedves talajt. A vízparti vegetáció tagjai és annak kertészeti változatai ilyenek. Jó példák erre a nádfélék, gyékények, de a törpepálma, a vízimályva (vagy mocsári hibiszkusz), a tűztövis vagy az égerfa. Ezek a növények még a vízborítást a talajon is elviselik bizonyos ideig, és segíthetnek a talajvízszint csökkentésében is, mivel nagy mennyiségű vizet képesek felszívni, majd elpárologtatni.

A felszínen megjelenő talajvíz, az a belvíz

A belvíz esővízből és néha a hóléből, a felszínre emelkedő talajvízből és az árvédelmi töltések alatt átszivárgó vízből származó felszíni víz. A belvízzel elöntött területeken elpusztul a vetés, vagy megkésik a talaj művelése, hiszen az nem alkalmas a művelésre mindaddig, amíg a talaj vízzel fedett, vagy nagyon magas a nedvességtartalma. A belvízi veszélyeztetettség meghatározói egyrészt a természeti adottságokban, másrészt az emberi tevékenységben kereshetők. A belvíz síkvidéki területeink sajátos jellemzője, kisebb-nagyobb mértékben hazánk területének 45 százalékát érinti. A Duna, a Tisza és mellékfolyóik szabályozását, az ármentesítés munkákat követően főként az Alföldön jelentkeztek belvízi problémák. Hazánkban a települések 40 százaléka jelentősen, mintegy 80 százaléka valamilyen mértékben veszélyeztetett a vizek kártételeitől. A települések alig 20 százalékáról mondhatjuk el, hogy területén vízkárral nagy valószínűség szerint nem kell számolni.

Általában kevés, néha sok

Magyarországon inkább a vízhiány okoz gondot, ám arra is akad példa, amikor a túl sok víz okozza a károkat. A belvíz megjelenése ellen kertjeinkben nem sok mindent tehetünk, ám, hogy minél hamarabb elvonuljon, azért már igen. A homokos talajokba gyorsabban beszivárog a víz, mint a kötött agyagos talajokba, ezért ez utóbbiaknál tartósabb és több kárt okozó lehet a belvizes állapot. Amennyiben kötött a talajunk, lazítá­sával, például homok terítésével és beledolgozásával javíthatjuk annak vízgazdálkodását. Ez csak kis mértékben változtatja, javítja a talajállapotot, ám a jobb vízgazdálkodású talaj nem csak belvíz esetén, hanem egyébként is jót tesz a növényeknek.

A belvíz mindig a legalacsonyabban fekvő részeken jelenik majd meg. Ha kertünkbe tavat készülünk kialakítani, érdemes ide tervezni. Kis csatornát is áshatunk egy arra alkalmas helyen, ami pont úgy működik majd kicsiben, mint a települések belvíz elleni csatornahálózata. A belvíz ebbe a mélyebben fekvő árokba fog szivárogni, így nem a talaj felszínén áll majd meg. Az árok köré vízigényes, mocsári növényekből ültethetünk ki példányokat. Így a meder tavasszal megtelik vízzel, nyáron száraz ugyan, de nem mutat tájidegen képet, köszönhetően a növényeknek.

A belvíz elvonulása után a növények számára káros a tömörödött, levegőtlen talaj. Gondoskodjunk arról, hogy minél hamarabb száradjon a talaj: ezt talajlazítással érhetjük el, hiszen az így megforgatott részek felülete nagyobb lesz, mint a sík talajé, következésképp gyorsabban képes a nedvességtartalmát párolgással csökkenni.

Vízcsapoló növények

A vízigényes növények nagy segítségünkre lehetnek a kert nedvesebb részeinek szárításában. Ezek olyan fajok, amelyek sok vizet képesek rövid idő alatt felvenni a talajból, majd ezt elpárologtatják. A belvizes foltokra – az alacsonyabban fekvő területekre – mindenképp érdemes vízcsapoló növényeket ültetnünk, de ugyanígy jó szolgálatot tehetnek ezek az ereszcsatorna kivezetőjénél is, hiszen ha az nincs eléggé messzire elvezetve a ház oldalától, akkor a falak vizesedni fognak. Amennyiben az ereszcsatorna egy föld alatti elszivárgós, drénezett részbe gyűjti a vizet, ezek környékén is hasznosak ezek a növények. Bár a pince szigetelését nem helyettesítik, de főleg a fásszárú fafajok hatékonyan csökkentik a talaj víztartalmát, amivel némiképp a pince nedvesedését is mérsékelhetik.

Ma már nem létesíthető ilyen, mert szabálytalan, de csatornázatlan helyeken, tanyákon még sokan használnak elszivárgós szennyvízülepítőt. Ha ezt körbeültetjük vízcsapoló fajokkal, amellett, hogy ritkábban kell hívni a szennyvízszállítót, talán kevesebb szennyvíz jut a mélyebb rétegekbe e növényeknek köszönhetően. Fák közül a nyárfafélék és a fűzfafélék előnyösek vizes talajokra. Ezek gyorsan is nőnek, tehát elég hamar képesek nagy mennyiségű víz eltávolítására a talajból. A japán juhar, a gyertyán, az eperfa, éger és a feketedió is alkalmas ilyen helyekre. Fenyőfélék közül a mamutfenyő és a vörösfenyő ajánlott. Kisebb hely esetén cserjék közül is választhatunk: a somfélék, babérmeggy, tatárlonc, rózsaloncok alkalmasak a talaj vízmennyiségének gyorsabb csökkentésére. Bár hatásuk a fákét meg sem közelíti, a lágyszárúak közül is vannak nagyobb vízigényű fajok, ilyen a bőrlevél, vagy az összes páfrányféle.


Bambusz


Bőrlevél


Enyves éger


Rózsalonc


Húsos som


Bambusz sövény


Fekete nyár oszlopos változata


Szomorúfűz


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

A cikk eredeti változata az alábbi címen olvasható az Ezermesteren:
https://ezermester.hu/cikk-10402/Talajviz__a_haznak_rossz__nehany_novenynek_jo