Gyors vezetékbővítés

Toldásnál, vagy leágazásnál nem feltétlenül kell forrasztható közdarabokat igénybe vennünk. Helyette a kúpgyűrűs köz-, könyök-, vagy leágazó idomot célszerű használnunk. A fő az, hogy a cső átmérőjéhez - 10, 12, 14, 16, - mm - megfelelő méretűek legyenek. Elég, ha megmérjük a csővezeték külső átmérőjét, és ha nem szaküzletben, hanem pl. barkácsáruházban vásároljuk meg a kellékeket, akkor a csőre húzható, két vége felé kúposan kialakított réz tömítőgyűrű belső átmérője alapján válasszuk ki a megfelelő méretű szerelvényt. Ezek hollandi anyás, tehát oldható csőkötések, ám a szorítóanya belső kialakítása - a kúpos gyűrű miatt - a hagyományostól némileg eltérő. A pontosan csőre illő kúpos gyűrűt a fitting kúpos fészkébe szorítja a hollandi anya, és a csővezeték másik végére is ugyanígy rögzíthetjük fel.
A csővezetéket ilyenkor a megfelelő sarokszelep elzárásával víztelenítsük, majd a betoldás helyén a rézcsőből a fitting hosszánál 8-10 mm-nyivel rövidebb szakaszt vágjuk ki. Ha módunk van, akkor a leágazó idomot a sarokszelep után 5-6 cm-re szereljük fel. A csődarab kivágásához finomfogú kis fémfűrészt használjunk, a vágás vonalát pedig a csőpalástra csavart egyenes élű papírcsík segítségével filctollal jelöljük be. A lefűrészelt csővégek élét csiszolóvászonnal sorjátlanítsuk. A hollandi anyákat húzzuk a csövekre, majd az egyik csővégre húzzuk rá a kúpos szorítógyűrűt is. A gyűrűt kissé húzzuk hátra, a csőpalástra kenjünk szilikon zsírt, majd a másik csővégre is húzzuk fel a hollandi anyát és eléje a kúpos szorítógyűrűt. A csőkötő idomot illesszük a csővezeték közé, de úgy hogy a másik csővég is a nyílásába kerüljön.
Az egyik oldalon most már helyére húzhatjuk a szorítógyűrűt, amelynek vége 1-2 mm-re legyen a cső végétől. A fittinget állítsuk a megfelelő helyzetbe, majd hajtsuk rá kézzel a hollandi anyát. A másik csővégen is illesszük a fitting nyílásába a szorítógyűrűt, majd a rögzítőanya kézzel történő meghúzásával igazítsuk a helyére. Vizsgáljuk meg a fitting helyzetét, és ha megfelelőnek találjuk, villáskulccsal és állítható vízpumpa-fogóval lassan meghúzva rögzítsük véglegesen. E gyorskötéseket nemcsak leágazásoknál, hanem a csővezetékek merőleges irányváltozásainak kialakításához is használhatjuk. A leágazó idom menetére a saját hollandi anyáján kívül akár hajlékony bekötővezetéket is csatlakoztathatunk, ha megfelelő szigetelő gyűrűt is használunk a bekötéshez.
Egyenes irányú csőtoldásoknál alkalmazhatunk körmös kötésű közdarabot is. Ezeknél a csővégeket teljesen össze kell tolnunk a közdarab belsejében. Rögzítésüket a hollandi anyák alá kerülő körmös alátétek, tömítésüket pedig az alátétek alatti gumigyűrűk biztosítják. A fittinget most is előbb az egyik csővégre kell felerősíteni, majd ezt követően csatlakoztassuk hozzá a kiegészítő csövet. Így elkerülhetjük a nagyobb felkészültséget igénylő forrasztási munkákat, s egyszerűen és viszonylag gyorsan megoldhatjuk kisebb vízvezetékes problémáinkat. (Ilyen fittingeket a barkácsáruházak és a szerelvényeket árusító szaküzletek forgalmaznak.)