Mérleg szerviz

Két mechanikus, és egy elektronikus kijelzős szerkezetet vettünk górcső alá. Mindegyik koros jószág, hibákkal spékelve, de egy új készülék 10-20 ezer forintos árát látva mégiscsak arra következtetésre jutottunk, hogy egy kísérletet megér a dolog. Szétszedtük tehát mind a hármat, hogy tanulmányozhassuk a belsejüket. Ehhez a művelethez nem kell csavarokat keresnünk, viszont a mérlegeket hanyatt fordítva azonnal feltűnt két rugó, melyek mind a három készüléknél azonos helyen vannak. Egy hegyes végű fogóval ezeket kell megfognunk és kiakasztanunk, majd a mérleg alsó és felső lapját összefogva, vissza kell fordítanunk a talpára, és csak ez után emeljük le a tetejét. Ez fontos, mert, mert minden alkatrész az alsó felébe van beépítve, és ha fejjel lefelé szednénk szét, az egész szerkezet széteshet.
A három készülék fedelének leemelése után két dolgot tapasztaltunk. Először is azt, hogy rettenetesen el vannak koszolódva, ami jó eséllyel indokolja a működési problémákat. A vastag porréteg, szövetszálak, pókfészkek bizonyára a készülékek felépítésének és tárolási helyének (a padlón) törvényszerű következményei, a fürdőszobai párás levegő pedig rozsdásodást okoz. A másik feltűnő az volt, hogy bár kívülről a mérlegek eltértek egymástól, a belső felépítésük szinte azonos, legalábbis a mechanikára vonatkozóan. A talp által - rugóerő ellenében - mozgatott mechanizmus két készüléknél egy mérőtárcsa tengelyét forgatja, az elektronikusnál pedig egy "fésűs tárcsát". Az első kettőnél a mérőtárcsáról közvetlenül leolvasható az elmozdulás, a harmadiknál pedig a tárcsa forgását egy kis fotocella számolja, és digitálisan jelzi ki az eredményt.
A lehetséges működési hibák fő forrása tehát az elkoszolódás. Nincs is más dolgunk, mint elővenni a porszívót, és alaposan kiporszívózni a készülék belsejét. A fogasléces hajtóműhöz csak úgy férünk jól hozzá, ha a mérőtárcsát lecsavarozzuk. A tisztítást érdemes segíteni egy kiszuperált fogkefével is, különösen a fogaslécnél. Ugyanide a tisztítás után fújjunk egy kis kenőanyagot is. A fedelet ideiglenesen visszaillesztve a helyére ellenőrizhetjük a működést. A szerkezet olyan egyszerű, hogy valószínűleg ez után már működni fog, de amíg a fedélrögzítő rugó nincs visszahelyezve, addig persze nem mutat helyes értéket.
A készülékek másik gyenge pontja az a húzórugó, ami az ellenerőt biztosítja a felülről ható súlynak. Ennek rögzítése kissé "távolkeleties", a digitális kijelzős mérlegnél például ki is ugrott a helyéről. Gyakorlatilag egy rugómenetet kell rátekernünk a tartólemezére, összesen ennyi a rögzítése. Érdemes jól megfigyelni a képünket, hogy ha ezzel a hibával találkozunk, akkor legyen mihez igazodni. Ugyancsak figyeljük meg a karmechanizmus összekapcsolódását, ami a mechanikus és digitális mérlegeknél is azonos.
Ha a digitális mérleg elektronikus részével van baj, akkor szinte reménytelen a helyzet. Megbontani, megjavítani esélytelen, kicserélni gazdaságtalan. Ezzel már nem érdemes bajlódnunk, mert nem áll arányban az új mérleg árával.
Ha viszont a tisztítás és javítás művelete eredményes volt, akkor következhet az összeszerelés. A két kis rögzítő rugó helyre illesztése bizony nem könnyű feladat, ezért érdemes segédeszközhöz folyamodni. Alakítsunk ki egy-egy kis hurkot akár spárgából, akár puha drótból, ezeket akasszuk rá a rugók fülére és a mérleget fejre fordítva a rugókat enyhén húzzuk fel. Ebben a helyzetben már könnyen elérhetjük a rugófület a hegyes csőrű fogóval, és a rugószemeket a helyükre akaszthatjuk. A mechanikus mérleg ez után még valószínűleg nem fog magától 0-ra állni, de rugójának előfeszítésével könnyen lenullázhatjuk. A digitálisnál erre nincs szükség, mert magától beáll a nullára, de lehetőség sincs erre. Ha nem nulláz le, és nem kapcsol ki magától, akkor valami összeszerelési hibát vétettünk.