Számos, szakirodalomban használt elnevezése is jelzi, hogy mind funkciója, mind elkészítése, a függönyanyag minősége és mintája, a kialakuló redők formája, a rögzítés módja stb. olyan sokféle lehet, hogy nehéz egy közös névvel illetni. Leeresztve leginkább a vászonrolóhoz hasonlít, de mikor felhúzzuk, nem tekeredik fel egy hengerre, hanem vízszintes redőkbe rendeződik.Az elv azonos: a függöny hátoldalára vezetőszalagokat és azokra apró műanyag karikákat varrunk, ezeken fűzzük át a felhúzózsinórokat, melyeket a karnisra szerelt szemescsavarokban vízszintesen egyik oldalra elvezetünk, és az így összegyűjtött felhúzózsinór-köteggel felhúzhatjuk, illetve leengedhetjük a függönyt. Méretét és a felfüggesztés módját az adott ablak határozza meg, mert ezeket a függönyöket vízszintesen nem lehet elhúzni:
- Ablakmélyedésbe csak akkor helyezhetjük, ha csak bukó az ablak (vagy nem is nyitható).
- Bukó-nyíló vagy nyíló ablakok esetén olyan redőzést kell választani, ami majdnem teljesen felhúzható, és a karnist olyan magasra kell az ablak felett elhelyezni, hogy a felhúzott függöny alatt - annak megsérülése nélkül - kinyíljon az ablakszárny. Ebben az esetben szélesebb is lehet az ablaknál, kicsit rátakarva a falra.
- Nagy felületen magára az ablak-, illetve ajtószárnyra - a reluxákhoz hasonlóan - közvetlenül is felszerelhető, így együtt nyílik azzal.
Anyagválasztás és formák
Anyagválasztáskor vegyük figyelembe, hogy csak díszítő vagy sötétítő funkciója is lesz-e majd a függönynek. A vastagabb dekoranyagoktól egészen a vékony áttetsző kelmékig sokféle anyagból elkészíthető. Mintás anyag választásakor gondoljunk arra, hogy a függöny redőkbe rendezésekor a nagy, illetve határozott vonalú minta megszakad, ami zavaró, ezért célszerűbb apró mintás vagy egyszínű kelmét vásárolni.
Az anyag vastagsága és a vezetőszalagok, illetve a műanyag karikák sűrűsége határozza meg a kialakuló redők formáját. Az erős szövésű (vagy alátétanyaggal bélelt) anyagokból, illetve a függönybe fűzött faléc nehezékekkel "katonásan" szabályos redők alakíthatók ki. A sűrű vezetőszalagok is a szabályosságot szolgálják. A vékony textilekből és kevés vezetőszalaggal elkészített függöny szabálytalan redőkbe rendeződik.
A vezetőszalag kiválasztásakor vegyük figyelembe a függöny anyagát, ne vegyünk vékony anyaghoz nagyon merev vezetőszalagot, mert a kelme "finom" esését elrontja, a vastag anyagon pedig egy puha szalag nem tölti be "katonás" szerepét. Mind az anyag, mind a vezetőszalagok mérettartóssága nagyon fontos, mert ha mosás alkalmával különböző mértékben mennek össze, ráncos lesz a függöny. Ha nem vagyunk biztosak az anyagösszetételekben, és hogy melyik hogyan viselkedik meleg víz hatására, mossuk ki előre mind a kettőt ugyanazon a hőfokon, mint majd a használat során. Vasalás után kezdődhet a munka.
Elkészítés
Az ablakmélyedésbe tervezett függöny igényli a legprecízebb méretezést és kidolgozást, mert a kész függönynek pontosan követnie kell a fal és a párkány vonalát. Az anyag 2 cm-rel (a szegőszalagos szegéshez szükséges 1-1 cm) legyen szélesebb, mint az ablakmélyedés. Az anyaghosszúság meghatározásához előre el kell dönteni a felfüggesztés módját. A karnisrúd számára bő bújtatóval számoljunk, mert így könnyebb lesz a függöny le- és felvétele. A függöny alját ne határozzuk meg egészen pontosan előre, célszerűbb legalább 10 cm-rel hosszabbra hagyni, és a majdnem kész függöny alját a karnisra próbálás után beszegni.
Az anyag két szélét a vezetőszalaggal szegjük be (1), ezután a két szélső vezetőszalag között osszuk el egyenletesen a többi vezetőszalagot, azonos távolságokra egymástól. Fentről lefelé haladva gépeljük a függönyre a szalagokat. Minél szabályosabb redőkbe szeretnénk rendezni a függönyt felhúzáskor, annál sűrűbben - kb. 30 cm-enként - legyenek a vezetőszalagok (további megoldások a képaláírásokban). Miután a vezetőszalagokat felvarrtuk, készítsük el a gomblyukakat, melyeken a szemescsavarok kibújnak (1, 2/b). Fontos, hogy a gomblyukakat a függönyre varrt vezetőszalagokon át készítsük el, mert a szemescsavaroknak szemben kell lenniük a vezetőszalagokkal. Végül varrjuk készre a karnis számára szükséges bújtatókat.
Felhúzózsinór
A vezetőszalagokra varrjuk fel kézzel a 10 mm-es műanyag karikákat. A karikák sűrűsége a felhúzott függöny formáját, esését fogják meghatározni. Terítsük ki színével lefelé a függönyt, és az egyik szélén a legalsó műanyag karikához erősen kössük hozzá a felhúzózsinórt, majd fűzzük át az összes felette lévő karikán. Ezután vezessük a zsinórt vízszintesen végig a függöny tetején, adjuk még hozzá a függöny hosszát és vágjuk el. Minden zsinórral ugyanígy járjunk el. Igazgassuk el a zsinórokat; pontosan kövessék a függöny vonalát, ne ráncolják azt, és túl lazák se legyenek. Az összegyűlt zsinórokat a függöny sarkától kb. 5 cm-re kezdjük el összefonni, majd mikor a végére értünk tegyünk rá "zsinórstop"-ot, mellyel felhúzáskor rögzíthetjük majd a függönyt. A szálakat ezután vágjuk egyforma hosszúságúra és csomózzuk egybe. Az egyes szálvégekre külön-külön is kössünk csomót 
vagy tegyünk rájuk a - kereskedelemben számos formában kapható - zsinórvéget.
A felhúzózsinórok vízszintes vezetéséhez a karnisrúdra vagy egy lécre 20 mm-es nyitott szemescsavarokat kell tennünk, nyitott felükkel felfelé. Minden vezetőszalaggal - ahová a gomblyukakat készítettük - pontosan szembe. Többféle megoldás lehetséges, néhányat bemutatunk képeinken és a rajzokon. A karnisra felszerelt függöny mögött a felhúzózsinórokat akasztgassuk be a szemescsavarokba, jelöljük meg pontosan a függöny alját, majd szegjük be azt. Végül szereljük a falra a zsinórtartót.
