Saját készítésű autó-miniatűrök

4A modellezők világa legalább olyan sokszínű, mint maga az élet. Többé-kevésbé mindenki a különlegességekhez vonzódik, ám a legtöbben ezt félig vagy teljesen kész formában szeretnék megszerezni. A szombathelyi Velics János ennek pont az ellenkezőjét teszi, olyan modelleket készít, amelyek sokszor csak néhány példányban készülnek el. Modelljei azonban nemcsak ezért, hanem 1:75-es léptékük, készítési módjuk miatt is különlegesek, ugyanis nem gyári fémautók, hanem teljesen saját készítésűek.

A márka és típus megválasztásában mindig determináns az építő személyes vonzalma, ám az alapvető műszaki rajzok és adatok is legalább ilyen fontosak. Az anyaggyűjtés e téren egyáltalán nem könnyű, ám Velics János kitartó ember, és minden fellehető képet, rajzot begyűjt a kísérleti- és tanulmányautókról, gyakran a készítő cégektől is segítséget kér és kap. Más nem igen korlátozza a választásait. Ezt követi a kiszemelt kocsi fő egységeinek, méretpontos rajzainak elkészítése.
2 A karosszériák általában egy tömör fatömbből készülnek. A futóművek egyszerűek, a kerekek, egy-egy acélhuzal tengelyre erősítve, a karosszéria tömbjének alsó hornyaiba ragasztottak. Ezek az ún. sziluett-modellek, amelyek viszont parányi méretük ellenére nem nagyoltak, és formailag hűen követik az eredeti kocsi minden hajlatát, üregét, egyéb jellegzetességét. A zárt kocsiszekrények esetében az ablakok csak jelképesek, ám a buboréktetős autóknál ezek vékony, átlátszó műanyag fóliából mélyhúzott alkatrészek. Ilyenek pl. a Ford és a GM 1954-1958 közötti tanulmányautói (1). Az '50-es évek elején készült Buick Le Sabre és a híres Ferrari Mithos leheletvékony szélvédője mögött - lévén ezek nyitott járművek - a teljes utastér is kialakításra került, mégpedig igényes minőségben.
Miként készül egy ilyen autó? Nos, itt és most csak "madártávlati" leírással szolgálhatunk. Előbb a nyers formatömb kerül kialakításra, majd erről előbb az oldalnézet, ezt követően pedig a hársfa tömbről a többi nézeti rajz szerinti felesleges részek kerülnek levésésre. A kerékdobok ürege is most kerül kimélyítésre. Ezt 3 követi a finom részletek kialakítása; véséssel, csiszolással. A mélyedések, hornyolások helye mindenkor méret szerint előrajzolt, a finom mívű lemunkálásokhoz apró és sajátkészítésű éles vésők, hornyoló kések szükségesek. No, és jó szem, nagyító, a biztos kéz is elengedhetetlen követelmény. A nyers karosszéria felületének a finomítását egy vékony, beitatott lakkréteg alapozza meg, ezt követi a több vékony rétegű kézi fényezés. A kerekeket régebben Velics mester Epokittal összeragasztott karton korongokból vágta ki, ma már azonban a mesterdarab is hársfából készül, és az ez alapján megvalósított Epokitt öntvények kerülnek krómezüstözés után a kocsira. A tárcsamintázatokat saját készítésű, osztótárcsa jellegű léptetőmű segítségével, prégeléssel mélyíti a parányi fakorongokba. Az eredmény bámulatos (2).
Amire Velics János nagyon büszke - s méltán - az a Bugatti T 41 típusú kocsi szerelt alváza, amely Epokittból öntött alkatrészekből és hajszálvékony huzalokból készült remekmű (2, 3, 4). Minden darabja méret- és valósághű, így érthető, hogy becsült értéke a 60000 forintot is meghaladja. Minden elismerésünk a készítőnek, aki nem a divatos modellezői irányzatokat követi, hanem a hagyományos kézi munkában leli örömét (4). Gratulálunk, és további sikereket kívánunk.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: modell, modellezés

A cikk eredeti változata az alábbi címen olvasható az Ezermesteren:
https://ezermester.hu/cikk-1769/Sajat_keszitesu_auto_miniaturok