Passzívház Magyarországon 1.

2009-05-15 12:07:57 | Módosítva: 2009-05-15 12:08:46

Budapesttől alig harminc kilométerre, Szadán megépült Magyarország első minősített passzívháza. Rövid ízelítőt adunk az épület különleges megoldásairól, és összefoglaljuk a passzívházak koncepcióját.

Balogh György és családja abban a különleges élményben részesülhetett nemrég, hogy egy Magyarországon egyedülálló, szigorú feltételeknek megfelelő házba költözhetett be. Bár hazánkban már tízes nagyságrendű azon épületek száma, amelyek megközelítik a passzívházak energiagazdálkodási értékeit, ám a passzívház központnak tekinthető dormstadti Passzív Ház Intézet csak a minden tekintetben megfelelő épületeket hagyja jóvá.
A mindössze fél év alatt felépített, 126 négyzetméteres otthonnál betonra épülő technológiát alkalmaztak, de Németországban, Ausztriában nem ritkán találkozni fából épült házakkal is. A szigeteléssel együtt ötven centiméter széles falak, a kontrollált szellőztetési rendszer, és a megfelelő tájolás együtt biztosítják az alacsony, hagyományos technológiával épült házakhoz képest 80-90%-al kevesebb fűtési költséget. Számszerűsítve egy mínusz tíz fokos téli napon a ház energiafelhasználása egy mikrohullámú sütő energiafogyasztásával azonos. A passzív otthon négyzetméterenként 230 ezer forintba került a tulajdonos számára.

Mitől passzív?

Aktív és passzív napenergia hasznosítás napelemekkel és nagy üvegfelülettelA passzívház nem egy pontosan meghatározott építési eljárás, hanem egy irányelv, aminek célja egy egészséges, környezetbarát élettér megteremtése, és a hőveszteség minimalizálása, aminek köszönhetően nincs szükség hagyományos, radiátoros fűtésre. Ennek valóra váltása első lépésben a ház kialakításával történik; érdemes minél kisebb külső felülettel rendelkező épületet tervezni. A ház tájolása és üvegfelületeinek megválasztása olyan kell hogy legyen, hogy a lehető legtöbb napfényt hasznosíthassa az üvegházhatás elvén.
Fontos a jó minőségű, szakszerűen felrakott külső-belső hőszigetelés, ami kiküszöböli az esetleges hőhidakat is, amik elsősorban a födémnél, az aljzatnál vagy az ajtók, ablakok felett jelentkezhetnek. Az ablakok három rétegű üvegből készülnek a megfelelő szigetelés érdekében.
Nem készülhet passzívház kontrollált szellőztetőrendszer nélkül. Hagyományos lakóházakban a legnagyobb fűtési energiaveszteséget az ablakok nyitogatása jelenti, míg a passzívházakban folyamatosan, észrevétlenül kering a levegő egy csőhálózaton keresztül. Ennek egyik előnye a friss (szűrő beépítése esetén pollenmentes) levegő, másrészt az elhasznált, de meleg levegő hőjének visszanyerése egy hőcserélőn keresztül. A folyamatos levegőkeringtetés további előnye, hogy megakadályozza a penész kialakulását a vizes helyiségekben. A passzívház belseje levegős, ám a külső határoló felületek és nyílászárói légtömörek, így a réseken keresztül sem szökhet el a hő.

A kontrollált szellőzés a passzívház szerves része Alacsony vízhőmérséklettel működik a padlófűtés, a hőt a ház tetején található napkollektorok, vagy a föld hőjét hasznosító hőszivattyú biztosítja. Utóbbi előnye, hogy nyáron, fordított üzemben a ház hűtésére is alkalmas. Ugyanezen épületgépészeti elemek biztosítják a házak használati melegvíz ellátását is. Pufferként egy nagyjából fél köbméteres tartály szolgál.
Ezek a mozaikkockák egymás mellé rakva együtt biztosítják azt, hogy - hivatalos passzívház minősítés esetén - évente 15 kWh alatt maradjon a lakás fűtési energiafelhasználása, négyzetméterenként. Hogy mennyibe kerül mindez? Számos nyugati példa alapján 0-20% között van egy passzívház plusz költsége egy "hagyományos" épülethez képest, függően a felhasznált anyagoktól, az építtetőtől és a tulajdonos igényeitől.

 

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Bérces Balázs

A cikk eredeti változata az alábbi címen olvasható az Ezermesteren:
https://ezermester.hu/cikk-3437/Passzivhaz_Magyarorszagon_1_