Passzívház Magyarországon 1.

Balogh György és családja abban a különleges élményben részesülhetett nemrég, hogy egy Magyarországon egyedülálló, szigorú feltételeknek megfelelő házba költözhetett be. Bár hazánkban már tízes nagyságrendű azon épületek száma, amelyek megközelítik a passzívházak energiagazdálkodási értékeit, ám a passzívház központnak tekinthető dormstadti Passzív Ház Intézet csak a minden tekintetben megfelelő épületeket hagyja jóvá.
A mindössze fél év alatt felépített, 126 négyzetméteres otthonnál betonra épülő technológiát alkalmaztak, de Németországban, Ausztriában nem ritkán találkozni fából épült házakkal is. A szigeteléssel együtt ötven centiméter széles falak, a kontrollált szellőztetési rendszer, és a megfelelő tájolás együtt biztosítják az alacsony, hagyományos technológiával épült házakhoz képest 80-90%-al kevesebb fűtési költséget. Számszerűsítve egy mínusz tíz fokos téli napon a ház energiafelhasználása egy mikrohullámú sütő energiafogyasztásával azonos. A passzív otthon négyzetméterenként 230 ezer forintba került a tulajdonos számára.

Mitől passzív?

A passzívház nem egy pontosan meghatározott építési eljárás, hanem egy irányelv, aminek célja egy egészséges, környezetbarát élettér megteremtése, és a hőveszteség minimalizálása, aminek köszönhetően nincs szükség hagyományos, radiátoros fűtésre. Ennek valóra váltása első lépésben a ház kialakításával történik; érdemes minél kisebb külső felülettel rendelkező épületet tervezni. A ház tájolása és üvegfelületeinek megválasztása olyan kell hogy legyen, hogy a lehető legtöbb napfényt hasznosíthassa az üvegházhatás elvén.
Fontos a jó minőségű, szakszerűen felrakott külső-belső hőszigetelés, ami kiküszöböli az esetleges hőhidakat is, amik elsősorban a födémnél, az aljzatnál vagy az ajtók, ablakok felett jelentkezhetnek. Az ablakok három rétegű üvegből készülnek a megfelelő szigetelés érdekében.
Nem készülhet passzívház kontrollált szellőztetőrendszer nélkül. Hagyományos lakóházakban a legnagyobb fűtési energiaveszteséget az ablakok nyitogatása jelenti, míg a passzívházakban folyamatosan, észrevétlenül kering a levegő egy csőhálózaton keresztül. Ennek egyik előnye a friss (szűrő beépítése esetén pollenmentes) levegő, másrészt az elhasznált, de meleg levegő hőjének visszanyerése egy hőcserélőn keresztül. A folyamatos levegőkeringtetés további előnye, hogy megakadályozza a penész kialakulását a vizes helyiségekben. A passzívház belseje levegős, ám a külső határoló felületek és nyílászárói légtömörek, így a réseken keresztül sem szökhet el a hő.

Alacsony vízhőmérséklettel működik a padlófűtés, a hőt a ház tetején található napkollektorok, vagy a föld hőjét hasznosító hőszivattyú biztosítja. Utóbbi előnye, hogy nyáron, fordított üzemben a ház hűtésére is alkalmas. Ugyanezen épületgépészeti elemek biztosítják a házak használati melegvíz ellátását is. Pufferként egy nagyjából fél köbméteres tartály szolgál.
Ezek a mozaikkockák egymás mellé rakva együtt biztosítják azt, hogy - hivatalos passzívház minősítés esetén - évente 15 kWh alatt maradjon a lakás fűtési energiafelhasználása, négyzetméterenként. Hogy mennyibe kerül mindez? Számos nyugati példa alapján 0-20% között van egy passzívház plusz költsége egy "hagyományos" épülethez képest, függően a felhasznált anyagoktól, az építtetőtől és a tulajdonos igényeitől.