Korszerű gázkonvektorok

2009-05-19 12:39:31 |

A kisebb családi házak, hétvégi házak, lakások, üzletek, irodák ideális fűtése a gázkonvektor. Német gázszolgáltatók vizsgálatai szerint a gázkonvektorok átlag hatásfoka a legtöbb esetben meghaladja a gázüzemű központi fűtésekét.

Ennek oka elsősorban az, hogy a gázkazánok a legtöbb esetben nem a fűtendő helyiségben helyezkednek el, így hőleadásuk veszteséges (a pincét is fűtik). Ugyancsak veszteség keletkezik a fűtéscsöveknél, a felfűtött fűtőkör, az átmelegedett kazán és a benne lévő víz lehűlése szintén veszteséget okoz.
A gázkonvektoros fűtés esetén a gyakorlatban is megvalósul, hogy csak a pillanatnyilag használt helyiségeket fűtik. Gázkonvektor esetén a gyújtóláng hője is hasznos hő. Sok esetben előfordult, hogy a konvektoros fűtésről központi fűtésre történő átállás után a fűtési költségek 20-30 százalékkal nőttek, mert a teljes lakás folyamatos egyenletes fűtésének árát meg kell fizetni.
A gázkonvektorok előírt hatásfoka a szabványok által meghatározottan 82-95 %, amely tartomány gyakorlatilag azonos a hagyományos, nem kondenzációs elvű gázkazánokra előírt értékekkel. Tehát a honvektorok alacsonyabb hatásfokáról elterjesztett hírek alaptalanok. A gázkonvektornak jelentős előnye, hogy csak azt a szobát és csak addig kell fűtenünk, amelyben és ameddig ott tartózkodunk. Ugyanis a gázkonvektornak minden helyiségben külön szoba-termosztátja van, így a készülék teljes teljesítménye rendelkezésre áll a szoba hirtelen felfűtésére. Márpedig egy helyiség hőmérsékletét és így a hő-leadást is csak akkor tudjuk jelentősen csökkenteni, ha tudjuk, hogy a szoba gyorsan felfűthető, ha szükségünk van rá.

gázkonvektor A gázkonvektoroknál, ellentétben különösen a kondenzációs kazánokkal, nem igaz az, hogy állandó lakáshőmérsékletet kell biztosítani a jó készülék hatásfok eléréséhez, így az üzemszünetek idején nagyon jelentős energia takarítható meg. Ha a szoba-termosztátot magasabb hőmérsékletre állítjuk, a gázkonvektor sugárzó hője azonnal biztosítani tudja a megfelelő hőérzeti hőmérsékletet, még mielőtt a falak felmelegednének. Radiátoros fűtés esetén a legtöbb esetben nem kapcsolhatjuk ki az egyes szobák fűtését, mert akkor a fűtetlen szoba felé távozó hőt a radiátor már nem tudja pótolni, sőt az így kialakuló nagyobb fűtővíz hőmérséklet miatt előfordulhat, hogy a kondenzációs kazánunk már nem lesz képes kondenzációs készülékként üzemelni. A kondenzációs kazán üzeméhez szükséges, hogy a szivattyú szinte folyamatosan üzemeljen. Ennek jelentős villamos energia fogyasztás lehet az eredménye, ha a költségeket egy szobára kell vetíteni, míg a gázkonvektor segédenergia nélkül is üzemel.

Ezért azok számára, akik radikálisan spórolni szeretnének a fűtési költségekkel, még mindig a gázkonvektor jelentheti a legjobb megoldást! Különösen megfelelő a gázkonvektoros fűtés az ipari létesítményekben, ahol csak a munkaidő idején vagy az öltöző használatának idején szükséges megfelelő hőmérsékletet biztosítani. A gázkonvektor sugárzó infravörös hőjének kedvező hatása miatt a megfelelő hőérzethez nincs szükség olyan magas levegő hőmérsékletre, mint radiátoros fűtés esetén. Márpedig az épület hő-vesztesége elsősorban a kívánt belső levegő hőmérsékletétől függ. A jelentős infravörös hő-hányad a napsugárzáshoz hasonló, természet-közeli állapotot hoz létre a fűtendő térben.

A 90 % feletti tartományban az égéstermékben lévő vízgőz kondenzációjának veszélye fokozott, ami veszélyes kémény-korrózióhoz vezethet. Így csak a fenti szűk tartományban határozható meg valamennyi hagyományos (nem kondenzációs elvű) készülék hatásfoka. Ha az 1 kWh leadott hasznos hőre eső költségeket vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy a gázkonvektoros fűtés beruházási és üzemelési költségei a legalacsonyabbak.

Nagy előnye még a konvektoros fűtési módnak, hogy nem fagyveszélyes. A szivattyús fűtések egy elektromos vezetékszakadás esetén is elfagyhatnak, állandó felügyeletet igényelnek. Az alacsonyabb energiafelhasználás környezetvédelmi szempontból is előnyös, hiszen a fajlagosan azonos káros anyag kibocsátás miatt ugyanannak a szobának a fűtésekor kevesebb káros anyag keletkezik. Különösen érdekes annak a magyarázata, hogy miért lényegesen olcsóbb a gázfűtés, mint az elektromos fűtés. A jelenlegi energiaárak mellett 1 kWh hőenergia előállítása földgázból ötödannyiba? kerül, mint ugyanez elektromos energiából.

A fűtési mód kiválasztása

A fűtési mód elsősorban a gazdasági helyzet és a választható energiahordozó függvénye. A mai és jövőbeni energiaárak mellett a központi fűtés komfortossága "nyújtotta" beruházási és energiaár számláját nem mindenki tudja állni. A konvektoros fűtésrendszer kiépítése, a maga viszonylag kis költségigényével, a későbbi továbbfejlesztés lehelőségével szakaszolható beruházást tesz lehetővé, így az rugalmasan igazodhat a felhasználó anyagi helyzetéhez. A felújításokhoz kapcsolt készülékcsere esetén 25% helyett 30% a pályázati támogatás, ha az utólagos hőszigetelés mellett a fűtőkészülékek cseréje is megtörténik. Ezért érdemes az épület utólagos hőszigetelését, a gázkonvektorok cseréjével összekapcsolni.
Amennyiben a régi, korszerűtlen gázszeleppel rendelkező konvektorok helyett új, 90-94% hatásfokkal működő konvektorokat építenek, be akkor a gázfelhasználás jelentősen, 10-15%-al is csökkenhet, mert ezeknek a korszerű konvektoroknak a csökkenetett terhelésen mért hatásfoka jelentősen magasabb, mint a régi, korszerűtlen konvektoroké.

Könnyen belátható, hogy például 3 db. gázkonvektor cseréje esetén - amelyhez nem szükséges semmilyen gázterv vagy engedély - a beruházott mintegy 200 eFt-hoz viszonyított megtakarítás lényegesen jobb lesz, mintha a meglévő konvektoros fűtést, mintegy 1,5-2 MFt-ért, központi fűtéssel, akár kondenzációs kazánnal rendelkező központi fűtéssel váltanánk fel, amelyre sok esetben nincs is megfelelő anyagi fedezet. A központi fűtő rendszerhez ki kellene építeni a radiátoros rendszert, a tető fölé kivezetett égéstermék elvezetőt, és mindezt a rendkívül bürokratikus magyar rendszerben még engedélyeztetnünk is kellene. Többszintes társasházakban sokszor fordul elő, hogy a jelenlegi magyar előírások és az adott szituáció együttese nem teszi lehetővé a központi fűtés kialakítását.

Fontos tudnivaló, hogy a kéményes gázkészülékek minden kW-jához mintegy 4 m3/h levegőt kell bevezetni a lakótérbe az ajtó-ablak réseken, vagy a kialakított szellőzőkön keresztül! Ennél kevesebb levegő hozzávezetés esetén az égéstermék kiléphet a lakótérbe! Ezért gravitációs kéménybe kötött tüzelőberendezés esetén (szén- vagy olajtüzelésnél is), tilos a nyílászárók cseréje fokozott légzárású kivitelre, vagy az ajtó-ablak rések tömítése. Még veszélyesebb olyan berendezést üzemeltetni, amely levegőt szív el (szabadba vezetett szagelszívó, szárítógép, központi porszívó) a lakótér bármely részéből, ha a kéménybe kötött tüzelőberendezés üzemel ugyanebben a térben. Ide értve egy belső ajtó vagy ajtók kinyitásával elérhető pincét vagy konyhát is, ha a pinceajtó nem automatikusan záródó és fokozott légzárású.

A készülékek kiválasztása

A konvektorok kiválasztása elsősorban a helyiség hőveszteségének pótlásához szükséges, teljesítmény kiszámítása alapján történik. A tényleges hőveszteség meghatározása épületgépész szakember feladata. Miután a gázkonvektorokat csak épületgépész tervei által elkészített és jóváhagyott kivitelezési terv alapján szabad beépíteni új telepítési helyre, célszerű azokat a tervező által elkészített számítások alapján kiválasztani.
A fűtendő helyiségek hővesztesége a falak és nyílászárók szerkezetétől, anyagától, vastagságától, továbbá azok tájolásától függ. Magyarországi viszonyok mellett a fűtendő légtér minden 20 köbméteréhez átlagosan 1 kW teljesítmény szükséges. A hazai gyártók 2-7 kW teljesítményig gyártanak kéményes és külsőfali gázkonvektorokat, amelyek földgázzal és PB-gázzal üzemeltethetők.

 

Elektromos konvektor

Az elektromos konvektor direkt működésű berendezés, vagyis nem tárolja a hőt, és a fűtés bekapcsolásakor azonnal melegíti a helyiséget. A konvektor alap és kiegészítő fűtésre egyaránt használható.
Az ilyen készülékben egy vagy több fűtőszál található. A berendezés szabad áramlással juttatja a meleg levegőt a helyiségbe, tehát nincs szükség ventillátorra. A beállított hőfok tartásáról automatika gondoskodik.
Az elektromos konvektor teljesítménye 0,5-3 kW között mozoghat, és több fokozatban leszabályozható. Egy ilyen készülékek tömege csekély, mindössze 4-8 kg, működése tiszta, biztonságos és hangtalan.
Az elektromos fűtés, az elektromos áram, gázhoz viszonyított magasabb ára miatt, a közép európai éghajlaton magas üzemeletetési költségek miatt nem elterjedt, de például az angliai rövid és enyhe tél mellett a gázfűtés komoly vetélytársa, mert ott a kedvezőbb éghajlaton kisebb fogyasztás miatt a vevők döntésében a beruházási költségek, az üzemeltetési költséggel összemérhető súllyal esnek latba.

Elektromos kandalló

Az elektromos kandalló - elhelyezését tekintve - lehet falba szerelhető, illetve mobil. Az ilyen készülék teljesítménye kb. 2 kW. Az elektromos kandalló inkább kiegészítő fűtésre használható, de teljesítménytől függően akár egy 25 m2-es helyiség elsődleges hőforrása is lehet.
Az elektromos kandalló élethűen imitálja az izzó parazsat, a fát vagy a szenet és az elmaradhatatlan lobogó tűz látványát. A fűtés és a látvány funkció külön vezérelhető. Az elektromos kandalló használata során semmilyen káros anyag kibocsátásra nem kerül sor. Az eszköz gyakorlatilag korlátlan élettartamú, és karbantartást egyáltalán nem igényel.
Az elektromos bekötésnél fontos, hogy a kandalló és a burkolat között maradjon légrés, ami a levegő szabad mozgását biztosítja a készülékben. Arra is figyelni kell, hogy a résbe éghető anyag ne kerüljön. Célszerű tűzálló, hővisszaverő fóliát építeni a kandalló köré, így növelhető a hatásfok, hiszen nem melegíti a burkolatot. A borításhoz tilos műanyagot használni, mert a meleg levegő előre áramlik ki a készülékből, így megolvaszthatja azt. Az elektromos bekötést feltétlenül szakemberrel kell elvégeztetni.

 

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

A cikk eredeti változata az alábbi címen olvasható az Ezermesteren:
https://ezermester.hu/cikk-3466/Korszeru_gazkonvektorok