Korszerű gázkonvektorok

Ennek oka elsősorban az, hogy a gázkazánok a legtöbb esetben nem a fűtendő helyiségben helyezkednek el, így hőleadásuk veszteséges (a pincét is fűtik). Ugyancsak veszteség keletkezik a fűtéscsöveknél, a felfűtött fűtőkör, az átmelegedett kazán és a benne lévő víz lehűlése szintén veszteséget okoz.
A gázkonvektoros fűtés esetén a gyakorlatban is megvalósul, hogy csak a pillanatnyilag használt helyiségeket fűtik. Gázkonvektor esetén a gyújtóláng hője is hasznos hő. Sok esetben előfordult, hogy a konvektoros fűtésről központi fűtésre történő átállás után a fűtési költségek 20-30 százalékkal nőttek, mert a teljes lakás folyamatos egyenletes fűtésének árát meg kell fizetni.
A gázkonvektorok előírt hatásfoka a szabványok által meghatározottan 82-95 %, amely tartomány gyakorlatilag azonos a hagyományos, nem kondenzációs elvű gázkazánokra előírt értékekkel. Tehát a honvektorok alacsonyabb hatásfokáról elterjesztett hírek alaptalanok. A gázkonvektornak jelentős előnye, hogy csak azt a szobát és csak addig kell fűtenünk, amelyben és ameddig ott tartózkodunk. Ugyanis a gázkonvektornak minden helyiségben külön szoba-termosztátja van, így a készülék teljes teljesítménye rendelkezésre áll a szoba hirtelen felfűtésére. Márpedig egy helyiség hőmérsékletét és így a hő-leadást is csak akkor tudjuk jelentősen csökkenteni, ha tudjuk, hogy a szoba gyorsan felfűthető, ha szükségünk van rá.

A gázkonvektoroknál, ellentétben különösen a kondenzációs kazánokkal, nem igaz az, hogy állandó lakáshőmérsékletet kell biztosítani a jó készülék hatásfok eléréséhez, így az üzemszünetek idején nagyon jelentős energia takarítható meg. Ha a szoba-termosztátot magasabb hőmérsékletre állítjuk, a gázkonvektor sugárzó hője azonnal biztosítani tudja a megfelelő hőérzeti hőmérsékletet, még mielőtt a falak felmelegednének. Radiátoros fűtés esetén a legtöbb esetben nem kapcsolhatjuk ki az egyes szobák fűtését, mert akkor a fűtetlen szoba felé távozó hőt a radiátor már nem tudja pótolni, sőt az így kialakuló nagyobb fűtővíz hőmérséklet miatt előfordulhat, hogy a kondenzációs kazánunk már nem lesz képes kondenzációs készülékként üzemelni. A kondenzációs kazán üzeméhez szükséges, hogy a szivattyú szinte folyamatosan üzemeljen. Ennek jelentős villamos energia fogyasztás lehet az eredménye, ha a költségeket egy szobára kell vetíteni, míg a gázkonvektor segédenergia nélkül is üzemel.

Ezért azok számára, akik radikálisan spórolni szeretnének a fűtési költségekkel, még mindig a gázkonvektor jelentheti a legjobb megoldást! Különösen megfelelő a gázkonvektoros fűtés az ipari létesítményekben, ahol csak a munkaidő idején vagy az öltöző használatának idején szükséges megfelelő hőmérsékletet biztosítani. A gázkonvektor sugárzó infravörös hőjének kedvező hatása miatt a megfelelő hőérzethez nincs szükség olyan magas levegő hőmérsékletre, mint radiátoros fűtés esetén. Márpedig az épület hő-vesztesége elsősorban a kívánt belső levegő hőmérsékletétől függ. A jelentős infravörös hő-hányad a napsugárzáshoz hasonló, természet-közeli állapotot hoz létre a fűtendő térben.

A 90 % feletti tartományban az égéstermékben lévő vízgőz kondenzációjának veszélye fokozott, ami veszélyes kémény-korrózióhoz vezethet. Így csak a fenti szűk tartományban határozható meg valamennyi hagyományos (nem kondenzációs elvű) készülék hatásfoka. Ha az 1 kWh leadott hasznos hőre eső költségeket vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy a gázkonvektoros fűtés beruházási és üzemelési költségei a legalacsonyabbak.

Nagy előnye még a konvektoros fűtési módnak, hogy nem fagyveszélyes. A szivattyús fűtések egy elektromos vezetékszakadás esetén is elfagyhatnak, állandó felügyeletet igényelnek. Az alacsonyabb energiafelhasználás környezetvédelmi szempontból is előnyös, hiszen a fajlagosan azonos káros anyag kibocsátás miatt ugyanannak a szobának a fűtésekor kevesebb káros anyag keletkezik. Különösen érdekes annak a magyarázata, hogy miért lényegesen olcsóbb a gázfűtés, mint az elektromos fűtés. A jelenlegi energiaárak mellett 1 kWh hőenergia előállítása földgázból ötödannyiba? kerül, mint ugyanez elektromos energiából.

A fűtési mód kiválasztása

A fűtési mód elsősorban a gazdasági helyzet és a választható energiahordozó függvénye. A mai és jövőbeni energiaárak mellett a központi fűtés komfortossága "nyújtotta" beruházási és energiaár számláját nem mindenki tudja állni. A konvektoros fűtésrendszer kiépítése, a maga viszonylag kis költségigényével, a későbbi továbbfejlesztés lehelőségével szakaszolható beruházást tesz lehetővé, így az rugalmasan igazodhat a felhasználó anyagi helyzetéhez. A felújításokhoz kapcsolt készülékcsere esetén 25% helyett 30% a pályázati támogatás, ha az utólagos hőszigetelés mellett a fűtőkészülékek cseréje is megtörténik. Ezért érdemes az épület utólagos hőszigetelését, a gázkonvektorok cseréjével összekapcsolni.
Amennyiben a régi, korszerűtlen gázszeleppel rendelkező konvektorok helyett új, 90-94% hatásfokkal működő konvektorokat építenek, be akkor a gázfelhasználás jelentősen, 10-15%-al is csökkenhet, mert ezeknek a korszerű konvektoroknak a csökkenetett terhelésen mért hatásfoka jelentősen magasabb, mint a régi, korszerűtlen konvektoroké.

Könnyen belátható, hogy például 3 db. gázkonvektor cseréje esetén - amelyhez nem szükséges semmilyen gázterv vagy engedély - a beruházott mintegy 200 eFt-hoz viszonyított megtakarítás lényegesen jobb lesz, mintha a meglévő konvektoros fűtést, mintegy 1,5-2 MFt-ért, központi fűtéssel, akár kondenzációs kazánnal rendelkező központi fűtéssel váltanánk fel, amelyre sok esetben nincs is megfelelő anyagi fedezet. A központi fűtő rendszerhez ki kellene építeni a radiátoros rendszert, a tető fölé kivezetett égéstermék elvezetőt, és mindezt a rendkívül bürokratikus magyar rendszerben még engedélyeztetnünk is kellene. Többszintes társasházakban sokszor fordul elő, hogy a jelenlegi magyar előírások és az adott szituáció együttese nem teszi lehetővé a központi fűtés kialakítását.

Fontos tudnivaló, hogy a kéményes gázkészülékek minden kW-jához mintegy 4 m3/h levegőt kell bevezetni a lakótérbe az ajtó-ablak réseken, vagy a kialakított szellőzőkön keresztül! Ennél kevesebb levegő hozzávezetés esetén az égéstermék kiléphet a lakótérbe! Ezért gravitációs kéménybe kötött tüzelőberendezés esetén (szén- vagy olajtüzelésnél is), tilos a nyílászárók cseréje fokozott légzárású kivitelre, vagy az ajtó-ablak rések tömítése. Még veszélyesebb olyan berendezést üzemeltetni, amely levegőt szív el (szabadba vezetett szagelszívó, szárítógép, központi porszívó) a lakótér bármely részéből, ha a kéménybe kötött tüzelőberendezés üzemel ugyanebben a térben. Ide értve egy belső ajtó vagy ajtók kinyitásával elérhető pincét vagy konyhát is, ha a pinceajtó nem automatikusan záródó és fokozott légzárású.

A készülékek kiválasztása

A konvektorok kiválasztása elsősorban a helyiség hőveszteségének pótlásához szükséges, teljesítmény kiszámítása alapján történik. A tényleges hőveszteség meghatározása épületgépész szakember feladata. Miután a gázkonvektorokat csak épületgépész tervei által elkészített és jóváhagyott kivitelezési terv alapján szabad beépíteni új telepítési helyre, célszerű azokat a tervező által elkészített számítások alapján kiválasztani.
A fűtendő helyiségek hővesztesége a falak és nyílászárók szerkezetétől, anyagától, vastagságától, továbbá azok tájolásától függ. Magyarországi viszonyok mellett a fűtendő légtér minden 20 köbméteréhez átlagosan 1 kW teljesítmény szükséges. A hazai gyártók 2-7 kW teljesítményig gyártanak kéményes és külsőfali gázkonvektorokat, amelyek földgázzal és PB-gázzal üzemeltethetők.