Egy lakásban sok apró-cseprő személyes tárgy van, amiknek a tárolása mindig gondot okoz. A megoldás pedig kézenfekvő; kell egy új polc, ahol ezek elférnek. A konyhában sem jobb a helyzet, ahogy gyarapodnak a különféle spéci ketyerék, kézre álló elhelyezésükre itt is egy megfelelő méretű polc tűnhet a legmegfelelőbb megoldásnak.Mit tesz ilyenkor az ember? Betér egy barkácsáruházba és célirányosan körülnéz. Az eredmény pedig nem is marad el; polclapokból bőséges a kínálat, akár nyers fenyő, laminált faforgácslap vagy nemesebb bükkfa a kiválasztott anyaguk. Igen ám, de a polcot fel is kell erősíteni a falra, amihez meg konzolokra van szükség, lehetőleg felszerelésre kész állapotban. Nos, ahol polclap van, ott a konzolok sem hiányoznak.
Anyagukat tekintve nyers fenyő- és bükkfából készülnek, ez utóbbiak néhány méretben felületkezelt változatban is fellelhetők.
A fenyő- és bükkfából készült polctartók formailag 20 mm vastag tömör lapanyagból ívesre vágott háromszög alakúak, vagy lécekből lapoltan összeállítottak illetve a nagyobb méretűek ferde támléccel megerősítettek. Az anyaguk kezeletlen, a felületük simára csiszolt. Ez előnyös a majdani és egyedileg kialakítandó színtónusú bevonat szempontjából.
A konzolok falra erősítése kétféle módon lehetséges. A kisebb teherviselésre alkalmasak hátsó élében olyan felfogó lemezek vannak besüllyesztve, amelyeket a falba csavart széles fejű facsavarokra illesztve, lehúzva lehet rögzíteni. A lécanyagokból készült konzolokat viszont a függőleges támlécen átmenő csavarokkal lehet közvetlenül a falra rögzíteni. A polclapokat mindegyik konzol élére átmenő facsavarokkal kell ráerősíteni.
A tömörfa konzolok függőleges felfogó szárának hossza a kisebb teherbírásúaknál rövidebb a polclapot tartó száruknál, ezért kecsesebbek, különösen a fazonra mart, íves élű lapkonzolok esetében. A felakasztható polctartók vízszintes élhossza 180 mm-től 20 mm-enként növekedve változik 300 mm-ig, ám a függőleges élük is ennek megfelelően változik. Ezeket igényesebb nyitott polcok kialakításához célszerű használni, mert ívelt alakjukkal előnyösen illeszkednek a legtöbb bútorhoz, természetesen kellő utófinomítást követően.
A lécekből készült, ferde támléc nélküli fakonzolok 125-250 mm közötti szárhosszúságúak, míg a ferde támléccel is megerősített polctartók legnagyobbikának 340 mm-es a vízszintes szárhossza. Ezek a polctartók szögletes kialakításuk miatt inkább éléskamrákba, műhelyekbe valók, ahol a külső megjelenés nem elsődleges szempont.
Megjegyezzük, hogy bár a fakonzolok anyaga csiszolt felületű, felszerelésük előtt ajánlatos egy újabb finom csiszolással minden felületüket teljesen simára dolgozni. Különösen a tömör fenyőfából készülteknél célszerű erre nagyobb gondot fordítani, mert a fazonra mart élek kissé szálkásabbak az ideálisnál. Ez takarításkor kellemetlenséget okozhat.
Bevonatként használható több rétegben vékony-, vagy vastag lazúr is, ám a keményfából készült polctartóknál a pácolás és a szórással felvitt selyemfényű színtelen lakk bevonat vagy kemény viaszos bevonat az ideális. Azt se felejtsük el, hogy a polclapok szélesebbek is lehetnek a konzol száránál, de felfekvő részük legalább 2/3 részben támaszkodjon a konzolokra. A polcok terhelését is ennek megfelelően határoljuk be, és ha indokolt a hosszabb polcok terhelhetőségét több polctámasz és vízszintes szegélylécek felerősítésével növelhetjük.