Bútorok hangulatfényben

E célra a kompakt fénycsöves és a halogénlámpák a legalkalmasabbak. Ezeket a bútorok belsejébe rejtetten, vagy akár kívülről látható módon utólag is felszerelhetjük. A cél alapján dönthetjük el, hogy hová és melyiket alkalmazzuk. Bútorvilágításra a gardróbszekrényekben még nappal is szükség lehet, ha az nagy méretű, s nem minden ajtaját nyitjuk ki. Különösen az akasztós részüket célszerű megvilágítani, hogy a vállfákra helyezett ruhák jól láthatók legyenek. Ezt olyan akasztórúddal a legkönnyebb elérni, amely már eleve fénycsővel felszerelt, így 8-21 W-os teljesítményével kellően megvilágítja az egész szekrény belsejét. Az ilyen rudak 580, illetve 860 mm hosszúak, gyárilag alumínium házba szereltek, és zsinóros kapcsoló is tartozik hozzájuk.
A szekrény fedőlapjának aljára felszerelhetünk karcsú, műanyag burával ellátott fénycsöves armatúrát is, de ez esetben helyét célszerű az ajtókhoz közelebb hozni, hogy a szekrény alját is jól bevilágítsa. Választhatunk olyan megoldást is, amely elől a korpusz elé nyúlik, és ebbe a párkánylapba szerelt halogén lámpasor a frontfelületet, és az ajtók kinyitása után a szekrény belsejét is kellően világítja meg. Ez a lámpatestek kellő szögbe állításával érhető el, az előpárkány lapját pedig utólag is felszerelhetjük a szekrény tetejére.
A keskeny, 18 mm talpszélességű és 390-620 mm hosszú fénycsöves armatúrák akár a vastagabb polcokba vágott nyílásokba is könnyen beszerelhetők, és a fénycsövek kellemes szórt fényt vetítenek a polcok fölé s alá is. Az így elhelyezett fénycsöves világítást kombinálni lehet a szekrények belső térébe szerelt halogénlámpás megvilágításával. A szekrények belső megvilágításához olyan lámpatesteket célszerű választani, amelyek armatúráját a fedőlap aljára szerelt tartólemezre lehet felcsavarozni, és csak a tápkábel számára kell átvezető lyukat fúrni a hátlapba. Az ilyen fényforrások helyét a szekrényben tárolt tárgyak megvilágításához igazodva kell megválasztani, mégpedig úgy, hogy fényük ülve se világítson a szemünkbe. A polcok pedig üvegből legyenek, amelyek a felülről jövő fénynek nem állják útját. Természetesen a tárgyak alulra vetülő árnyékával ilyen esetekben számolnunk kell.
A tömör polclapok útját állják a fénynek, és csak a felső részt világítják meg. Ebben az esetben célszerűbb a szekrények tetejére konzolos bevilágító lámpatesteket felszerelni. Ezek szögbe állíthatók, s előröl derítve világítják meg a polcokat. A megvilágításhoz alkalmazhatunk a szekrények oldallapjának élére erősíthető kettős izzóval ellátott, opálburás kis falikarokat is, amelyek visszafogott fénye oldalról világítja meg a polcok "tartalmát". Fényüket a bura kellően tompítja, bevilágításuk pedig megszünteti a fekete lyuk hatást. Ezeket a fényforrásokat főként nyitott könyvespolcos szekrényeknél célszerű alkalmazni, mivel ezek oldalra és alulra is tompított fényt bocsátanak ki.
Az opálburás világítótesteknek vannak flexibilis karral szerelt változatai, amelyekkel akár egy kiválasztott dísztárgyunknak biztosíthatunk diszkrétebb kiemelő megvilágítást. Az ideális fényerőt a különböző teljesítményű izzók cseréjével oldhatjuk meg, de 20 W teljesítmény fölé nem célszerű menni. Arra mindenkor célszerű gondolni, hogy az egyik lámpa fénye se zavarjon bennünket, de kellő hangulatot teremtsen az esti aktív pihenéshez.
A kiválasztott lámpák meggondolt elhelyezésekor azonban ne feledkezzünk meg a vezetékekről sem. Ezeket lehetőleg jól rejtetten olyan hajlatokba fektetve kell leerősíteni, ahol nincsenek szem előtt. Ezt talán nehezebb megoldani, mint a lámpák felszerelését. Azt is vegyük figyelembe, hogy a világításokat együtt, vagy külön csoportokban szeretnénk működtetni. A különféle világításokat nem érdemes egy központi kapcsolóra kötni, mert így nem lesz módunk a különféle fokozatok alkalmazására. Célszerűbb egymás alatt elhelyezhető kapcsolókra kötni az eltérő funkciókat ellátó fényforrásokat, ám ezen belül egy kapcsoló működtesse a falikarokat, egy másik a mennyezetvilágítást. A bútorvilágítás a harmadikról legyen kapcsolható, mégpedig lehetőleg a bútor és a bejárat közelében elhelyezett kapcsolóval.
A szerelést jól követhető módon lefektetett vezetékezéssel tegyük áttekinthetővé. Falba csak ritka esetben fektessünk bútorvilágítási vezetékeket, mert ez jelentősen bonyolítja a szoba átrendezését. A vezetékek vízszintesen akár a parketta szegélyléce alatt vagy a mellett, függőlegesen pedig az ajtótok zárléce mellett vezethetők el a kapcsolókig. A szereléshez használhatunk korszerű, dugaszokkal ellátott összekötő kábeleket és ezekhez való dugaszolható sorkapcsokat, amelyek jelentősen megkönnyítik a szerelvények összekapcsolását.