Az biztos, hogy évről évre fel kell készülni a hóra, vagy a bő esőzésekre.
A vályúk alján kialakult hordalékgátak, vagy az eldugult ejtőcsövek miatt túlcsorduló
csapadékvíz ugyanis eláztathatja az otthonunk falát. Ha az ereszcsatornát lombfogó
hálóval fedtük le, akkor ezeket előbb vegyük le, tisztítsuk meg a rátapadt levelektől,
és átkefélve szabadítsuk meg a lyukakba rakódott szennyeződésektől. A vályúk
alját is tisztítsuk meg teljesen az esetelegesen összeállt szennygátaktól. A
lazább levélüledéket erős lombszívóval (inkább a fújó fokoztban) is eltávolíthatjuk,
de a letapadt szennyeződéseket lapáttal célszerű kiemelni a csatorna aljáról.
Ne feledkezzünk
meg a lefolyócsövekről sem, mert azokban is szűkületet vagy akár dugulások is
okozhatnak a levelek. A lefolyócső torkába helyezett lombfogó kosár gátolja
a falevelek ejtőcsőbe jutását, viszont körülötte alakul ki szennygát. Ezt feltétlenül
el kell távolítani még a fagyos idők beállta előtt. S ha már tiszta a vályú,
a csatorna egyenletes lejtését is ellenőrizzük. A lehajlott részen emeljük meg
tartókonzolokat, amivel elősegítjük a víz gyors lefolyását. Vizsgáljuk meg a
hófogókat is, a hiányzókat pótoljuk, az elhajlottakat meg egyengessük ki. Az
olvadáskor megcsúszó hóréteget ezek tartják meg a tetőn. A jégcsapok többnyire
a vályúba csúszott hógátakról lecsurgó vízből híznak veszélyes méretű jéglándzsákká.
Ezt megelőzhetjük, ha az esőcsatorna aljára gyártmánytól függően egymástól
kb. 7-10 cm távolságra speciális fűtővezetékeket erősítünk. A fűtőkábelek
bármilyen anyagból készült csatornában rögzíthetők, sőt az eljegesedésre hajlamos
vápák jégmentesítését is megoldják. A kábeleket természetesen az épületek leginkább
jegesedésre hajlamos részein kell elhelyezni, de ügyelni kell arra is, hogy
ahol a fűtés abba marad, ott jégdugók kialakulására számíthatunk. Ezért a fűtőhálózat
kiépítéséhez, a kábelek hosszának kiszámításához szakember közreműködése ajánlott.
A fűtőrendszer 230 V-os feszültséggel működik, fogyasztása folyóméterenként
36-40 W. Működése manuálisan és automatikusan vezérelve is lehetséges. Ez utóbbi
esetben a távhőmérő kábelek között mért környezeti hőmérséklete alapján kapcsol
be a termosztát. Teljesen automatizált vezérlésű csatornafűtés is megvalósítható;
ebben az esetben a fűtés csak akkor üzemel, ha a beállított érték alá esik a
csatorna környezetének hőmérséklete és nedvesség is van a csatornában. Az ereszcsatornák
fűtésével nem alakulnak ki veszélyes jégcsapok, és a hólé fokozatosan folyik
le.
Ereszcsatornák felkészítése a zordabb időkre
A gyakorló háztulajdonosok megvárják, míg a falevelek java a földre kerül, s csak azután takarítják össze az avarszőnyeget. A sárgult levelek azonban nemcsak a kert gyepét fedik be, jut belőlük a tetőre is, és az ereszcsatornát is kibélelhetik. A vályúk telitettségét persze lentről nem, csak a létra tetejéről tudjuk felmérni. A tető vízelvezető rendszerét legalább egy évben egyszer, általában lombhullás után célszerű átvizsgálni, és ki is kell takarítani.
További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!
A cikk eredeti változata az alábbi címen olvasható az Ezermesteren:
https://ezermester.hu/cikk-680/Ereszcsatornak_felkeszitese_a_zordabb_idokre