Ereszcsatornák felkészítése a zordabb időkre

Az biztos, hogy évről évre fel kell készülni a hóra, vagy a bő esőzésekre. A vályúk alján kialakult hordalékgátak, vagy az eldugult ejtőcsövek miatt túlcsorduló csapadékvíz ugyanis eláztathatja az otthonunk falát. Ha az ereszcsatornát lombfogó hálóval fedtük le, akkor ezeket előbb vegyük le, tisztítsuk meg a rátapadt levelektől, és átkefélve szabadítsuk meg a lyukakba rakódott szennyeződésektől. A vályúk alját is tisztítsuk meg teljesen az esetelegesen összeállt szennygátaktól. A lazább levélüledéket erős lombszívóval (inkább a fújó fokoztban) is eltávolíthatjuk, de a letapadt szennyeződéseket lapáttal célszerű kiemelni a csatorna aljáról.
Ne feledkezzünk meg a lefolyócsövekről sem, mert azokban is szűkületet vagy akár dugulások is okozhatnak a levelek. A lefolyócső torkába helyezett lombfogó kosár gátolja a falevelek ejtőcsőbe jutását, viszont körülötte alakul ki szennygát. Ezt feltétlenül el kell távolítani még a fagyos idők beállta előtt. S ha már tiszta a vályú, a csatorna egyenletes lejtését is ellenőrizzük. A lehajlott részen emeljük meg tartókonzolokat, amivel elősegítjük a víz gyors lefolyását. Vizsgáljuk meg a hófogókat is, a hiányzókat pótoljuk, az elhajlottakat meg egyengessük ki. Az olvadáskor megcsúszó hóréteget ezek tartják meg a tetőn. A jégcsapok többnyire a vályúba csúszott hógátakról lecsurgó vízből híznak veszélyes méretű jéglándzsákká.
Ezt megelőzhetjük, ha az esőcsatorna aljára – gyártmánytól függően – egymástól kb. 7-10 cm távolságra speciális fűtővezetékeket erősítünk. A fűtőkábelek bármilyen anyagból készült csatornában rögzíthetők, sőt az eljegesedésre hajlamos vápák jégmentesítését is megoldják. A kábeleket természetesen az épületek leginkább jegesedésre hajlamos részein kell elhelyezni, de ügyelni kell arra is, hogy ahol a fűtés abba marad, ott jégdugók kialakulására számíthatunk. Ezért a fűtőhálózat kiépítéséhez, a kábelek hosszának kiszámításához szakember közreműködése ajánlott. A fűtőrendszer 230 V-os feszültséggel működik, fogyasztása folyóméterenként 36-40 W. Működése manuálisan és automatikusan vezérelve is lehetséges. Ez utóbbi esetben a távhőmérő kábelek között mért környezeti hőmérséklete alapján kapcsol be a termosztát. Teljesen automatizált vezérlésű csatornafűtés is megvalósítható; ebben az esetben a fűtés csak akkor üzemel, ha a beállított érték alá esik a csatorna környezetének hőmérséklete és nedvesség is van a csatornában. Az ereszcsatornák fűtésével nem alakulnak ki veszélyes jégcsapok, és a hólé fokozatosan folyik le.