Kerti tavak télen

2015-01-08 09:25:38 | Módosítva: 2015-01-08 09:30:48

A kerti tónak számos előnye van. Díszítő értéke mellett párásít, javítja a mikroklímát. Ám télen mélységétől függően merőben más jellegű gondozást igényel, mint klasszikusan a kert többi része, amit jó esetben úgy hagyunk, ahogy van, azután tavasszal majd minden feléled magától…


Jégmentesítsünk!

A téligumi cseréjének is akkor jön el az ideje, amikor tartósan 5-7 °C körüli lesz a napi átlaghőmérséklet, ez a kerti tavaknál is irányadó szám. Amikor ennyire lehűl a levegő, akkor már éjszakai fagyok is lehetnek, ideje a kerti tavat is téli üzemre állítani. A téli felkészülést nem árt időben elkezdeni, hiszen hosszan tartó fagypont alatti hőmérséklet esetén akár 50 cm mélyen is befagyhat egy tó vize. A természet egyébként jól találta ki, hogy a hőmérséklet csökkenésével a halak anyagcseréje, aktivitása is csökken – lévén hidegvérű állatok –, és ha az anyagcseréjük intenzitása csökken, akkor az oxigén-felhasználásuk is kevesebb. Ezzel magyarázható az a jelenség, hogy a hidegvízű tavaknak magasabb az oxigéntartalma, és ennek köszönhetően képesek a halak életben maradni a jégtakaró alatt.

Akadályozzuk meg a befagyást

Kerti tó téliesítésekor a két legfontosabb szempont: a hőmérséklet és az oxigén. Az oxigén hiánya akkor válik megoldandó problémává, ha halak is vannak a tóban, a növények többsége ugyanis ilyenkor visszahúzódik, így sem a fagy, sem az oxigénhiány nem okoz gondot számukra. A jégfelszín vastagsága, minősége (lyukakkal teli vagy egyöntetű) jelentősen befolyásolja a víz és a levegő közötti oxigénáramlást, amelynek következtében a halaknak kisebb-nagyobb mértékben alacsony oxigénszinttel kell megküzdeniük. Amennyiben mély tavunk van, akkor az alsó vízréteg nem fog ugyan befagyni, ám a víz oxigénellátottsága jelentősen csökken abban az esetben, ha összefüggő jégréteg borítja a tavat. Ilyenkor a levegőből nem tud oldott oxigén kerülni a vízbe, a benne levő halak pedig folyamatosan fogyasztják azt. Igyekezzünk hát elkerülni tavunk jegesedését. Ez megoldható úgy, hogy a még vékony jégréteget állandóan betörjük, vagy egy kis szivattyúval mozgatjuk a vizet. Ahol csörgedeztetjük, ott nem fog befagyni. A víz csörgedeztetéses mozgatása -10-12 °C-ig hatásos, ennél hidegebben még a csörgedező víz is befagyhat, a szivattyú meg véglegesen tönkremehet.


Kis tavak téliesítése

A dézsatavakat egyszerűen vigyük be fagymentes helyre. A 70-80 centiméternél sekélyebb kerti tóból pedig jobban járunk, ha kiszedjük a halakat, és egy dézsában, vagy habarcsládában hűvös, de fagymentes helyen teleltetjük őket. A tóból a nem télálló növényeket vigyük fagymentes, világos helyre, és a tavirózsákra is nézzünk rá néha, nehogy elfagyjanak. Tegyük őket a tó legmélyebb részére, vagy vigyük pincébe, ha akkora a hideg, mert e fajok gyökere érzékeny az átfagyásra.


Amennyiben a hőmérséklet nem csökken jelentősen 0 °C alá, elég, ha egy vékony fóliával lefedjük a tavat és környékét. De csak szellősen, így egy kicsit melegebb lesz a fólia alatt, mint a szabadban, ám a légcsere is biztosított marad a vízfelszín és a szabad levegő között.

A bomló levelekkel is gond lehet

Érdemes valamilyen módszerrel megakadályozni, hogy a tóba kerüljenek a lehulló falevelek. Ezt megoldhatjuk egy kifeszített hálóval, vagy a levelek rendszeres összegyűjtésével is. Azonban a behulló levelek hamar lesüllyednek a vízben és bomlani kezdenek, ami kedvezőtlen folyamatokhoz vezet a halak szempontjából.

Befagyásgátló használata

Kapható tavi befagyás-gátló, amivel biztosíthatjuk a víz folyamatos oxigénellátását. Ez a ránézésre vécéülőkéhez hasonlatos eszköz télen is lehetővé teszi az oxigénbevitelt és a gázcserét a tóvízben. A szerkezet akár 50 centis jégnél is biztosítja a víz és a levegő között a gázcserét. A befagyás-gátló több, kemény hungarocell elemből áll. Az alsóban, az úszóban, kisebb kamrák sorakoznak, amelyeket pl. kaviccsal lehet megtölteni nehezékként. Ezzel szabályozható a készülék merülési mélysége. A felső részen találhatók a levegőztető nyílások. A készüléknek mindig a tó legmélyebb része fölött kell lebegnie a sikeres működéshez, ezért biztosítanunk kell a megfelelő lehorgonyzást.

A tófűtő is jó megoldás

A tófűtő berendezéssel jégmentesen tarthatjuk a vizet a tó egy részén – ami épp elég a káros bomlási gázok eltávozásához, és az oxigén bejutásához. A jégmentesen tartható terület nagysága függ a környező hőmérséklettől, és a rozsdamentes acél fűtőszálból álló berendezés teljesítményétől. Adott teljesítményű készülék hidegebb időszakban kisebb, melegebb időjárás esetén nagyobb vízfelületet tart jégmentesen. Csak helyben melegít, és hangtalanul működik, így nem befolyásolja a tavi élőlények telelését, de állandó költsége van.


Ne kalapáljunk!

Fúrással, kalapáccsal ne törjük be a jeget, mert több kárt okozunk, mint hasznot. Az erős hanghatások megzavarják a téli nyugalmi időszakukat töltő halakat. A zaj hatására úszkálni kezdenek a szűk helyen, és előfordulhat, hogy hozzáfagynak a jégréteghez alulról és elpusztulnak. Ha már a befagyott tavat szeretnénk üzembe helyezni, ne zörögjünk feleslegesen, helyette egy fazékban forraljunk vizet és állítsuk azt a jégre. Előbb-utóbb elvékonyodik alatta a jégpáncél.


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

A cikk eredeti változata az alábbi címen olvasható az Ezermesteren:
https://ezermester.hu/cikk-7070/Kerti_tavak_telen