Falra szerelhető mosdók
A hagyományos fali mosdók a legismertebbek és a legelterjedtebbek. Bútorba építésre nem alkalmasak. Továbbá kicsi a kagylók rakodó felülete és kialakításuk miatt az oldalain lefolyó víz az esetleg alá helyezett tároló bútor tetejét áztatja. Előnyösebb kialakításúak az ún. szárnyas mosdók, amelyek ugyancsak a falra erősíthetők, ám oldalra kinyúló széles peremei különféle eszközök tárolására alkalmas, ezért jobban kihasználhatók a hagyományos fali mosdóknál. A falra erősíthető szifontakaróval kiegészítve az igénytelen műanyag lefolyók is elrejthetők. A nehezen kihasználható sarkok valamelyikét a sarokmosdók méretben megfelelő változatával lehet hasznosítani. A fali mosdók formaválasztéka bőséges, anyaguk általában porcelán. A modernebb változatokat a neves gyártók kínálatából érdemes kiválasztani.
Bútorokra, pultra építhető típusok
Mint az a nevéből is kitűnik, az ilyen a mosdók valamilyen meglévő pult felületére, bútordarab tetejére, esetleg rejtett konzolra is felszerelhetők. A beszerelésük és a beépítési lehetőségeik, továbbá ergonómiai kialakításuk miatt főként a medence magasságát kell figyelembe venni, nehogy a beépítés után a felső peremük túl magasra kerüljön.
Ezeknek a mosdóknak egyenes az alja, így szinte bármilyen sík pult-, vagy bútor felületére felerősíthetők. A megfelelő méretű szifon-, illetve csapnyílás kialakítása után szakszerűen leragasztva és körbeszigetelve rögzíthetők. A hozzávaló csap magasságát is a mosdó medence pereméhez igazodva kell megválasztani, a csaptelepet nem mindig a mosdótálra kell felszerelni.
Az ilyen mosdók a változatos formai választékuk és beépítési lehetőségeik miatt kedveltek. A ráépíthető mosdók azonban nem azonosak a pultra tehető mosdókkal. Ezeknek ugyanis nem csiszolt az aljuk, és a rögzítésük miatt szélesebb lesz az alsó peremük mellett a szilikon szigetelő sávja. A ráültethető mosdók másik, általában fürdőszobabútorba, szekrénybe épített változata a félig beültetett mosdó. Oldalt kinyúló tároló felületük és elöl kidomborodó a formájuk miatt kedveltek. Beépíthetők fürdőszobai pultokba, szélesebb előtétfalakba is, feltéve, ha a homlokfelületen a kagyló öblének megfelelő kivágásba kerül. Viszonylag csekély a helyigénye és a kiöblösödő medencéje dekoratívan megtöri a bútor, vagy a vastagabb pultok egyenes felületét. Panellakások kis alapterületű fürdőszobáiban is előnyösen használható.
Beépíthető típusok
A beépíthető mosdók felerősítésük szerint felülről, vagy alulról rögzíttettek. Fürdőszobai pultokba és bútorokba is beépíthetők. Közkedveltebb változatuk a felülről beépíthető, mert ennél csak a mosdó pereme áll ki a felületből, és így elfedi a kivágott nyílás szélét. Ez a kivágás azonban csak a mellékelt szabásmintával azonos méretű lehet, különben a fedőlapon a mosdó pereme mellett nem marad kellő szélességű ragasztási felület. Laminált felületű bútoroknál a kagylót befogadó nyílás lyukfűrésszel könnyen kivágható, épített pultoknál ezt már csak szakember tudja pontosan kialakítani. A mosdó leragasztása után a széleken – a szivárgó víz miatt – gombásodást gátló sziloplaszttal is körbe kell szigetelni. Nagyon elegáns megoldás, különösen, ha a mosdókagyló neves gyártók változatos és modern választékából kerül ki.
A beépíthető mosdók talán legelegánsabb típusát a pult alá lehet beépíteni, különösen, ha a pult anyaga márványból, vagy hasonló természetes kőanyagból készült. A pult anyaga teljesen elfedi a mosdó peremét, és követi annak a peremkontúrját. Általában exkluzív fürdőszobákba szokták választani, és beépítése igényes szakipari munkát igényel. Előnye a szépsége mellett, hogy könnyen tisztítható, ám ezért elég borsos árat kell fizetni.
A mosdók anyagai
Leggyakoribb alapanyaguk a fehér vagy színes mázzal bevont és nagyon magas hőmérsékleten kiégetett porcelán. Ennek a nemes alapanyagnak csekély a vízfelvétele, a felülete pedig szilárd és nagyon kemény. Kiválóan ellenáll a kopásnak, kisebb karcoknak, de a mázuk a keményebb fémtárgyak ütésére kitöredezhet. Az ismert szanitergyártók ezt igényesebb termékeiken extra, magas minőségű mázbevonatokkal kerülik el. Ezek a gyártóként változó technológiák gátolják mindenféle szennyeződés lerakódását, és a felületek vízkövesedését.
A fajanszból készült mosdók vízfelvevő képessége gyengébb a porcelánnál, és idővel a mázon kialakulhatnak hajszálrepedések. A fajanszmosdók is könnyen tisztántarthatók, ám a mechanikai behatásukra a mázuk könnyen megsérülhet. Idővel a felületükön hajszálrepedések alakulhatnak ki, ami már ok a mosdó cseréjére.
Ma már az üvegből készült mosdótálak sem mondhatók különlegesnek. Anyaguk edzett és esetleg színezett vastag üveg, amelynek hátránya az élek kicsorbulásának veszélye. Hátrányuk e mellett, hogy gyakran kell takarítani a felületüket, és kényesek a durva, karcosodást okozó tisztítószerekre.
Ezeken kívül készülnek exkluzív mosdók fából, természetes kőből, öntött márványból, akrilból is, melyek nagy szilárdságuk mellett nagyon kényesek a felületi tisztításukhoz használt szerekre. Ezekhez csak a gyártó által megadott tisztítószereket szabad használni, különben a felületük mattulhat, vagy foltosodhat. Az ilyen felületi hibák azonban szakszerű polírozással eltüntethetők.