Saját kezűleg is elvégezhető
Az új mosdókagyló formája meghatározhatja az egész helyiség esztétikai összhangját, ezért ajánlatos megfontoltan dönteni az adott fürdőszobába leginkább illő forma és típus kiválasztásakor. A forma mellett a praktikumra, a beépíthetőségre és a tisztántartásra is ügyelni kell. A stílus és forma természetesen fontos, ám a helyiség összhatását akár ronthatják is, ha a mosdó nem illik a többi berendezés közé.
Általánosak a falra szerelhető változatok, ám pultba építhető, vagy tároló szekrénnyel egybeépített változatok is alkalmasak a cseréhez. Szűk fürdőszobákba inkább a lekerekített változatok az előnyösebbek, mert a kiálló sarkúak megnehezíthetik a mozgást, sőt nagyobb a helyigényük is.
Fontos kérdés, hogy a kiválasztott mosdókagyló milyen magasságba kerüljön. Általában 80-90 cm-es medence magasság mondható ideálisnak, ám ez csak a mosdó peremére vonatkozó szintmagasság, amit módosíthat a felerősítő csavarok helye, vagy esetleg a beépítési pult szintje. Ezeknek a peremtől mért távolságát mindig le kell vonni a mosdó peremmagasságából. A mosdót használók kényelmét, azaz a családtagok testmagasságát is célszerű figyelembe venni. Az ajánlott peremmagasság ezért csak általános érték, ettől el lehet térni.
A cserénknél az első feladat a régi mosdócsésze leszerelése. Ha konzolos, akkor a szakaszoló csap(ok) elzárása után a vízbekötéseket, majd a szifont kell a leszerelni. A régi mosdókat még tartókonzolokra erősítették fel, így a bekötések leszerelése után már leemelhetők a tartókonzolokról. A modern változatoknál viszont a mosdókagylót már általában két falba eresztett tőcsavar és anya rögzíti, ez utóbbiak kihajtása után lehet a mosdót a helyéről levenni. Az ún. lábas mosdókat is falba eresztett tőcsavarok tartják, ám ilyen esetekben előbb a szifont eltakaró lábat kell a mosdó alól eltávolítani, ehhez ajánlott a felfogó csavarok anyáját meglazítani, majd a láb kiemelése után következhetnek a kagylót tartó csavarok anyáinak kihajtása, és a mosdó eltávolítása, természetesen az egyéb vizes szerelvények leszerelését követően. Ehhez a sarokszelepet még előzőleg el kell zárni, és a vízbekötő csövek hollandi anyájának kihajtása után könnyen leemelhető a régi mosdókagyló.
Az új mosdó helyét, azaz a peremének a magasságát vízmértékkel kell bejelölni, majd a lefolyó helye függőón alapján bejelölhető vízszintes vonalra. Ettől jobbra és balra húzzuk be a felfogó csavarok helyét, azok valós magasságát azonban a mosdó szélétől visszamérve jelöljük ki. Így biztos, hogy a kívánt magasságba kerül majd a kagyló.
A felfogó tőcsavarok, illetve azok dübeleinek helye vidialapkás fúróval mélyíthető a falba, majd a helyükre ütése után a tőcsavarokat csavarkulccsal ütközésig behajtva rögzíthetők a falba. A dübelek azonban mindig a támfal típusának megfelelőek legyenek a mosdó szilárd megtartása érdekében. Az ilyen tőcsavarokhoz általában műanyag hüvelyeket, alátéteket is mellékelnek, amelyek elejét veszik a porcelán berepedését a mosdó helyére illesztésekor, és a csavarok meghúzásakor.
E művelet előtt azonban a csaptelepet és a hozzá csatlakoztatott flexibilis bekötőcsöveket kell a mosdóra felszerelni. Ha nincs rajta átmenő lyuk, akkor felülről óvatosan megütögetve lehet kialakítani. A csapok alján ugyan van szigetelő gyűrű, ám ajánlatos még ezt is bekenni szilikonos tömítő masszával, és csak ezt követően szorítható a helyére. A csapra olyan hosszúságú és menetméretű flexibilis bekötőcsöveket célszerű felerősíteni, amelyek feszülés-mentesen, vagy túlságos túllógás-mentesen majd a sarokcsapokra szerelhetők. Ezek 10/12, vagy 12/14-es méretűek, és különféle hosszúságban szerezhetők be. Minden menetes csatlakozást érdemes szilikon zsírral megkenni a súrlódás csökkentése miatt, ami az esetleges szétszerelésüket is megkönnyíti.
Ezután a lefolyószifon felszerelése következhet. Mérete általában 32 mm átmérőjű, és külön készletben kapható. A csak falra erősített mosdókhoz szebbek a krómozott lefolyó szettek, feltéve, hogy nem kerámia burkolat mögé kerülnek. A mosdó lefolyó nyílásába szilikon zsírral vékonyan bekent tömítőgyűrűre helyezve a központi felfogó csavarral rögzíthető a lefolyócső alsó menetes csatlakozója, amire a bűzelzáró búra és az abba benyúló lefolyócső csatlakozik. Ennek hosszát úgy kell méretre szabni, hogy a búra aljától legalább 50 mm-re legyen, de ne érje el a kifolyónyílás szintjét. A tömítőgyűrűket most is zsírral célszerű bekenni. A fali csatlakozócsövet és a szifont összekötő cső hosszát is esetenként méretre kell vágni, hogy az legfeljebb 10 mm-rel érjen be a lefolyócsőbe. A tömítőgyűrű és a takarókarima ráhúzásával lehet eltüntetni. Most már ki lehet nyitni a sarokszelepeket, ellenőrizendő, hogy nincs-e valahol szivárgás. Ez a menetes elemek meghúzásával szüntethető meg. A fal és a mosdó széle közötti rés szilikonos kitöltésének megszilárdulása után – ez általában 24 óra - már használatba is vehető az új mosdó.
A pultra ültethető mosdók felszerelése csupán annyiban tér el az előbbiektől, hogy ezeknél a mosdókagylót a pultba pontos alakra kivágott nyílásba, szilikonos tömítéssel kell beilleszteni. Az egyéb különleges kialakítású mosdócsészék pultra, vagy egyéb állványra erősítését, bekötését a gyártó részletes útmutatásának alapján kell elvégezni.