Fűtés és légszennyezés

2017-03-29 10:49:05 | Módosítva: 2017-04-27 10:24:14

Az idei hideg tél alatt az ország többször fulladozott a szennyezett levegőben. A szállópor koncentrációja Magyarország legkülönbözőbb területein lépte át a riasztási határértéket. Korlátozásokat is kellett bevezetni, ami jelenleg mindig csak a gépjárműforgalomra terjed ki, pedig a légszennyezésért a téli időszakban sokkal inkább a korszerűtlen fűtések, és a nem megfelelő fűtőanyagok használata felelős. Hazánkban a kisméretű szállópor-kibocsátás közel 70%-át a lakossági fűtés okozza.

Mit tehetünk egészségünk védelmében?

A légszennyező anyagok közül az egészségre a legnagyobb veszélyt a szállópor jelenti. Talán kevesen gondolják, de Magyarországon a települések levegőminőségét – mintegy kétharmados mértékben – a lakossági fűtés határozza meg.

Az elmúlt években elkészített országos légszennyezőanyag-leltárak adatai alapján a kisméretű szállópor-kibocsátás közel 2/3-át a lakossági fűtés okozza, és lényegesen kisebb mértékben járul hozzá a korábban fő probléma-forrásnak gondolt ipar (kb. 7%) és közlekedés (kb. 10%). Az elmúlt 15 évben a háztartások hozzájárulása az ország kisméretű szálló­por-kibocsátásához 50%-ról, 70%-ra növekedett. Ennek oka az, hogy az utóbbi években a lakossági gázfelhasználás csökkent, a szilárd biomassza és szén felhasználás viszont növekedett, mely erőteljesen befolyásolja a települések levegőminőségét.

Világszerte, évente 3 millió ember életét követeli a légszennyezettség

A Föld lakóinak 92%-a él olyan területen, ahol a kisméretű részecske szennyezettségi-érték (PM10) az Egészségügyi Világszervezet által ajánlott szint felett van. A korai elhalálozások első számú környezeti oka a légszennyezés. Európában kb. 600 ezer korai elhalálozáshoz járul hozzá a levegő szennyezettsége, ami tízszer annyi, mint ahányan közlekedési balesetben hunynak el. A WHO adatai szerint ez világszerte kb. 3 millió ember életét jelenti, vagyis nyolc halálesetből egyet légszennyezés okoz. Magyarországon kb. 8-14 ezer között becsülik a kutatók a levegőminőséggel összefüggő haláleseteket. A légszennyezés által okozott megbetegedések nemzetgazdasági költségei (munkából való kiesés, egészségügyi ellátás) a GDP arányában Magyarországon mintegy 19 százalékot tesz ki, míg az uniós átlag 10 százalék.

A fő bűnös a szállópor


A légszennyező anyagok közül az egészségre a legnagyobb veszélyt a kisméretű részecske (PM10), köznapi nevén a szállópor jelenti. A PM10 alatt a 10 mikrométer átmérő alatti részecskékből álló port értjük. PM2,5 alatt ennek egy „részhalmazát” értjük, ami a 2,5 mikrométer átmérő alatti porrészecskékből áll. Egészségügyi szempontból ez a legveszélyesebb, mert ezek felületére tapadnak a mérgező anyagok, például a hulladékok égetése során a levegőbe jutó fémek. Ezek a részecskék – méretüknél fogva – bejutnak a tüdő léghólyagocskáiba, és bizonyos részük (0,1 mikrométernél is kisebb átmérőjű részecskék) még a véráramba is eljut. Súlyos betegségek okozói lehetnek, mint például a különböző légzőszervi megbetegedések: asztma, COPD (krónikus bronchitis, azaz visszafordíthatatlan tüdőtágulás) vagy szív- és érrendszeri megbetegedések. A porrészecskék felületén a mérgező anyagokon kívül (pl. fémek, karcinogén-, mutagén anyagok) baktériumok, vírusok és gombák is megtapadhatnak, így könnyen bejutnak a légutakon keresztül a szervezetbe.

A szállópor-szennyezettséggel szemben különös rizikócsoportot jelentenek az idős emberek és a kisgyermekek. Az ő esetükben megnövekszik a tüdőhörgők nyálkahártyáját érintő krónikus gyulladások (bronchitis), az allergiás megbetegedések száma, csökken a légzésfunkció, és egyre gyakoribbá válnak a tüdőfejlődési hiányosságok.


A szállópor nem csak az emberre, de a környezetre is káros hatással van. A levegőből kiülepedve eltömi a növények gázcsere nyílásait, így akadályozza a növény „légzését”, párologtatását, és negatívan befolyásolja a fotoszintézis folyamatát.

A kiülepedő szálló porszemcsék a felületükön megkötött vegyi anyagok, szerves és szervetlen anyagok miatt az épületekben is jelentős károkat tudnak okozni. Ha a por érintkezik a levegő páratartalmával vagy a csapadékkal, maró hatásúvá válik, és tönkreteheti az épületeket, a hidak fém vázait, de a mészkőből készült szobrokon és épületeken is mállási folyamatokat indíthat be.

Amikor kezdődik a fűtési szezon, romlik a levegő minősége


A nem megfelelő tüzelőanyag használata jelentős mennyiségű szállópor-kibocsátással jár. A fűtési szezon kezdetével együtt jár a levegőminőség romlása, főleg azokon a területeken, ahol a lakosság sokat fűt fával vagy szénnel, esetenként hulladékkal. A rossz minőségű és veszélyes anyagokkal történő fűtés, a helytelen tüzeléstechnika és a nem megfelelően kialakított tüzelőberendezés használatának oka legtöbbször az alapvető – olykor életmentő – ismeretek hiánya.

Sokan még mindig nem tudják pontosan, hogy mivel és hogyan lehet biztonságosan fűteni, mire kell odafigyelni a tüzelővásárlás során, hogyan kell tárolni, és mikor lehet azzal hatékonyan és biztonságosan fűteni. Egyáltalán nem mindegy, hogy milyen a környezetbarát tüzelőberendezés vagy fűtési rendszer, milyen fűtésre alkalmas a kémény. Gyakran megfeledkeznek az emberek arról, hogy milyen súlyos környezeti és egészségügyi hatásai vannak a helytelen tüzelésnek, például a különböző hulladékok tüzelőberendezésben történő vagy kültéri égetésének.

Akác igen, fenyő nem

A megfelelő tüzelőanyag kiválasztása az első és legfontosabb lépése a „tiszta” és hatékony tüzelésnek. A keményebb típusú fafajták alkalmasak inkább tüzelésre, ilyen a bükk, a tölgy, az akác és a gyertyán. A puhafák nem alkalmasak tüzelésre: a fenyőfajták a magas gyantatartalmuk miatt, a gyümölcsfáknak alacsony a fűtőértékük, ezen kívül károsítják a tüzelőberendezésünket illetve a kéményt. Tűzifa használata esetén talán a legfontosabb, hogy odafigyeljünk a nedvességtartalomra. Az ideális, légszáraz tűzifa nedvességtartalma 20% alatt van.


A hulladék nem tűzrevaló!

A fűtési szezonban – különösen vidéken – sok helyen előfordul, hogy a kéményekből kiáramló bűzös füsttől az ember alig tud levegőt venni. Nem kell hozzá fűtési szakembernek lenni, hogy rájöjjünk, itt bizony valami nagyon nem tűzre való anyagot égetnek. Pedig a kezeletlen fa és a papír kivételével tilos minden hulladék elégetése, beleértve például a festett, lakkozott ablakkereteket, ajtókat, régi bútorokat, a műanyag hulladékokat, a gumit, rongyokat. Ugyanis ezen anyagok elégetésekor a bennük található, vagy kezelés következtében felhordott, különböző mérgező vegyületek a levegőbe és a hamuba kerülnek, ezáltal szennyezve a környezetet, károsítva az egészségünket.

A hulladékok égetése során jelentős fém-kibocsátással is számolni kell, mivel a hulladékok fémtartalma lényegesen meghaladja a hagyományos tüzelőanyagok fémtartalmát. A hulladékokban leggyakrabban előforduló fémek a kadmium, arzén, higany, nikkel, ólom, króm. A fémek jelentős része az égés során gázhalmazállapotba megy át, majd lehűlés során rákondenzálódik, hozzátapad a porszemcsékre. A nehézfémek 80-90%-a a 2 mikrométernél kisebb átmérőjű porszemcséken található meg, így azok lejutnak a tüdő léghólyagocskáiba is.

A szén tüzelése során keletkezik a legtöbb káros anyag

A hazai kitermelésű, tőzeges barnaszén és lignit szennyezett, elégésük során sok hamu, kén-dioxid és nitrogén-oxidok keletkeznek. Az ártalmatlanítás csakis erőművi eljárásokkal, kéntelenítő berendezésekkel, speciális füstgáztisztítási technológiákkal valósítható meg. A kéntelenítési eljárások akár 95%-os hatásfokúak is lehetnek. Mivel a lakossági tüzelőberendezések nincsenek ellátva megfelelő füstgáz-tisztítóval, a közvetlen környezetre, a levegő minőségére gyakorolt káros hatása messze meghaladja az erőművek károsanyag-kibocsátását.

A szén éghető kén-tartalma káros, mert elégetése során kén-dioxid (SO2) és kén-trioxid (SO3) is keletkezik, mely érintkezve az égéskor keletkező vízgőzzel kénsavat (nagyon maró, a legerősebb savak egyike), illetve kénessavat képez. A kénsavas pára belélegzése károsítja a nyálkahártyát, irritálja a szemet és a légzőszerveket. Nagyobb koncentráció esetén nehézlégzést, hörghurutot, légcsőgyulladást okozhat. Szerepet játszhat az asztma kialakulásában is. Verejtékben feloldódva bőrirritációt okozhat. A kén-dioxid vízzel keveredve erősen savas elegyet alkot, kiülepedése során az épített környezetet is jelentősen károsíthatja. A kén-dioxid a füstköd (szmog) fő alkotóeleme.

A füstköd a levegőszennyeződés olyan szélsőséges formája, amely több légszennyező együttes, egymást erősítő hatására lép fel. A szmog a téli időszakra jellemző, amikor fosszilis tüzelőanyagok égetésekor jelentős mennyiségű kénvegyület kerül a légkörbe. Kialakulását nagyban befolyásolja a légmozgás hiánya és a magas páratartalom. A szén nitrogén-tartalma nitrogén-oxidok (NO-NO2) formájában a füstgázzal távozik, mint légszennyező anyag, a tüzeléshez használt levegő nitrogénjével együtt. A nitrogén-dioxid és reakciótermékei csökkent tüdőfunkciót és különféle légzőszervi tünetek kockázatának növekedését okozzák. Az asztmások érzékenyebbek is a nitrogén-dioxidra, mint az egészségesek. Kimutatták, hogy a forgalmas utak mentén élők között többen válnak asztmásokká.

A nitrogén oxidok magas koncentrációja hozzájárul a szív és a tüdő betegségeihez, továbbá csökkenti a szervezet ellenálló képességét a légúti fertőzésekkel szemben. Idővel vérkép elváltozáshoz is vezethet. Különösen veszélyeztetett csoportok a kisgyermekek, asztmás betegek (a gyerekek különösen), a vérkeringési rendszer és a légzőszervek betegségeiben szenvedők.

Fulladozó falvak 

A helytelen tüzelésnek köszönhetően napjainkban már vannak olyan magyar falvak, melyek jó eséllyel döntögetik a pekingi légszennyezési rekordokat. A Levegő Munkacsoport külföldi szakértőkkel járta be Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyét, és kondenzációs részecskeszámlálóval mérte a levegő ultrafinomrészecske-tartalmát. Azon talán nem lepődünk meg, hogy Budapesten és Miskolcon átlagosan köbméterenként 10-15 ezer ultrafinomrészecskét mértek. Ennél magasabb értékkel is találkozhatunk vidéken, Bódvaszilason 15-20 ezres, Jósvafőn pedig 6-10 ezres értékeket mértek. Azonban a legszennyezettebb települések közül is kiemelkedik az Ózd melletti Arló, ahol 110-120 ezer szennyező részecske halmozódott fel egy köbméter levegőben. Összehasonlításképp: Pekingben, a főutak mellett is átlagosan „csak” 25-30 ezer részecske kering.


Elsősorban a hulladék elégetése és a lignittel, valamint barnaszénnel történő fűtés. A háztartási hulladéktól, a festett-lakkozott ablakkereteken át a műanyag és gumi hulladékig szinte mindent elégetnek. Ezen anyagok elégetésekor a bennük található, vagy kezelés következtében felhordott, különböző mérgező vegyületek – így például fémek (kadmium, arzén, higany, nikkel, ólom, króm) – a levegőbe kerülnek. A fémek jelentős része az égés során gázhalmazállapotba megy át, majd lehűlés során rákondenzálódik a porszemcsékre. A nehézfémek 80-90%-a a 2 mikrométernél kisebb átmérőjű porszemcséken található meg, így azok lejutnak a tüdő léghólyagocskáiba is. A megfelelő tüzelőanyag kiválasztása az első és legfontosabb lépése a „tiszta” és hatékony tüzelésnek.


1. rész itt: Fűts okosan
2. rész itt: Fűtés és légszennyezés
3. részt itt: A környezetbarát tüzelés 10 parancsolata
4. rész itt: A tüzelőanyag helyes tárolása
5. rész itt: A tűzrakás helyes módja
6. rész itt: Szigorodó szabályok
7. rész itt: Mivel és hogyan fűtünk

A fűts okosan összeállítás forrása:




További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Légszennyezés hatásai

A légszennyezés káros az emberi egészségre és a környezetre. Az elmúlt évtizedekben számos légszennyező anyag kibocsátása jelentősen visszaesett, így Európa levegőjének minősége összességében...


Levegőminőség és kerékpározás

Korunkban nem létezik olyan városi közlekedési forma, amely valami módon ne lenne közvetlenül vagy közvetetten káros hatással egészségi állapotunkra. Ha mindennapi közlekedésünkhöz a kétkerekűt...