Megugorhatnak-e a hitelkamatok?

2017-11-27 08:47:00 | Módosítva: 2017-11-27 08:49:40

A devizahitelek állami segítséggel történő felszámolásával úgy tűnt, hogy az árfolyamkockázatot magában rejtő hitelezési gyakorlatnak egyszer s mindenkorra vége. Bár a mai napig jó néhány honfitársunk kínlódik reménytelen anyagi helyzetben a korábbi hitelfelvétele következtében, de ugyanezt a hibát már nem tudjuk elkövetni. A hitelezési piac viszont újra fellendült, és igen jó kamatfeltételekkel vehetünk fel hosszú távú hiteleket lakásra, autóra. De vajon az új hitelezési formákkal biztosak lehetünk-e abban, hogy a korábbi elszabadult törlesztő részletek már nem fordulhatnak elő?


Forint alapú hitelek

A forint alapú hiteleknél az árfolyamkockázat már nem jöhet szóba, a kamat mértéke – úgy tűnik – az MNB alapkamatával van összefüggésben. Valójában azonban a lakossági hitelek egészen marginális részénél van csak bármilyen szerepe is az alapkamatnak. A legtöbb hitel kamata a bankközi kamatokhoz (BUBOR), vagy az állampapír hozamokhoz kötődik. A meghatározó bankközi kamatok ma 0,1 százalék körül mozognak szemben a 0,9 százalékos alapkamattal, azaz sokkal alacsonyabbak annál. A lakossági hitelek szempontjából tehát már nem az alapkamat számít, hanem a bankközi kamatok és az állampapír hozamok.

A Bankmonitor.hu elemzése szerint az olcsó, rövid távon is változó hitelek kamata emelkedhet, míg a biztonságos hitelek esetében további kamatcsökkenés következhet be. Az elemzők szerint az olcsó, de gyakran változó kamatozással bíró hitelek szempontjából irányadó kamatszintek vonatkozásában (6 és 12 hónap) hazánk már a régió élvonalában van: a legalacsonyabb, illetve a második legalacsonyabb a kamatszintünk (0,1 százalékos abszolút értékkel).

Más a helyzet a biztonságos hitelek szempontjából meghatározó 5 és 10 éves kamatszintekkel: a vizsgált hat ország középmezőnyében helyezkednek el a hazai kamatok (pontosabban az állampapír hozamok) 1,3 százalékos, illetve 2,6 százalékos értékkel.

A rövid távon is változó kamatozású lakáshitel ma átlagosan 2,5-2,7 százalékos, míg egy biztonságos hitel 4,5-5,0 százalékos kamattal érhetők el. A régiós kamatszintekből kiindulva, a legolcsóbb hitelek szempontjából irányadó kamatok további csökkenése reálisan már nem várható. Sőt! Az emelkedésnek már nagyobb az esélye. Ha nem is a következő hónapokban, de a következő 1-1,5 évben egy 0,7 százalékpontos kamatemelkedés reálisan bekövetkezhet (anélkül, hogy az MNB emelné az alapkamatot). Egy ilyen emelkedés esetén semmi más nem történne, mint Magyarország visszazárkózása a régiós átlaghoz.

A hosszú távon kiszámíthatóbb hitelek szempontjából irányadó kamatok vonatkozásában ugyanakkor akár pár hónapos időtávon belül is megvalósulhat 0,5-0,6 százalékpontos kamatcsökkenés. Egy ilyen mértékű csökkenéssel még mindig nem kerülne élvonalba a magyar kamatszint, pusztán közelítene hozzá. A legvalószínűbb kimenetel, hogy az 5 és 10 éves kamatszint pár hónapon belül mérséklődhet, míg a 6-12 hónapos 1-1,5 éves időtávon emelkedhet.

Egy átlagos 10 millió forintig értékű, 20 évre felvett lakáshitelt alapul véve:

– rövid távon is változó kamatozású hitelek havi törlesztő részlete 6 százalékkal emelkedhet (a teljes futamidő alatt 800 ezer forint körüli kiadásnövekményt okozva).

– a hosszú távon biztonságos, 10 évre rögzített törlesztővel bíró hitelek esetén (az újonnan aláírt szerződéseknél) 5 százalékkal csökkenhet a havi kiadás, ami 750 ezer forint mértékű csökkenést okozhat a teljes visszafizetésben.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

A cikk eredeti változata az alábbi címen olvasható az Ezermesteren:
https://ezermester.hu/cikk-8166/Megugorhatnak_e_a_hitelkamatok_