Kamerák és jogszabályok

2018-03-05 08:26:26 | Módosítva: 2018-03-05 08:30:46

Lapunkban írtunk már a gépkocsikra szerelhető menetrögzítő kamerákról, és annak kapcsán is értekeztünk már, hogy az ilyen kamerák videó felvétele mire használható, és mire nem. Már nem sokkal 10 ezer forint felett is megvásárolhatók ilyen készülékek, külföldi web-shopokban még olcsóbban is, tehát ha valamiféleképpen a biztonságunkat szolgálják, akkor sokaknak megérheti a befektetés.


Nincs tiltó jogszabály, de

A gépkocsi első szélvédője mögé szerelhető kamera kapcsán Magyarországon nincs tiltó jogszabály, azaz saját felelősségre mindenki beszerelheti ezeket a berendezéseket. A felvételek nyilvános megosztása azonban kockázatos lehet, ha ugyanis a videón személyes adatok is vannak, a felvétel készítője perelhető.

A Mabisz kárrendezési bizottságának elnöke, jogász szerint élesen ketté kell választani, a felvétel készítését és annak felhasználását. Ausztriában már egy forgalomfigyelő kamera felszerelése is bűncselekmény, míg Magyarországon a külső forgalmat rögzítő kamera felszerelését semmi nem tiltja, a nagy kérdés a felvételek felhasználása. Ha ugyanis valaki megosztja ezeket a felvételeket a videó megosztó portálokon, jogszerűen csak az információs törvény szem előtt tartásával teheti ezt meg, a felvétel így nem tartalmazhat személyiségi adatokat, nem lehetnek felismerhetőek az arcok, a rendszámok.

Magyarországon ezek a felvételek a kárrendezés, de akár egy polgári per során is felhasználhatók, de csak korlátozással. Ha ugyanis a másik fél nem járult hozzá a felvétel elkészítéséhez, pert indíthat, és a felvétel készítője az új Ptk. szerint sérelemdíjra kötelezhető, úgy, hogy még azt sem kell bizonyítani, mekkora sérelem érte pontosan a felperest. Van ugyanakkor egy olyan legfelsőbb bírósági döntés is, amely szerint nem lehet hangfelvétel felhasználását visszaélésnek tekinteni, ha az a felhasználóval szemben elkövetett jogsértéssel kapcsolatos bizonyítás érdekében történik, azaz nem bújhat el valaki személyiségi jogai mögé, ha ezzel bűncselekményt leplez el. Ez a gyakorlat akár biztosítási ügyekben is működhet. A kárrendezés, illetve egy bírósági vitában is szabad mérlegelés van, és a szakértő, vagy a bíró dönthet úgy, hogy felhasználja ezeket a felvételeket.


A kamera nyers felvételei tehát nem hozhatók nyilvánosságra, mert azzal megsértjük az adatvédelmi szabályokat. Egy kárrendezés során viszont a biztosítónak jól jön minden olyan bizonyíték, ami a balesethez vezető közlekedési helyzetet tisztázza. Valószínű, hogy a biztosító nem fogja az adatvédelmi szabályokra hivatkozva elutasítani a döntő bizonyítékot, mely az ő munkájukat segíti. Ha tehát a kárrendezés peren kívüli egyezséggel záródik, akkor valószínű, hogy az egyezség kialakításához hasznos információt tud nyújtani a kamera képe is.


Ha a kárrendezési ügy bíróság elé kerül, akkor már nem mondható biztosra, hogy mi lesz az eljárás vége. Ami megjósolható: a bíró valószínűleg figyelembe fogja venni a bizonyítékot. Valószínűleg úgy gondolja, hogy a baleset körülményeinek a tisztázása magasabb szintű igény, mint az, hogy a felvétel a személyiségi jogok megsértésével készült-e. De erre nincs általános szabály, szabad mérlegelési joga van a bírónak.

Úgy is dönthet, hogy hiába a perdöntő felvétel, mégsem vehető figyelembe, mert a személyiségi jogok megsértésével készült. Az is előfordulhat persze, hogy a felvételen látható történések ugyan egyértelműnek tűnnek, de a szakértő hiányolja azt, ami a felvételen kívül van, ami nem látható, és ezért nem fogadja el a bizonyítékot.



További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

A cikk eredeti változata az alábbi címen olvasható az Ezermesteren:
https://ezermester.hu/cikk-8248/Kamerak_es_jogszabalyok