A légkörbe kerülő szén-dioxid
Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete úgy véli, tovább növeljük a légkörbe kerülő szén-dioxid mennyiségét, ha eseti elbírálás nélkül fára vagy biomasszára cseréljük a szenet, a kőolajat és a földgázt. Az európai országok különböző vállalásokat tettek a megújuló energiák arányának a növelésére – egészen 2030-ig.
A tudós testület arra hívja fel a figyelmet, hogy a mostani előirányzatokban megújuló energiahordozónak minősítik az erdőkből származó biomasszát. Ez az érvelés azon alapul, hogy a fa és más erdei biomassza elégetése nyomán felszabaduló szén-dioxid eltűnik a légkörből, ahogy a fejlődő növényzet felhasználja. Ez a folyamat azonban a legjobb esetben is évtizedek alatt zajlik le, az időtartam pedig nagyban függ a felhasznált biomassza jellemzőitől, és attól, hogy mi történik azzal a területtel, ahonnan a fákat-növényzetet kitermelték. Így tehát a biomassza-égetésből származó üvegházhatású gáz ugyanúgy hozzájárul a klímaváltozás felgyorsulásához, mint ha kőolajat vagy szenet használtunk volna fel a fűtésre.
A számítások azt mutatják, hogy egy egység villamos energia előállítása erdei biomasszából több szén-dioxid kibocsátással jár, mint ha az erőműben szenet égettünk volna. A fák pedig jelentős szén-dioxid felhasználók, kivágásukkal és az elégetésükkel járó kibocsátással növekszik a légkör CO2 mennyisége, ráadásul a fának ezt már nem lesz módjában felhasználni.
