A baktériumok hasznosíthatóságának számos építőipari kutatási területe létezik. Többek között kísérletek folynak betonokkal és habarcsokkal is. Ez azért nagyon lényeges az ökoszisztéma szempontjából, mert ma a cementgyártásból származik a globális légszennyezés öt százaléka. Több innováció is van, de a vezető cement- és téglagyártók egyelőre figyelmen kívül hagyják ezt.
A becslések szerint 2018-ban 1,23 billió téglát gyártottak, ami mintegy 800 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást eredményez. Az adatok azt is megmutatják, hogy a világ széndioxid-kibocsátásának 5 százaléka ma a cementgyártásból származik. A szennyezésnek két forrása van. Az első a cementgyárak energiaigénye, ide tartozik a fűtés, az őrlés, a szállítás. A második a mészkő kalcinálása (szén-dioxid vesztése), ami leegyszerűsítve annyit jelent, hogy a mészkő égetése során, annak karbonát tartalmából szén-dioxid lesz.
Egy biotégla előállítása két-három napig tart, míg a kemencében égetett változat három-öt nap alatt készül el. Ráadásul szobahőmérsékleten, vagyis energiaigényes kohók mellőzésével, kalcinálás, égetés nélkül. Szétbontott betont is képes megkötni az eljárás, ami azt jelenti, hogy a törmelék újrahasznosítható.
