A jövő kulcsa
Az épületek fűtésének és hűtésének kiemelkedő szerepe van a fenntartható energiarendszer felé történő átmenetben. Európában a teljes energiaigény 52 százaléka a fűtésből és hűtésből származik. Összehasonlításként: 25 százalékot a villamosenergia-előállításra használnak fel, 23 százalékot a közlekedésben. Európa szén-dioxid-mentesítése tehát lehetetlen a fűtés és hűtés szén-dioxid-mentesítése nélkül. Az európai szintű szabályozás fokozatosan lép hatályba. Magyarországon 2017. december 31. után benyújtott minden újépítési-engedély vagy bejelentés – de már jelentős felújítás esetén is – életbe lépett a költségoptimalizált energetikai követelményszint. 2021. január 1-től a közel nulla energetikai szint követelményeit kell teljesíteni. Ha leegyszerűsítjük az épületenergetikai rendelet elvárásait, a jelenlegi szabályozás azt írja elő, hogy 2021-től a költségoptimalizált épületszerkezet mellé olyan épületgépészeti rendszert kell telepíteni, hogy a fűtés, hűtés, háztartási meleg víz – szellőzés energiaigényét legalább 25 százalékban olyan megújuló energiaforrásból kell biztosítani, amely az épületben keletkezik, az ingatlanról származik vagy a közelben előállított.
Ha megújuló energia termelésről beszélünk, jellemzően a napelemek, napkollektorok, esetleg biomassza jutnak eszünkbe, pedig más lehetőségek is vannak. A hőszivattyú környezeti energia felhasználásán alapul, egyben megújuló energiát is előállít. Nem csak az egyik leghatékonyabb fűtési és hűtési technológiát testesítik meg, különösen, ha fűtésre-hűtésre (sőt párátlanításra és meleg víz előállítására is) ugyanazon a helyen és ugyanabban az időben van szükség, hanem a hőszivattyúval előállított, egy épület energiaellátáshoz szükséges energiamennyiség és a folyamat beviteli energiaigényének különbözetét is megújuló energiának kell tekinteni.
A szakértői modelleztek: egy 210 m2-es új családi házat vettek alapul, melynek nemcsak a fűtését és meleg víz előállítását, hanem hűtését is meg kellett oldani. A szükséges fűtési teljesítményt 8,6 kWh-ban határozta meg a tervező, a hűtésit 6,2 kW-ban, a négy fős család meleg víz ellátását 200 literben. Az igényelt fűtési teljesítmény 15.370 kWh, melyből a fűtési (működtetéshez szükséges) energiafogyasztás 3970 kWh, az elektromos kisegítő fűtés által lefedett éves hőmennyiség 130 kWh. Mindezekkel fűtés esetén az európai irányelv alapján elért megújuló részarány 74 százalék.
Ha a meleg víz előállításával korrigáljuk az adatokat – feltételezve azt, hogy a HMV energiaigényhez a hőszivattyú csak fogyaszt, és nem termel energiát, még akkor is 64 százalékos a megújuló részarány. A hűtés esetén a nyári hónapokban akár 83 százalékos megújuló részarányt is elérhetünk.
Nemcsak a fűtés, de a hűtés is lehet megújuló. A reverzibilis hőszivattyúk esetén, ahol a hűtési-fűtési folyamat megfordítható, nyári hónapokban hűtésre is használhatók a berendezések. A működő hőszivattyú-rendszerek hatékonyságát több tényező is befolyásolja. Természetesen amellett, hogy nagyban függ az egyes berendezések „jósági fokától” (COP/EER, illetve SCOP/SEER), annak az épületnek hőenergia-igénye is meghatározó, amelyikben működik, és a helyi éghajlati zóna is fontos befolyásoló tényező.
Az európai megújuló irányelv útmutatása alapján egy feltételt azonban kell teljesíteni ahhoz, hogy megújuló energia részarányt számoljunk: a hőszivattyúk működtetéséhez használt energiát és egyéb kisegítő energiát le kell vonni a teljes hasznosítható energiából.
forrás: Daikin