Hőszivattyú

2020-09-16 17:50:46 | Módosítva: 2020-09-30 13:10:50

MESTER+ A közel nulla épületenergia szabványok fokozatos életbe léptetése egyaránt kihívást és lehetőséget jelent az épületgépészet számára. Az egyik ígéretes lehetőség mindenképpen a hőszivattyús technológia, amely jelentősen megkönnyítheti és leegyszerűsítheti az átállást egy szén-dioxid-mentes európai épületállomány 2050-es elérésére. A hőszivattyú ugyanis nemcsak egy környezetbarát fűtési – hűtési – háztartási meleg víz előállítására alkalmas gépészeti megoldás, de egyben az új épületek megújuló energia részarányára vonatkozó energetikai elvárást is teljesíti, és hozzájárul a közös európai megújuló energiás célok teljesítéséhez is.


A jövő kulcsa

Az épületek fűtésének és hűtésének kiemelkedő szerepe van a fenntartható energiarendszer felé történő átmenetben. Európában a teljes energiaigény 52 százaléka a fűtésből és hűtésből származik. Összehasonlításként: 25 százalékot a villamosenergia-előállításra használnak fel, 23 százalékot a közlekedésben. Európa szén-dioxid-mentesítése tehát lehetetlen a fűtés és hűtés szén-dioxid-mentesítése nélkül. Az európai szintű szabályozás fokozatosan lép hatályba. Magyarországon 2017. december 31. után benyújtott minden újépítési-engedély vagy bejelentés – de már jelentős felújítás esetén is – életbe lépett a költségoptimalizált energetikai követelményszint. 2021. január 1-től a közel nulla energetikai szint követelményeit kell teljesíteni. Ha leegyszerűsítjük az épületenergetikai rendelet elvárásait, a jelenlegi szabályozás azt írja elő, hogy 2021-től a költségoptimalizált épületszerkezet mellé olyan épületgépészeti rendszert kell telepíteni, hogy a fűtés, hűtés, háztartási meleg víz – szellőzés energiaigényét legalább 25 százalékban olyan megújuló energiaforrásból kell biztosítani, amely az épületben keletkezik, az ingatlanról származik vagy a közelben előállított.

Ha megújuló energia termelésről beszélünk, jellemzően a napelemek, napkollektorok, esetleg biomassza jutnak eszünkbe, pedig más lehetőségek is vannak. A hőszivattyú környezeti energia felhasználásán alapul, egyben megújuló energiát is előállít. Nem csak az egyik leghatékonyabb fűtési és hűtési technológiát testesítik meg, különösen, ha fűtésre-hűtésre (sőt párátlanításra és meleg víz előállítására is) ugyanazon a helyen és ugyanabban az időben van szükség, hanem a hőszivattyúval előállított, egy épület energiaellátáshoz szükséges energiamennyiség és a folyamat beviteli energiaigényének különbözetét is megújuló energiának kell tekinteni.



A szakértői modelleztek: egy 210 m2-es új családi házat vettek alapul, melynek nemcsak a fűtését és meleg víz előállítását, hanem hűtését is meg kellett oldani. A szükséges fűtési teljesítményt 8,6 kWh-ban határozta meg a tervező, a hűtésit 6,2 kW-ban, a négy fős család meleg víz ellátását 200 literben. Az igényelt fűtési teljesítmény 15.370 kWh, melyből a fűtési (működtetéshez szükséges) energiafogyasztás 3970 kWh, az elektromos kisegítő fűtés által lefedett éves hőmennyiség 130 kWh. Mindezekkel fűtés esetén az európai irányelv alapján elért megújuló részarány 74 százalék.

Ha a meleg víz előállításával korrigáljuk az adatokat – feltételezve azt, hogy a HMV energiaigényhez a hőszivattyú csak fogyaszt, és nem termel energiát, még akkor is 64 százalékos a megújuló részarány. A hűtés esetén a nyári hónapokban akár 83 százalékos megújuló részarányt is elérhetünk.



Nemcsak a fűtés, de a hűtés is lehet megújuló. A reverzibilis hőszivattyúk esetén, ahol a hűtési-fűtési folyamat megfordítható, nyári hónapokban hűtésre is használhatók a berendezések. A működő hőszivattyú-rendszerek hatékonyságát több tényező is befolyásolja. Természetesen amellett, hogy nagyban függ az egyes berendezések „jósági fokától” (COP/EER, illetve SCOP/SEER), annak az épületnek hőenergia-igénye is meghatározó, amelyikben működik, és a helyi éghajlati zóna is fontos befolyásoló tényező.

Az európai megújuló irányelv útmutatása alapján egy feltételt azonban kell teljesíteni ahhoz, hogy megújuló energia részarányt számoljunk: a hőszivattyúk működtetéséhez használt energiát és egyéb kisegítő energiát le kell vonni a teljes hasznosítható energiából.


forrás: Daikin


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Medencefűtés hulladékhő hasznosítással

Épületek vagy technológiák hűtése során a hagyományos kompresszoros berendezések (split klímák, hőszivattyúk, folyadékhűtők) a környezeti levegőt, vizet vagy talajt terhelik többlet hővel,...


Szolár melegvíz készítés

Mit jelent és miért jó a Drainback rendszer? Miben jelentett forradalmian új megoldást megjelenése során a nyomás alatti szolár melegvíz termelő berendezésekhez képest? Mi miatt egyszerűbb és...