A modern táplálkozásban egyre keresettebbek a zamatos fűszernövények, melyeket ha kertben termesztünk télen-nyáros friss zöldfűszerekkel ízesíthetjük ételeinket. Mivel azonban nem rendelkezik mindenki saját kerttel, ezért inkább az erkélyen, teraszon kialakítható fűszernövénykerteket mutatjuk be a következőkben. Ez a növényfajta nem túl igényes, minden gond nélkül növekszik edényekben, cserepekben Bár méretük így nem éri a konyhakertiekét, ízük ugyanolyan intenzív hatású.Ha erkélyre, teraszra tervezzük fűszerkertünket az alábbi szabályok megszívlelendőek. Fontos a megfelelő fekvés. Az északi a legkevésbé ajánlott, bár itt is megterem a vizitorma és a metélőhagyma. Az ideális a nyugati és a keleti fekvés, mert ha a melegigényes fűszernövényeket közvetlenül olyan fal mellé állítjuk, amely több órán át napsütötte, akkor a fal naplemente után is sokáig sugározza ki a meleget. A déli fekvésű helyen jó, ha pergolára futtatunk fel babért, mert ez a növény elegendő árnyékot ad a többiek számára. Nem ajánlott a szeles, az 5. emeletnél magasabb erkélyeken kiakasztani a virágládát a mellvédre, mert itt nem fejlődnek a növények megfelelően.
Fontos, hogy mekkora az erkély terhelése. A növények súlya nem jelentős, de a befogadóedények plusz a föld, és az öntözés utáni súlynövekedés számításba veendő. A megengedett legnagyobb terhelés: 250 kg/m2.
A termesztőedények kiválasztása nem csak látványkérdés, az is függővé teszi kiválasztásukat, hogy milyen növényeket ültetünk beléjük. A virágcserépben csaknem minden fűszernövény jól fejlődik, azonban ügyeljük az edény méretére. Azok a fűszernövények, amelyeknek nagy a gyökérlabdája, vagy karógyökere van, kellően nagy és mély cserépben legyenek. A fodros petrezselyem, kakukkfű és a kerti zsázsa alacsonyan gyökerező, ezért akár egy lapos virágtálban is vígan terem (1). Alapszabály; minél nagyobb a cserép, annál szebben fejlődik a növény. Az agyagcserepek alkalmasabbak növényeink számára, mint a műanyag edények, azonban az agyag pórusain sok nedvesség távozik el. Műanyag edényben csak a nedvességkedvelő fajtákat neveljük, mint például a petrezselyem, vagy a metélőhagyma, mert a víz csak felfelé párolog el.
A pangó nedvesség megelőzésére kavics- vagy homokréteget ajánlott az edény aljára helyezni, és utána jöhet a jó vízáteresztő talaj. A ládákban vagy virágtartókban egy kifolyónyílás kevés. Az edény aljára kerüljön 5-10 cm kavics, téglatörmelék, vagy kerámiakavics, esetleg hungarocell golyócskák. Erre jöhet a fátyolfólia, amely megakadályozza a közeg finom részeinek kimosódását (2).
Növényelhelyezés
A cserepeket rakhatjuk emeletesen (3). Egy sor a földön, aztán egy sor padon, vagy alacsony emelvényen, de egy falipolc rendszer vagy gördülő faláda elkészítse sem jelenthet gondot egy ügyes kezű barkácsoló számára. Jól mutatnak a fali ámpolnák, amelyek lehetnek műanyagból, de igazán szépek a drót és fűzfakosarak is. Ennél a megoldásnál azonban ügyelni kell arra, hogy ne legyenek huzatos helyen. Ha nagy a teraszunk, egy régi létrát is átalakíthatunk "füvészlétrának".
Amennyiben nincs erkélyünk, teraszunk, egy jó helyen lévő ablak is megfelelő tere lehet a zöldfűszer-termesztésnek. A legideálisabb szintén a keleti-nyugati fekvés, de télen átköltöztethetjük növényeinket egy déli fekvésű ablakba. Az ablakpárkányokat kiszélesíthetjük befelé, vagy lefedhetjük a fűtőtestet is (4, 5). A cserepekben nevelt fűszereknek a legjobb, ha cserépalátéteken vagy kaspókban vannak. Ha az edények vízelvezető kifolyónyílásokkal rendelkeznek, akkor megelőzhetjük a túlnedvesedésüket.
Milyen földet válasszunk
A készen kapható virágföldek általában nem alkalmasak, legfeljebb a lestyán, metélőhagyma, vagy a tárkony fejlődik jól bennük. A virágföld ugyanis tápanyaggal erősen dúsított típusú föld, és a benne lévő tápsókat a legtöbb fűszernövény csak kis mennyiségben hasznosítja. Lehet hogy erőteljesebben fejlődnek, de ennek az aromájuk láthatja kárát. Alkalmasak a tőzeggel dúsított palántaföld keverékek, amelyhez adagolhatunk még kevés homokot és meszet is. A talaj pH értéke 5,5-6,6 tartományban a legjobb. Megfelelőek a Florasca vályogföldből, tőzegből és perlit-golyócskákból álló keverékei is, de ezeket is kell homokkal, komposzttal vegyíteni. A kerti földet ugyancsak érdemes homokkal keverni, ajánlatos kőlisztet is hozzáadni, hogy a vizet és a tápanyagokat jobban magában tartsa. Ha vályogos a kerti talaj, akkor szintén homok-tőzeg vagy komposzt hozzáadást igényel. Egy érdekesség: a vakondföld (amit a vakond mélyről túr ki) is jól használható, de nem nagy tápanyagtartalmú, ezért a kerti földhöz hasonlóan pótlást igényel.
A következő számunkban a növények szaporításával, vetésével, a palántaneveléssel foglalkozunk.
Földkeverékek
Nagyon sovány közeg:
1/3 dúsított tőzeg, 1/3 homok, 1/3 komposzt; ideális a citromfűnek, kakukkfűnek, rozmaringnak, majorannának.
Félsovány közeg:
2/3 kerti föld + 1/3 komposzt; jó a bazsalikomnak, kapornak, petrezselyemnek, borsosmentának.
Tápanyagdús közeg:
1/3 kertiföld, 2/3 komposzt; homokot és tőzeget csak akkor igényel, ha kerti föld nagyon agyagos. Ebben a közegben jól terem a babér, lestyán, sarkantyúka és a tárkony.