Bolygónk klímáját
sok tényező befolyásolja, melyek közül kétségkívül az egyik legjelentősebb az
üvegházhatású gázok kibocsátása. A Föld természetes módon is bocsát ki
szén-dioxidot, de csak körülbelül annyit, amennyit el is tud nyelni. Az
egyensúlyt még az ipari forradalom borította fel, és azóta egyre csak
rontottunk a helyzetünkön – írja a zöldpálya.hu.
Az idei nyáron
egymást érték az erdőtüzek. Noha a jelenségről többnyire a forróbb, mediterrán
térségek jutnak először eszünkbe, valójában a száraz időjárás okozta tüzek
jóval északabbra is előfordulnak. Az Északi-sarkkörön mostanáig sok tízezer
tonna szén-dioxid jutott a légkörbe, a tüzek többsége az oroszországi
Jakutföldön lángolt fel. Ezek a szezonális tüzek évről évre egyre inkább
tolódnak észak felé, ahogy az éghajlatváltozás miatt az Északi-sarkvidéken
emelkedik az átlaghőmérséklet. A tundrán és a tajgán tomboló heves tűzesetek a
fák égéséből származó kibocsátások mellett a szénben gazdag talajból is üvegházhatású
gázokat szabadítanak fel. A jelenség korábban is létezett, ám az elmúlt két
évtizedben a melegebb nyarak beköszöntével sokat romlott a helyzet. Jakutföldön
pár hónap alatt 460 000 hektár erdő égett le.
Fontos tudni,
hogy az Északi-sarkvidék éghajlatának változásai nem csak a helyi régiót
érintik. Komoly globális jelentőséggel bírnak, mivel hatással vannak a Föld
teljes éghajlati rendszerére.
Elkezdődött a
fűtési idény, és ezzel párhuzamosan újra előtérbe kerülnek a viták: melyik
fűtőanyag a legkevésbé ártalmas. Melyik terheli legkevésbé a környezetet.
Újabban a megújuló...
A növények (az
állatokkal és az emberekkel ellentétben) képesek szervetlen anyagokból szervest
előállítani. Alevegő szén-dioxidját használják fel szén forrásként testük
felépítéséhez, a Nap...
%20300index.jpg "Ezermester 2024. novemberi lapszám")
Cikk elejére
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.
