Fűnyíró gépek

Sokak szerint egy kertben legszebb a fű, ami nyilván túlzás, de tény, hogy a szépen karbantartott puha zöld fűfelület üde és szemet gyönyörködtető látvány, ami mezítláb járásra, játékra, leheveredésre csábít. Az igazán szép gyep kialakítása és gondozása persze türelmet, kitartást és némi szakértelmet is kíván, bár a pázsitjukra – méltán – oly büszke angolok szerint a dolog nem is olyan bonyolult: egyszerűen pár száz évig rendszeresen nyírni kell és kész. Ez a vélemény persze meglehetősen sommás és nem kevésbé fennhéjázó is, de a legfontosabb teendő kijelölésében kétségtelenül igaza van: a füvet vágni kell.

A klasszikus sarló, kasza, tolókasza mellett erre legalkalmasabb eszköz a forgókéses fűnyíró gép, ami hajtási módját tekintve alapvetően kétféle lehet: robbanó- és villamos motor hajtású. Mindkét kivitelnek vannak előnyei és hátrányai, melyeket arra való tekintettel összegezve hogy olvasóink feltehetően mind ugyanarra a célra – nevezetesen családi ház, üdülő kertjének ápolására – kívánják használni, mi most a villamos hajtású gépeket mutatjuk be. A robbanómotoros gépek ugyan hatékonyabb, de valójában inkább szabad, nagy területek nyírására ideális eszközök. Nagyobb súlyuk miatti nehézkesebb használatuk; a robbanómotorokra jellemző gyakoribb meghibásodási hajlam; az üzemanyaggal való kellemetlen és tűzveszélyes bíbelődés valamint a nem kevésbé kellemetlen kipufogógáz és zajkibocsátás mind a háztáji, lakókerti használat ellen szólnak.
A villamos hajtású gépeknél az "üzemanyag" mindig kéznél van (a villanyáramot megfelelő minőségű hosszabbítóval vezethetjük ki a kertbe); motorjuk csendes és üzembiztos. Nem hallgatjuk el azonban hátrányaikat sem: a villamos energiát szállító vezeték nyíráskor igencsak útban van különösen akkor, ha gyepünk nem összefüggő nyílt felület hanem fák, bokrok pettyezik. Ilyenkor az óvatlan gazda szépen behálózhatja kábelével a kertet, aminek ugyan kibogozása is kellemetlen, de a probléma főleg veszélyességében van: ugyanis ha működő gépét még át is tolja rajta, akkor veszélyesen megsértheti. A villamos gépek használata ezért körültekintő fegyelmezett munkát kíván, amiben még a gépek kezelési utasításai is megpróbálnak segíteni, rajzos példákkal mutatva be milyen módon vezessük a kábelt a gép után.
A gyepes részeken lévő fák, bokrok, továbbá a falak vagy virágágyak menti területek még egyéb problémát is jelentenek. Nevezetesen azt, hogy közelükben a fűnyírás a hagyományos gépekkel – melyek tulajdonképpen kerekeken vagy ún. légpárnán tolható kis kocsik és ezeken a motor vízszintes síkban egy burkolattal ellátott vágókést forgat – nem végezhető el. Ezek a gépek méreteiknél, kialakításuknál fogva az említett helyekhez egyszerűen nem férnek hozzá. Ezért fejlesztették ki a kisebb, kéziszerszám jellegű, munka közben kézben tartandó fűszegélyvágó gépeket, idegen szóval trimmereket. Ezeknél egy felső végén fogantyúval ellátott nyélbe alul kisméretű motort építettek be, ami egy horgászorsóhoz hasonló eszközt forgat. Az orsóra tekert műanyag zsinór kb. 5-10 cm hosszban van szabadon, és a gyors forgás következtében ez vágja le a fűszálakat. Ezért ezeket még repülőszálas fűnyíróknak is nevezik. Jellegükből adódóan nagy, nyílt felületek vágására nem alkalmasak, de fűnyíró gépek által el nem érhető részekre ideális eszközök. Amennyiben még ennél is szebb, pontosabb munkát kívánunk végezni, akkor ezt kézi fűnyíró ollókkal végezhetjük el, melyek könnyen kézre álló, általában akkumulátorral hajtott eszközök. Az üzleteket járva meglehetősen széles választékot találunk gyártóban, méretben, árban, designban, szolgáltatásban stb. Nem biztos, hogy ami olcsóbb az rossz, és fordítva. Olyan gépet vegyünk, ami kertünk méretéhez, jellegéhez, használati szokásainkhoz legjobban megfelel. Ismertetőnk ehhez próbál meg segítséget adni, ezért a jelenlegi üzleti választékból nem azonos kategóriájú, hanem a különféle igények kielégítésére alkalmas olyan különböző de egyöntetűen jó minőségű gépeket választottunk, amelyek tulajdonságait bemutatva, biztonsággal választhatunk nemcsak közülük, de hasonló jellegű és itt be nem mutatott gépek közül is. Külön táblázatot adunk forgókéses, repülőszálas és ollós fűnyírókról, melyekben a készülékek jellemzőit közöljük.

A forgókéses fűnyíró gépeknél az első alapvető és legfontosabb jellemző a vágószélesség, vagyis hogy a gép milyen széles csíkot tud vágni a füvön. Ez az érték a háztartási jellegű gépeknél 25-50 cm között van. Ezzel az adattal egyébként azt a területnagyságot is jellemezhetjük, amelyikre a gépet célszerű használni. Ismertetőnkben a véleményünk szerint általános célra legalkalmasabb 25-35 cm közötti vágószélességű gépek vannak többségben. Ezeket kb. 300 m2 területnagyságig ajánlatos választani. A táblázat második részében az e fölötti 35-40 cm-es gépek kb. 500 m2 , míg a 40-50 cm vágószélességűek kb. 1000 m2 -ig ajánlhatók. A táblázat harmadik részében ilyen gépek vannak.
A villamos teljesítmény a gép hálózati energiaigényét jelenti, de egyben a gép "erősségére" is utal, bár nyilvánvaló, hogy nagyobb vágópengéhez eleve nagyobb teljesítményigény is szükséges. Ugyanakkor ez az adat kapcsolható az előbbihez is azzal, hogy az ott megadott átlagos területméretek lenyírásának időtartama nyilván a gép teljesítményétől függ, ezért a tájékozódás megkönnyítésére az egyes táblázatrészeken belül a gépek növekvő teljesítmény szerint követik egymást. A táblázat következő sora a járómű jellege.

A legtöbb gép kerekeken gördül. A légpárnás kiviteleknél azonban ilyen nincsen, hanem a motor tengelyén nemcsak a vágókés hanem egy turbina is van, ami nagy sebességgel lefelé kifújva a levegőt, pár mm magasságra megemeli az egész gépet, ami ezen a légpárnán lebeg és így elvileg igen könnyen irányítható nemcsak előre, hanem bármilyen oldalirányba is. Ennek a hatásnak az előállításához természetesen többletteljesítmény is szükséges. Az ilyen gépet egyenetlen talajra különösen javasolják, de gyakorlati tapasztalatok alapján az egyenetlenségeken felülve irányításához tolásához a kerekesekénél nem kisebb erőhatás kell. Különösen akkor, ha már fűgyűjtőjük is telni kezd. Sima talajon viszont könnyen mozognak, még az ágyások szélére is felfuthatunk velük (nem tapossa össze a kerék), azon kívül jóval könnyebbek kerekes társaiknál. Méretük, alakjuk is kedvezőbb, ami a szűk helyen való manőverezésnél vagy szállításnál előny.
A vágott fű magassága annak fajtájától, korától, az időjárási viszonyoktól függ. Bár a rövidre vágott gyep a szép, azonban ha még fiatal a fű vagy éppen szárazság van, hosszabbra kell hagyni. Túl hosszúra nőtt fűnek először a tetejét ajánlatos levágni, majd csak ezután a végleges méretre. Néha nem telik meg a fűgyűjtő, melynek oka az, hogy a kés túl közel van a talajhoz. Mindezek miatt a vágómagasság állítására is szükség van, amelyet a vágókés talajtól való távolságának változtatásával végezhetünk. Kerekes gépeknél ez a kerekek tengelyének helyzetváltoztatásával történik. Mivel még egy típuson belül is különböző változatok lehetnek, ezért a magasságállítás módját a táblázatban nem adjuk meg, de tájékoztatásul elmondjuk, hogy ha a kerekek mellett kis fülecskéket vagy karokat találunk, akkor azok mozgatásával egyszerűen végezhető el. Ha ilyenek nincsenek, kissé bonyolultabban, a kerekek leszerelése és egy másik furatba való visszaszerelése jelenti a megoldást. A légpárnás gépeknél ugyancsak némi szerelésre van szükség; a vágómagasság állítása a kés alá helyezendő távtartó tárcsákkal végezhető el. A kezelési utasítások a műveletekről kellő tájékoztatást adnak. Az a magasságtartomány amelyen belül az állítás elvégezhető, gyakorlatilag minden gépnél egyformán kb. 2-7 cm között lehetséges. Különbség ezen belül a fokozatok számában van, de tapasztalatok alapján három fokozat gyakorlatilag már elegendő. Különösen könnyen végezhető el a magasságállítás a Gardena Hattrick gépeknél. Itt csupán egy e célra szolgáló forgatógomb kezelésére van szükség, ami mellett még számjegyes kijelző is tájékoztat a beállított értékről. Hasonlóan egyszerű – akár lábbal is végezhető – a VIKING gépek magasságállítása is.
A fűnyíró gépek a levágott füvet légáram segítségével egy kifúvó-nyíláson vagy oldalra a talajra, vagy a géphez illetve egyes kiviteleknél magába a gépbe illeszthető fűgyűjtőbe továbbítják. Ezek műanyagból készült merev kosár vagy zsák jellegű eszközök. A kosár jellegű fűgyűjtő ürítése egyszerűbb, míg a zsák jellegű eszköz kisebb súlyú, és használaton kívül összehajtható, ami nem utolsó helytakarékossági szempont, különösen szállításnál. Méretüket, űrtartalmukat tekintve úgy tűnik, hogy a fűgyűjtő minél nagyobb, annál jobb, de azért az is figyelembe veendő, hogy a túl nagy gyűjtő a gépet egyre nehezebbé, a kisméretű gépet farnehézzé teszi, míg 25 l-nél kisebb űrtartalom esetén elég gyakran kell üríteni. A fűgyűjtők mindenképpen hasznos tartozékok, bár használatukkal a munka körülményesebbé is válik, ugyanis egyre nehezebbé váló súlyukat is tolnunk kell. A TC-330, PC-330 típusok jellegzetessége, hogy fűgyűjtőjük a gép szerves részeként abba besüllyesztve helyezkedik el. E gépek ezáltal kedvező méretűek és alakúak, míg a fűgyűjtővel megnövelt méretű kerekes gépekről, különösen szűk helyen való használatkor ez nem mondható el. Választékbővítés céljából ezért a gyártók továbbra is gyártanak fűgyűjtő nélküli kiviteleket is. Akit a vágott fű összegyűjtésének munkája nem zavar, akinek fákkal bokrokkal sűrűbben benőtt területen fordulékony, könnyen kezelhető gépre van szüksége, bátran választhat ilyet is.
Ilyen célra kisméretű kertekben – elsősorban ápolt pázsit rendszeres nyírására – a Flymo Micro Lite igen célszerű gép lehet, míg nagyobb területekre nem csak kifejezetten pázsit hanem még erősebb szálú gyomokkal is durván benőtt felület nyírására, ahol ráadásul még nem is tudjuk ezt túl gyakran végezni, ott az ALKO 48 ES vagy a FEVILL Rotim a legcélszerűbb választás.

Ezeknél a gépeknél még a készülékház anyaga is indokolja ilyen jellegű felhasználásukat, ugyanis a fémburkolat robusztussá, durvább igénybevételek elviselésére is alkalmassá teszi őket. A FEVILL gép formaterve, kivitele ugyan nem a legutolsó divat szerinti de olcsó, az ALKO gép azonban már szép is – persze a nagyobb teljesítménnyel is párosult – borsosabb árért. Ugyanezen gép komfortosabb – fűgyűjtős – kivitelét 48 EH típusjelzéssel is árusítják.  A készülékek súlya alapvetően kezelhetőségüket, szállíthatóságukat befolyásolja. Ebből a szempontból a légpárnás változatok a nyerők. Az igényes, tartósan jó minőségű gyep kialakításának egyik kevésbé ismert feltétele a gyepfelület esetenként elvégzendő lazítása is. A fűnyírás során keletkező hulladékokból, mohából a talaj felületén idővel egy "filcréteg" alakul ki, amely megakadályozza a talaj szellőzését, a nedvesség és a tápanyag bejutását, és még gombásodás, penészedés is bekövetkezhet. Ennek eltávolítására gyeplazító célgépeket is gyártanak, melyekben forgó tengelyre felfogott rövid tépőkések végzik a munkát. Táblázatunkban a Gardena Hattrick fűnyíró gépek olyan kivitelűek, melyekbe többletszolgáltatásként ilyen eszközt is beépítettek, működtetésük külön mechanikus kapcsolóval lehetséges.
Táblázatunk összeállításánál elsődleges szempont volt, hogy csak alapvetően elfogadható minőségű gépek közül történjen a választék bemutatása. A felsorolt műszaki jellemzőket a készülékek áraival összevetve nem meglepő arányosságokat találunk; az árak a készülékek méretét, teljesítményét, szolgáltatásait, de még esztétikai megjelenését is jól jellemzik. Egyéni döntés kérdése, kinek melyik jellemző a fontosabb, melyikért hajlandó pénzt áldozni. A közölt árak egyébként üzleti szemlék illetve képviseleti adatok alapján megállapított középértékek, érdemes a kiszemelt gépet több helyen is megnézni: az árkülönbség esetenként ezer forintokban mérhető.
Másik táblázatunk a fűszegélynyírókról ad áttekintő képet. Mint látható, vágási szélességben a fűnyírókhoz hasonló százalékos mértékű különbségeket találunk. Táblázatunk első részében a 20 cm vágási szélesség elsősorban az ilyen gépek klasszikus feladataira; a fűszegély vágására, a "nagy" forgókéses gépekkel el nem érhető területek utánvágására felelnek meg. A következő táblázatrészekben lévő 20-25 cm és 25-30 cm vágószélességű gépek ugyanezen feladatot termelékenyebben végzik, az utóbbiak pedig már – különösen a csúszótalpas kivitelek – akár minikertek praktikus alapgépei is lehetnek. Villamos teljesítményük alapvetően kicsi, a különbségek praktikusan a termelékenységre jellemzők. Fordulatszámuk meglehetősen nagy (kb. 10-12000/perc), a bemutatott gépek közötti eltérések gyakorlati szempontból jelentéktelenek. Fontosabb adat a vágószál mérete, hossza és a száladagolás, ugyanis a forgó nylonzsinór különösen sziklák, falak, fák melletti vágás esetén igen gyorsan kopik. Nyilván kedvezőbb a hosszabb és vastagabb vágószál.
Megjegyezzük, hogy a vágószál hossza adatsorban az egyes gépeknél látható "2X" jelölés két huzalorsó ezáltal két forgó vágószál alkalmazását jelenti, ami nagyobb termelékenységgel jár. A szál utánállítására mindenesetre minden kivitelnél szükség van. Az egyszerűbb kiviteleknél ez kézi módszerrel történik, ami ritkább, alkalomszerű használatot feltételezve nem jelent különösebb hátrányt. Aki gépét intenzíven gyakran kívánja használni, annak érdemesebb egy nagyobb teljesítményűt választania, és akkor már a félautomatikus, vagy az automatikus száladagolást is hozzá kapja. Az előbbi esetben ez a gép forgó vágóorsójának néhányszori talajra koppantásával végezhető el, automatikus hosszbeállításnál még erre sincs szükség: a gép mindig a szükséges méretű vágási szálhosszt adagolja.
Bár a gyepszegélyek függőleges irányú vágása a gép megfelelő tartásával tulajdonképpen minden típussal elvégezhető, de a munka egyszerűbb, pontosabb és biztonságosabb ha van olyan lehetőség, hogy maga a vágófej fordítható. Egyes gépeknél még egy külön vezetőgörgőt is alkalmaznak az ilyen feladat megkönnyítésére. A csúszótalp megint csak a nagyobb teljesítményű, a gyakoribb, hosszabb idejű használatra szánt gépek lehetséges tartozéka. Alapesetben a fűszegélyvágó gépeket kézben tartva, "lógatva" oldalirányba kilengő mozdulatokkal kell vezetni, ami ritkább használatnál nem fárasztó. A nagyobb, igényesebb gépeket csúszótalpon lehet üzem közben támasztani. A segédfogantyú további kényelmi eszköz: az alapjában véve egykezes gép használatát teszi kényelmesebbé, biztonságosabbá és ugyancsak ilyen célból lehetséges egyes kiviteleknél a kezelőnyél hosszának állíthatása, ami egyénenként teszi lehetővé a kellemes ergonómiai beállítást. Itt említünk meg egy igen praktikus de nem nagyon szokásos szolgáltatást; a kezelőnyél dőlésszögének állíthatóságát, ami különösen a bokrok alatti részek vágásánál előnyös. Táblázatunkból az ART 30 DF Bosch gépnek van ilyen szolgáltatása. A gépek súlya közti különbség tulajdonképpen csak csúszótalp nélküli gépeknél érdemelne említést, de ezek 1-2 kg között nagyon egyformák, ezt a konstrukció jellege hozza magával.
A fűszegélyvágók meglehetősen egyszerű eszközök. A jobb gépek az átlagmezőnyből hosszabb élettartamukkal, igényesebb műszaki és formai megjelenésükkel, csendesebb járásukkal emelkednek ki. Az itt bemutatott gépek mind ilyenek, neves ismert gyártók termékei. Az árakról szólva már igen széles skálát látunk, a nagyobb gépeké már forgókéses fűnyírókéval összemérhető. Figyelve az üzletek akcióit, a bemutatott középártól lényegesen kedvezőbben is vásárolhatunk, de összegezett tanácsunk rövid és tömör: alaptevékenységre (forgókéses fűnyírók melletti másodgépre) az olcsóbb is megteszi; igényesebb feladatok elvégezhetőségét (pl. kényelmes függőleges vágás, vagy nagyobb teljesítmény) meg kell fizetni

A fűnyíró eszközök harmadik csoportját a tökéletességre törekvő, aprólékos kézi munkától sem visszariadó, mondhatnánk még a "pepecselésre" is hajlamos kertbarátok számára fejlesztették ki. Azokat a helyeket melyeket már az eddig ismertetett kétféle fűnyíró eszközzel sem érhetünk el, már csak kézi ollóval munkálhatjuk meg. Ezek hajtási módjukat tekintve általában akkumulátorral működtetett eszközök, így vezetéket nem igényelve a fenti munkákra kiválóan megfelelnek. Vágási szélességük ugyancsak jellegükből adódóan nem nagy, teljesítményük az alkalmazott akkumulátor kapacitásától (méretétől) függ. Bár elsősorban valódi kézi eszközök, hosszú egyenes szélek vágását igen kényelmessé teheti a rászerelhető vezetőnyél, ami megkímél bennünket a hosszú fárasztó térdeléstől. Az ilyen gépek tipikusan kiegészítő eszközök, választékuk nem túlságosan nagy.

Táblázatunk utolsó oszlopában az MR-400 típusú gép tulajdonképpen kakukktojás, csupán működési elve szerint került ebbe a csoportba, ugyanis vágószerkezete szintén ollós rendszerű. Felhasználási, alkalmazási területe viszont teljesen eltér a többiétől, mivel ez valójában egy villamos gereblye. Különösen elhanyagolt, ritkán vágott, magas és erős   gazzal benőtt terület alkalmankénti tisztítására ideális eszköz. A gereblye jellegű és alakú szerszám fogazott része levágja a növényzetet, ami egyúttal az ismert gereblyéző mozdulatokkal össze is gyűjthető.
Végezetül néhány szót a témához szorosan kapcsolódó két területről. Egyik a szakszerű gyepgondozás amelynek részleteiről az érdeklődő bőséges szakirodalomból szerezhet információkat, ezért itt csak néhány alapkövetelményről teszünk említést.
Mint már említettük, a szép és tartós gyep előfeltétele a gyakori nyírás. Ez május-júniusban heti kétszer történjen, utána pedig általában hetente, illetve a fű növekedésének megfelelően, hogy kb. 4-5 cm-es fűmagasságot nyerjünk. Az ennél rövidebb fű ugyan szebben mutat, de sokkal hajlamosabb a kiszáradásra is, tehát intenzívebb öntözést igényel. Ha elmaradtunk a fűnyírással, és a fű túl magasra nőtt, ne vágjuk egyből méretre, hanem két-vagy több fokozatban, pár nap kihagyással. Ha vágás után azt találjuk, hogy a fűszálak végei elsárgulnak, akkor azt az életlen vágókés okozza, mely ilyenkor nem vágja, hanem tépi a növényt, tehát cserélni vagy köszörülni kell. A rendszeres öntözés ugyancsak alapvető követelmény. Hatásosabb a talajra helyezett speciális gyepöntöző használata, a kézi locsolócsöves módszernél.
A tápanyaggal való ellátás szempontjából a szaküzletekben speciálisan a célnak összeállított műtrágya keverék használatát javasoljuk, az azon feltüntetett módon. Alapszabály: tavasz és ősz elején erőteljes, júniusban és októberben pedig kiegészítő trágyázás szükséges. A levegő, víz, tápanyag talajba jutásához, annak felületét is meg kell tisztítani. Ez a gyeplazítás művelete, melyről korábban már szóltunk.

A másik téma az ilyen jellegű gépek használatából eredő veszélyforrások, melyekre való figyelmeztetést nem lehet eléggé sokszor megtenni. A fenti gépek valójában eléggé veszélyes eszközök. A forgó éles vágókések maguk is, de még az alájuk került és onnan esetleg nagy erővel kirepülő kő súlyos sérüléseket okozhat, a nem szakszerű kezelés pedig áramütés veszéllyel jár. Ennek a gyártók is tudatában vannak, ezért a gépeken és a kezelési utasításban – egyébként számukra kötelezően előírt – figyelmeztetéseket tüntetnek fel, másrészt részletes tanácsokkal is szolgálnak. Néhányat ezek közül az alábbiakban nyomatékosítunk és magyarázunk:  – a gép vásárlásakor vegyünk rögtön csatlakozó vezetéket is. Most ne bízzunk a magunk készítette hosszabbítókban, válasszuk a gyártó által javasolt kivitelt, melynek lényeges jellemzője a jó minőségű, polikloroprén szigetelésű, mechanikai behatásoknak jól ellenálló vezeték és a reá szerelt – tulajdonképpen a vezeték szigetelésével "egybeöntött" burkolatú – vízmentes kivitelű csatlakozószerelvények. Ilyen szerelési mód otthon nem kivitelezhető.

– a vezetéket minden használatbavétel előtt ellenőrizni kell. A kertekre jellemző üzemi viszonyok (nedvesség, mezítláb járás) mellett már egy hajszálrepedés is veszélyes lehet. Különösen óvni kell a vezetéket a géppel való ráhajtástól, ami olyan súlyosan megsértheti azt, hogy a vezeték cseréjére van szükség.

– a fűnyíró gépek kötelezően olyan burkolásúak, hogy kisebb eső, freccsenő víz nem okozhat bennük kárt. Ennek ellenére azokat esőben használni tilos, és még az esőben esetleg kintfelejtett gépet is csak alapos kiszáradása után vehetjük használatba.

– a fűszegélynyíróknál még kritikusabb a helyzet, mert ezekre különösen a régebbi típusoknál nincs a fentebb említett fajtájú burkolási kötelezettség. Bár a legtöbb gyártó az ilyen gépeket önszántából is ún. freccsenő víz ellen védett kivitelben gyártja, ezekre a szabály különösen érvényes: használat csak száraz körülmények között.

– a fentiekből adódik egy további egyszerű de fontos szabály: a gépeket vízzel tisztítani szigorúan tilos!

– ha a gépen bármilyen állítást, tisztítást stb. végzünk, akkor ne csak a kapcsolót kapcsoljuk ki, de a csatlakozódugót is ki kell húzni. A forgó vágóeszközök különösen veszélyesek.

– mint már korábban is említettük, a forgókéses fűnyírók vágókése esetenként élezésre szorul. Vigyázni kell arra, hogy mindkét vágóélt egyenletesen és egyforma mértékben köszörüljük, hogy megőrizzük a kés kiegyensúlyozottságát. A rajzon látható módon ellenőrizve a kést, az elforduló (nehezebb) oldalon utánköszörülést kell végezni. A kiegyensúlyozatlan kés erős vibrációt okoz, ami károsítja a hajtómotort, esetenként magát a fűnyírást is lehetetlenné teszi. A kés szerelésénél különös figyelmet kell fordítani a kést rögzítő, speciális alakú, műanyaggal burkolt fejű csavarra. A csavar ilyen kivitelének fontos biztonsági szerepe van (a gép kettős szigetelésének része) ezért másra, mint az eredeti gyári kivitel, kicserélni szigorúan tilos és életveszélyes!

– végére hagytuk a villamos eszközök kerti, szabadtéri használatával kapcsolatos tudnivalókat. Az időjárás, ill. öntözés okozta nedvesség, hosszú, földre fektetett vezetékek alkalmazása, azok fokozottabb mechanikai igénybevétele; személyek gyakoribb mezítlábas jelenléte, mind fokozottabb áramütésveszély kialakulásához vezetnek, ezért javasoljuk áram-védőkapcsoló felszerelését azon áramkörbe, mely a kerti munkákhoz szánt villamos csatlakozó aljzatokat táplálja. Ez hatékony életvédelmi eszköz, használatával, beépíthetőségével kapcsolatban szakember részletes tájékoztatást tud adni. A készülék utólag is felszerelhető, új ház építésekor pedig már eleve gondoljunk beépítésére.