Gyógy- és fűszernövények

Gyógy- és fűszernövények kiültetése

Gyógy- és fűszernövényeket ültethetünk cserepekbe a verandára (1), ládákban az erkélyre vagy a teraszra. Sokan állítják, hogy az edényekben még szebben fejlődnek, mint az ágyásokban. Nincsen szükségük nagy tartóra, kevesebb vizet kívánnak, és tápoldatozást egyáltalán nem igényelnek, mivel az ültetéskor tápanyagokkal jól feltöltött talaj egész fejlődésük során kielégíti igényeiket. A gondozás csekély fáradtságáért bőségesen kárpótol majd, hogy csak az erkélyre kell kimennünk, ha a főzéshez petrezselyemre, kaporra vagy tárkonyra van szükségünk. Ez különösen akkor nagy előny, ha az elkészítendő saláta vagy sült receptje kimondottan friss és nem szárított fűszernövényt jelöl meg az ízesítésre.

A középkorban a kolostorok kertjeiben lassan korhadó szilfából építettek kiemelt ágyásokat a gyógy- és fűszernövények számára. Több szakkönyv is ajánlja ezt a fajta ültetési módot (2). A gyógy- és fűszernövényeket ültethetjük éles vonalú, puszpánggal szegélyezett szabályos ágyásokba is. Más vélemény szerint a növények erőteljes terjedése miatt hiábavaló próbálkozás szabályos formákba kényszeríteni őket. Egy szabálytalanul ültetett, dús kiültetésű gyógy- és fűszernövény-kertnek valóban sajátos bája és hangulata van (3). 
Gyógy- és fűszernövényeket nem csupán konyhai és gyógyászati felhasználásuk miatt termeszthetünk. Díszítő értékük is olyan jelentős, hogy még egy színpompás vegyes virágágyásban is helyet kaphatnak (4). A következő képen körömvirágot és zsályát ültettek az évelő és egynyári virágos növények közé. 
Sok gyógynövény nyújt érdekes látványt. A kamilla jól ismert apró virágernyői (A), a fekete nadálytő kék harangfürtjei (B), vagy a kerti ruta sárga virágzata (C) versenyre kelhet az "igazi" virágokéval.  A gyógy- és fűszernövények ápolása
A gyógy- és fűszernövények lehetnek cserjék, évelők vagy egynyáriak. A legtöbbjük a nyílt, napos területeket és a közepes minőségű, semleges talajokat kedveli. Félárnyékban érzi a legjobban magát a menta, a metélőhagyma és a petrezselyem. A fák világosabb szűrt árnyéka pedig az orvosi angyalgyökér, a zeller és a turbolya fejlődésének kedvez. A gyógy- és fűszernövények meghálálják a rendszeres törődést. Az elvirágzott, elhalt részeket el kell távolítani, ősszel pedig alakító metszést célszerű végezni.
A kerti zsálya (D) néhány év után rendezetlenné válik. Ilyenkor erős visszavágásra vagy új tő telepítésére van szükség. Az erősen sarjadzó növényeket, mint a sóska, szedjük fel és osszuk szét kisebb részekre, mielőtt az egész ágyást elborítanák. Az esernyős virágzatú növények, a lestyán, a kapor és az édeskömény magjukat elszórva szaporodnak. Az alkalmatlan helyen előbukkanó növényeket mielőbb távolítsuk el.
Az egy éves gyógy- és fűszernövényeket a tenyészidőszak végén szedjük fel. A metélőhagymát óvatosan emeljük ki, majd tisztítsuk meg az idegen gyökerektől. Ezután osszuk kisebb részekre és ültessük vissza. A majoránnát és a bazsalikomot a hajtáscsúcsok kicsippentésével tudjuk bokros növekedésre serkenteni.

Gyógynövények szárítása

A gyógynövények legegyszerűbb házi tartósítási módszere a szárítás. Száríthatunk asztalokon, földre terített papíron vagy speciális szárítókereten. A szárítókeret egy olyan 1´2 m-es léckeret, amelynek aljára zsákszövetet vagy nádfonatot erősítettünk. Öt-hat keretet is egymásra helyezhetünk, de közöttük legalább 20 cm távolság legyen, és a legalsó keret a földtől legalább egy méterre helyezkedjen el. 
A gyógynövényeket akkor gyűjtsük, amikor a felhasználandó rész a legmegfelelőbb fejlődési szakaszban van, amikor a legnagyobb a hatóanyagtartalma. Ajánlatos gyógynövénykönyvben található gyűjtési naptár segítségével meghatározni a begyűjtésre legmegfelelőbb hónapot. 
A harmatosan szedett növény színét veszti és megbarnul, ezért a föld feletti részeket a késő délelőtti órákban tanácsos gyűjteni. Eső után várni kell néhány napot, hogy a növények teljesen megszáradjanak. A virágokat napsütésben szokták gyűjteni, a gyökereket bármelyik napszakban lehet. 
Csak a könnyen pergő terméseket szedjük reggel illetve hűvös időben. Légmentes üvegekbe zárva, pontosan felcímkézve a gyógynövények egész évben segíthetnek egészségünk és jó közérzetünk megőrzésében (5). 
Gyógytea nem csupán szárított növényből főzhető. A zöld növényből kb. kétszeres mennyiséget használjuk fel, mint a szárítottból. Mixeléssel növényi levet is sajtolhatunk a frissen szedett gyógynövényekből.