A fúrókalapácsok alatt általában a pneumatikus ütvefúrókat szoktuk érteni. E gépek közös jellemzője, hogy az elsősorban beton, de más építőanyag fúrásakor is a fúráshoz szükséges ütési energiát egy pneumatikus kalapácsrendszer közvetíti a csigafúró számára. Ezzel a megoldással az ütő funkció a forgástól függetlenné válik. Az ütések száma nem függ a fordulatszámtól, és az ütési energia sokszorosan nagyobb, mint a "sima", vagyis körmöstárcsás ütvefúrók esetében.
Mivel a kalapácsmozgás külön válik a forgástól, ezért az ilyen fúrógépek fordulatszáma lényegesen alacsonyabb lehet, mint az általános fúrógépeké anélkül, hogy az ütési energia csökkenne. Ennek az a nagy előnye, hogy a kemény kőzetekben a fúróhegy kevésbé hevül fel, így nem lágyul meg, a vídia lapka nem olvad ki a fúrószárból még tartós, erőltetett fúrás közben sem. Végül, de nem utolsó sorban a pneumatikus fúrógépek, éppen jellegzetes tulajdonságaik miatt, univerzálisan felhasználhatók. Alacsony fordulatszámuk és nagy nyomatékuk miatt kiválóan használhatók keverésre. Több típusnál a forgó mozgás kikapcsolható, és külön vésőgépként használható. Szinte valamennyi típusnál a kalapács mechanizmus kikapcsolható, s így nagy nyomatékú, alacsony fordulatszámú fúró- és csavarbehajtó gépet kapunk. Nagy átmérőjű fúrásnál, fém fúrásnál ezek a tulajdonságok nagyon hasznosak lehetnek. Beton fúrásához pedig tiszta szívvel csak a pneumatikus fúrógépeket ajánljuk.
A Bosch a barkács kategóriában négy pneumatikus fúrókalapácsot kínál. A csúcsgép a PBH 240 RE, amely nem csak a legnagyobb teljesítményű (620 W), hanem a legtöbbet tudó is. Az SDS gyorsbefogó rendszerben a kalapácsfúró fej egyszerűen rögzíthető, ugyanakkor a tokmány egyetlen mozdulattal cserélhető a tokmánykulcs nélkül működő normál gyorsbefogó tokmányra. Természetesen a forgó és a kalapáló mozgás külön-külön is kikapcsolható, a csavarozás érdekében pedig forgásirány váltóval is ellátták. A jó formájú gépet minden mechanikus és elektronikus védelemmel és szolgáltatással ellátták. Pótfogantyújába még a fúrófejeket is el lehet tárolni.
Alig különbözik az előzőtől a PBH 220 RE. Teljesítmény adataiban minimális az eltérés az előbbi javára. E típusnál csak az SDS gyorsbefogó tokmány gyári alaptartozék és a pótfogantyúba nem lehet fúrófejeket rejteni.
Ha az előző két gép majdnem ikernek tekinthető, akkor ugyanez igaz a PBH 200 RE (elektronikus fordulatszámszabályozós) és a PBH 160 R típusjelűekre is. Vésésre nem, de hatékony kalapácsfúrásra, illetve sima fúrásra és csavarozásra mindkét gép ajánlható. Nyomatékuk is elegendően nagy, ezért festékkeverésre is felhasználhatók. A kisebb teljesítményű gépből (500, illetve 420 W) hiányzik a fordulatszám előválasztási lehetőség, de ez nem különösebben zavaró. E két gép működési elvében nem pneumatikus, hanem egy ún. kengyeldugattyús (elektromechanikus) ütőművel rendelkezik. Erre egy későbbi lapszámunkban visszatérünk.