A zöld levelű fajták főleg áttört,
könnyed alakjukkal tűnnek ki. Leveleik kisebbek és ágacskáikon
többnyire ritkásan állnak, bár dús bokros
növekedésűek is vannak közöttük.
A tarka levelűek első levelei igazán szép
halványsárga rajzolatúak. Ez olykor visszaüt
a zöld levelű tőalakra. Hibájuk, hogy lassú
és rendszertelen a növekedésük. A másik
tarka változat levelein a szép zöld szín uralkodik,
és a sárga rajzolat inkább csak keskeny szegély,
de ez következetesen megmarad. Növekedése pedig az előzőnél
gyorsabb és szabályosabb. A legkisebb termetű erősen
sárga-tarka levelei jóval kisebbek és keskenyebbek
is az előzőeknél, hajtásai pedig ívesen
széthajolnak. A zömök termetű és keskeny
zöld levelű változat is kezd divatba jönni.
Kivétel nélkül fényigényesek. Világos
helyet kívánnak. Fényszegénységben hullathatják
leveleiket. A hideg talaj ugyancsak levélhullást válthat
ki. Lehetőleg egyenletes hőmérsékletű
helyre kerüljenek, és télen se csökkenjen a környezetük
léghőmérséklete 16 °C alá. Helyüket
ne változtatgassuk, ne is forgassuk őket!
Vízigényük közepes. Csakis langyos vízzel
és a téli fényszegény időszakban, a
hőmérséklettől is függően öntözhetők.
Nyáron viszont gyakrabban meglocsolhatók. A túlöntözés
hatására kezdetben az alsó levelek szegélyén
megjelennek a sárga foltok. Ez később súlyosabb
következményekkel is járhat. A levélszegély
sárgulhat túl alacsony hőmérsékleten
is. 60%-os légnedvesség lenne számukra kedvező,
de megfelelően tűrik a szárazabb levegőt is.
A tarka levelűek kényesebbek, a kedvezőtlen körülményekre
érzékenyebbek. Minden tekintetben igényesebbek. Több
napfényt, melegebb környezetet és kissé több
vizet kívánnak, mint a zöld levelűek.
Fiatalon meglehetősen gyors növekedésűek.
Általában gazdagon ágas, dúsan leveles, kecses
formájú bokorrá vagy kis fácskává
fejlődnek. A kisebbek világos és meleg belső
terek, szobarészek hálás díszei. Másféle
levéldísznövények együttesében fő
helyet foglalhatnak el. Kifejletten másfél-két méteresre
növekedő fácskája egyedileg elhelyezve is tartható.
Párosával vagy többed magával együtt nevelve,
és szárukat kezdettől összetekerve, sajátságosan
csavart törzsűvé válhatnak. Mivel a belső
terek adottságaihoz, a szokásos szobakörülményekhez
jól alkalmazkodnak, díszítő értéküket
sokáig képesek megőrizni.
Fiatalon rendszeresen át kell ültetni őket, később
azonban elegendő, ha két-három évenként
kerülnek nagyobb cserépbe, s lehetőleg Florasca B, majd
C típusú földbe. A nyári időszakban másfél-két
hetes időközökben tápoldatozhatók.
Csüngőágú fikusz
Csüngőágú fikusz
Ez a dísznövény a közelmúltig szinte egyeduralkodónak számító, jól ismert szobafikusznak, illetve gumifának egy kecsesebb termetű, könnyedebb megjelenésű, kis levelű rokona. A Ficus benjamina, vagyis csüngőágú fikusz, újabban egyre népszerűbb. Hajtásai kecses ívben elhajlók vagy lecsüngők. Rövid nyelű, kissé bőrszerű levelei 5-12 cm hosszúak, többnyire elliptikusak, gyakran hullámos szélűek, kihegyezett csúcsúak. Már több fajtája ismert.
További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!
Szólj hozzá a cikkhez!
Be kell jelentkezned,
hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.
Fengshui és a növények
Aki növényekkel veszi körbe magát, az általában kiegyensúlyozottabb, hiszen már maga a zöld szín is nyugtatóan hat az emberre. A Fengshui-ban, azaz a térrendezés művészetében is hangsúlyos...