Számítógép szekrényben

Manapság az otthoni számítógép többeknek éppen olyan használati tárgy, mint a mini hifitorony, vagy a színes tv. Ha kell dolgozunk vele, ha pedig úgy adódik a játékra is kiválóan alkalmas, sőt a CD-s egységgel kiegészítettek még a hagyományos kompakt lemezjátszót is feleslegessé teszik. Ám mint minden használati tárgynak, úgy ennek is meg kell keresni a megfelelő helyét. Ez pedig nemcsak ízlés és szokás, de hely kérdése is.  A számítógépek több különálló egysége ugyanis elég sok helyet igényel. A csatlakozó kábelek adott hossza is behatárolhatja a konfiguráció ideális telepítését. Egyszóval igényeinket a gépéhez kell igazítanunk. Kompromisszumot azonban midig lehet találni. Ha pl. szekrénybe zárjuk a számítógépet, védjük a portól, s nincs is szemelőt. E szekrény ajtajait kinyitva viszont egy komplett kis számítógépes munkahellyé változik az egyébként simavonalú bútordarab. Szinte azonnal a gép elé ülhetünk, dolgozhatunk vele, s a szoba megszokott képét alig bontja meg. A kényelmes karosszékünkben ülve használhatjuk a gépet, s dolgunk végeztével azonnal el is tüntethetjük. A dolog bökkenője, hogy erre csak megfelelően kialakított szekrény alkalmas.

Elkészítése azonban nem bonyolult, s tanácsaink alapján méretre vágatott bútorlapokból bárki könnyen összeállíthatja. 
A szekrény alapterülete 640x640 mm, magassága 1234-278 mm, alapanyagától függően. A mintadarabot készítője ugyan 20 mm vastag fenyődeszkákból összeragasztott lapokból készítette el, hogy ne váljon el a szoba berendezésétől, de mi bármilyen 19 mm vastag laminált faforgácslapból is összeállíthatjuk. A belső polcok és tároló rekeszek méretét azonban ajánlatos a saját gépünk méreteihez igazodóan módosítani, mert pl., a tornyok magassága, a nyomtatók és a monitorok helyigénye változó. A szekrényben bőven van tároló hely, a különféle rekeszek és polcok méretét így a szakirodalom és a különféle dokumentációkat tartalmazó iratrendezők mérete szerint is érdemes megválasztani. Ha a polcok magasságát saját igényeink szerint megváltoztattuk, ezeket rajzunkra is jelöljük fel. Ezt követően vágassuk méretre az alkotóelemeket, majd fogjunk hozzá a szekrény összeállításához.  A fenék és fedőlapot azonban – az eredeti mintától eltérően – gazdaságosabban is elkészíthetjük. Felesleges két-két teli lapból összeépíteni, elégséges, ha a fedőlap alá 80 mm széles anyagból csak gérbe vágott sarkú vakkeretet erősítünk fel, s a fenéklapot is hasonlóan formáljuk a fedőlappal azonos méretűre. Sőt, az alsó vakkeret alá nem árt még 10x20 mm-es lécből lábkeretet is készítenünk. Ha mégis az eredeti megoldás szerint készítjük el a fenék- és a fedőlapot, akkor a két-két elem összeillő felületét előbb csiszolással borzoljuk fel, majd portalanítás után diszperziós ragasztóval bekenve hagyjuk szikkadni. A nyitott idő eltelte után a két kisebb méretű panellapot illesszük a helyére, s deszkák közé helyezve csavaros szorítókkal préseljük össze (1). A lapok élére vasaljunk fel élfóliát, de a felsőkre ragaszthatunk fél-kerek fóliázott díszlécet is, hogy mutatósabb legyen. Ez utóbbi esetben a hátlap felöli élt azonban most is csak élfóliával fedjük le. Az egyik sarokra csavarozzunk fel két mágnes zárat (2), amik majd az ajtólapok rögzítéséhez szükségesek.
Következő lépésben a két oldallapot erősítsük egymáshoz, mégpedig él-lap kötésben, s három-négy köldökcsappal megerősítve. A ragasztáshoz a laminált felület szélét most is csiszolva borzoljuk fel, hogy a ragasztó jól feltapadjon rá. A két oldallapot ezt követően úgy fogassuk egymáshoz, hogy a hátlap alul-felül anyagvastagságnyival magasabban legyen az oldallapnál. A két darabot most már a fedő-, illetve a fenéklapra fogathatjuk. Az oldallapot azonban nem árt két-két köldökcsappal is a belső betétlapok szélére fogatni. A összeállított szekrénykorpusz merőlegességét minden saroknál derékszöggel ellenőrizzük (3).
Az összeállítási munkát a polcok beerősítésével folytassuk. Arra azonban legyünk figyelemmel, hogy a különféle egységek összekapcsolásához szükséges kábeleknek megfelelő nyílásokat még az elemek beerősítése előtt kell kialakítanunk. A két felső polclapnak az egyik sarkán, továbbá a függőleges válaszfalnak a felső részén érdemes a kábelek átvezetéséhez szükséges nyílásokat kivágni. E nyílások azonban inkább nagyok, semmint szűkek legyenek, hogy szükség esetén majd bármelyiket ki tudjuk emelni a többi közül.

Először a zárt rekesz vízszintes elválasztó polcának a helyét jelöljük fel az oldallapra, majd fúrjuk ki a három köldökcsap zsákfuratát. A polclapot a hátlap felöl behajtott pozdorja csavarokkal fogathatjuk majd fel, s a polc ezt követően már szilárdan a helyén marad. Ezt követi a függőleges válaszlap, amelyet ugyancsak három köldökcsappal fogassunk az előbb felerősített polclap élére. A válaszlapot műanyag, vagy gumikalapáccsal üssük fel a köldökcsapokra (4), hátulról és alulról pedig hosszú pozdorja csavarokkal rögzítsünk véglegesen a helyére. E lap elülső oldalára kerüljenek a két oldalról nyitott polcok, amelyeket előbb újfent köldökcsapokra üssünk fel, majd a hátfal felöl behajtott csavarokkal rögzítsünk véglegesen. A polclapok elülső, látható élét természetesen még ezt megelőzően fedjük le élfóliával. A legfelső polclapot is az előzőkhöz hasonlóan, az oldallapba erősített köldökcsapokkal és a hátlap felöl behajtott csavarokkal fogassuk a helyére. A szekrénytest ezzel már összeállt, a munkát az ajtók beerősítésével folytassuk.  A szekrény két ajtaját zongorapántokkal rögzítsük. Előbb az ajtók élére csavarozzuk fel a méretre vágott pánt egyik szárát, majd a szekrényt oldalára fektetve a két ajtót egymást követően illesszük pontosan a helyére, s ebben a helyzetében előbb néhány csavar behajtásával biztosítsuk elmozdulás ellen, amíg kipróbáljuk, hogy becsukva is pontosan a helyén lesz-e. Az esetleges igazítás elvégzése után már nyugodtan behajthatjuk a pántszárakat rögzítő összes facsavart. E munkát nagyban megkönnyíti az akkus csavarbehajtó (5), hiszen két-három tucat csavart kell az ajtókba, illetve a szekrény oldalába hajtanunk. Ha fa- és nem pozdorja csavarokat használunk, azokat ajánlatos előfúrt lyukakba hajtani.

Az ajtók élére legalább 20 mm hosszú csavarokkal rögzítsük fel a zongorapántot, a hátlapnál viszont csak 16 mm hosszúságúakat használjunk. Az ajtókra csavarozzuk fel a mágneszárak rögzítő lemezét, majd jelöljük fel a billentyűzethez szükséges pult helyét. Ez lehetőleg a második polclap felett legyen, hogy az ajtó becsukásakor az fölé kerüljön, s ehhez a billentyűzetet ne is kelljen levennünk a pultról. Az egérpadot a mellette levő polclapon lehet használni, az ajtó becsukása előtt azonban magát az egeret a billentyűzet mellé kell helyezni. A pult ugyanis az egerészéshez nem elég hosszú, csak 540 mm. Magát a pultot köldökcsapokkal, és oldalról felerősített léckonzollal megerősítve ragasszuk az ajtó belső oldalára. 
 A szekrény ezzel készen van, már csak a dugaszoló aljzatot kell a belsejébe szerelnünk. E célra legalább hármas konnektort csavarozzunk a középső nyitott polc sarkába, a vezetékét pedig a hátlap vezetéknyílásán átdugva lássuk el villásdugóval. A billentyűzet fölé ajánlatos még egy kis világítótestet is felszerelnünk, hogy este is jól megvilágítva használhassuk. E célra nagyon jól megfelelnek a halogénizzós lámpák, vagy a kisméretű burával ellátott fénycsövek. Ez utóbbiak búrájára azonban ajánlatos fényterelő lemezt erősíteni, hogy ne világítson közvetlenül a szemünkbe. 
Ha már a lámpát is felszereltük, akkor következhet a számítógép különböző egységeinek a megfelelő helyekre történő beállítása, majd egymáshoz csatlakoztatásuk után akár birtokba is vehetjük új, otthoni "munkahelyünket".

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: számítógép

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

eminescu avatarja

eminescu        

Számítógép-szerelési tanácsok

Az alábbiakban megpróbáljuk összefoglalni, hogy mire érdemes odafigyelni, ha a kedves olvasó új számítógépet vásárol, és úgy dönt, hogy azt otthon saját maga szeretné összeállítani. Még gyakoribb...


Szuperszámítógép az OMSZ-nál

Az Országos Jégkármérséklő Rendszer egyik fontos elemét jelentik azok a speciális, jégeső valószínűségi előrejelzések, melyeket az Országos Meteorológiai Szolgálat készít el. Ezek a produktumok...