A fahamu télen fűtésből, nyáron bográcsozásból keletkezik. A fahamunak többtucat felhasználási módja van, lássunk közülük néhányat. A járdára szórt hamu hasonlóan dolgozik, mint az útszóró só, de sokkal kevésbé veszélyes az élővilágra. Apró szemcséi érdes felületet, ezáltal gyors tapadást biztosítanak a jégen. A fahamu használható mosogatásnál, a tűzhely vagy a mosogató takarításánál is. Szórjuk a szürkés port megnedvesített szivacsra, vagy közvetlenül a felületre, és dörzsöljük át az edényeket vagy felületeket. Kutyák, illetve a vegyszerekkel, gyógyszerekkel és illóolajokkal szemben gyakran különösen érzékeny macskák számára a fahamu pompás bolhairtóként működik. Dörzsöljük a bundájukba, majd némi várakozási idő után, fürösszük meg az állatot. Bolhákkal és más kellemetlen élősködőkkel a baromfik is küzdenek. Bocsássunk egy jókora kupac hamut a rendelkezésükre, és nézzük önfeledt tollászkodásukat! A tiszta fahamuból készített pasztát rovarcsípésre kenve enyhíthetjük a viszketést, és kivonhatjuk a méreganyagokat. Sebek tisztítására is használható, léteznek azzal kapcsolatos tanulmányok, hogy még a sebgyógyulást is gyorsítja.
A paradicsomok csúcsán látható feketés foltok kalciumhiányra engednek következtetni. Megelőzhetjük ezt a kellemetlenséget, ha minden palánta ültetőgödrébe beleforgatunk negyed csésze fahamut. A fahamu rengeteg ásványi anyagot, és nyomelemet tartalmaz, mégis csak nagy körültekintéssel ajánlott alkalmaznia kertben. Nagyon kevés kell, és legfeljebb évente egyszer javasolt adagolni, ha nincs különösebb ellenjavallata. Kiszórásával javíthatunk is és ronthatunk is a talajunk helyzetén, szóval ez egy felelősségteljes döntés. Kezelés előtt minden esetben ellenőriznünk kell a talaj pH értékét. Semleges vagy lúgos talajra ne tegyünk, az ásványi anyagok pótlására ilyen talajok esetében más módszert kell választani, például az érett komposzt bekeverése sokkal előnyösebb. A hamu segíteni inkább 6,5 pH alatti talaj esetében tud. Tehát nagyon fontos megjegyezni, hogy nemcsak a talaj termékenységét tudja fokozni, hanem a pH-ját is, ami bizonyos körülmények között nem előnyös. Ha helyénvalónak találjuk, tél végefelé, néhány héttel a vetés előtt tegyük a talajra, és gereblyézzük bele. A savanyú talajt igénylő növényeket, illetve a burgonyaágyást ajánlott messzire elkerülni. Néha egy-két csipet hamu gazdagítja, egészségesebbé teszi a komposztot, és a szagtalanításba is besegít. Kb. 15 centiméterenként szórjuk belőle a komposztgyűjtőnkbe.
Kertünkben csak tiszta helyről való fából származó hamut használjunk. Kerüljük az ipartelepek közelében növő fák, kezelt, festett, lakkozott ipari faanyagok, kőszén, brikett és a kartonpapírok égetésével, illetve bármely más módon szennyeződött hamu használatát – mind közvetlenül a kertben, mind a komposzthalomban. A hamunak még nagyon sok hasznát fedezhetjük fel akár a házban, akár a ház körül vagy éppen a kertben. Viszont, ha ez utóbbi helyen szeretnénk használni, legyünk nagyon figyelmesek, és legfőképpen mértékletesek, ne feledjük, hogy kedvezőtlenül megnövelheti a pH-t.
A kávézacc is sokszor a kukában végzi
Azt szinte mindenki tudja, hogy a kávézacc fantasztikus „táplálékkiegészítő” a növények számára, illetve képes felpezsdíteni az életet a komposzthalomban. De ez igazából még csak a jéghegy csúcsa. Rengeteg lehetőség adódik a kávézacc használatára annak is, akinek nincs kertje. A nagyon szennyezett edényekhez kíméletes dörzsanyagként lehet használni mosogatáskor. A főzőből kikerült zaccot, ha még aznap elhasználjuk, nem szükséges kiszárítani, mosogatáshoz, a mosogató, mosdókagyló, fürdőkád kisikálására nedvesen is jó. Viszont, ha több zacc gyűlik össze naponta, mint amennyit el tudunk használni, akkor feltétlenül érdemes kiszárítani.
Remek szagtalanító. Miután hagymát daraboltunk, vagy más olyasmit, ami hosszú időre megszagosítja a bőrt, nedvesítsük be a kezünket, majd dörzsöljük át kávézaccal. Nemcsak elfedi, hanem meg is szünteti a furcsa szagokat. Öblítés után puha és illatmentes lesz tőle a kéz. Hűtőszekrényünkben, szemetesünkben, vagy akár az autónkban is végrehajthatunk hasonló szagtalanítást vele. Tegyük egy tálkába, vagy egy textilzsákba a száraz zaccot, és helyezzük el a szagtalanítani kívánt eszközben, helyiségben.
Tökéletesíti a pitehéjat is. Rizst vagy babot tenni a pitehéjra, hogy sütéskor a helyén maradjon, igencsak pazarló dolog. A használt „súlyokat” sajnos ki kell dobni, pedig egyébként ehető élelmiszerek. A kávézaccot erre is felhasználhatjuk és korántsem akkora áldozat. Takarjuk le alufóliával a tésztát és szórjuk rá a zaccot. És végül, sütés után még így is kiszórhatjuk a kertbe a zaccot, vagy beletehetjük a komposztba. A szúnyogok – úgy tűnik – nem igazán „csípik” a kávét, ezért ha kiszimatolják, inkább eltűnnek. A kávézacc szúnyogriasztóvá alakítása nagyon egyszerű, először szárítsuk meg teljesen, aztán tegyünk belőle egy kismarékkal egy tűzálló edénybe, majd gyújtsuk meg. A parázsló kávézacc illata taszítja a szúnyogokat. Ez egy felbecsülhetetlen értékű és gyakorlatilag ingyenes praktika a nyári kerti partikhoz. Mivel a kávézaccban még mindig rengeteg koffein, és tápanyag van, nagyszerű hatással tud lenni a bőrre. Egyszerű hozzávalókból pillanatok alatt a fényűző termékekkel vetekedő hatású bőrradírt készíthetünk. A kávézacc és a cukor segít eltávolítani az elhalt hámsejteket, az olaj pedig pazarul puhává teszi a bőrt.
Kávézaccos bőrradír
Egy kisebb üvegben keverjünk össze 3 evőkanál megszárított, (finomra őrölt) kávézaccot, 1 evőkanál cukrot és 2 evőkanál szőlőmagolajat, (vagy bármely más olajat, amelyet a bőrünk jól tolerál). Ha szeretnénk, egy csipet vaníliával vagy egy csepp természetes illóolajjal illatosíthatjuk. Alkalmanként egy evőkanálnyi adaggal dörzsöljük át a bőrünket körkörös mozdulatokkal, öblítsük le meleg vízzel, és puha törölközővel itassuk fel a nedvességet a bőrünkről. A maradékot tartsuk hűvös, nedvességtől védett helyen. Hetente 2-3 radírozás elegendő.