Nádtető

Tradicionális megoldás a mai építészetben

A nádtetőt először a Kisalföldön, a Mezőföldön és a Duna mentén alkalmazták, és nemesi házak, vagy akár katonai épületek tetején is megtalálható volt. Tájegységenként használták, állattartó épületek fedésére, és a mezőgazdaságban almatároló épületek fedésére is. A nádtetőt legtöbbször paraszti kézművesek, nádazók készítették. A nádazás mesterséget képesítéshez sohasem kötötték, de úgyszólván iparszerűen űzték. Jó kézügyességű szegényparasztok, nincstelen emberek idősebb társaiknak segédkezve sajátították el. A nádazók nádtető készítése mellett nádfalak építésével is foglalkoztak. A nádazás nyersanyagbázisának szűkülése miatt az utolsó évszázadban sokat veszített a súlyából, azonban ma már országosan, ahol a nád hozzáférhető, még ma is készítenek új tetőket, és a nádtermékek készítése nagy ipari termelésben zajlik. A nádtető és nádfal készítése kereset kiegészítést biztosított a nádazók számára az év olyan időszakaiban is, amikor sem a mezőgazdaságban, sem másutt foglalkoztatottság nem volt.

A nádtető látványa esztétikailag és lelkileg is felemelő érzés, mind a benne lakók, mind a járókelők részére, hiszen külseje nagyon barátságos és természetbe illő. Esztétikailag a legszebb formájú tetőkialakításokat is be lehet vonni náddal a tervezés csak a fantázia kérdése. A nádtető részletformái építészetileg nagyon elegánsnak tekinthetők. A nád egyéb tetőfedő anyagokhoz viszonyítva igen nagy formagazdagságot valósít meg. A nádfedés alatt a tetőtér is beépíthető és tovább fejleszthető, amely remek lakóminőséget biztosít.

Néhány tévhittel ellentétben a nádtetőt a mai technológiával már hosszú időre tervezhetjük, ami azt jelenti, hogy nyolc évenkénti karbantartással, ami egy minimális összeg, bármeddig fenntartható. Egy új nádtető árát néhány év alatt az energia-megtakarítás visszahozza. Ez az energia-megtakarítás onnét ered, hogy az aktuálisan beállított klímát sokáig tartani tudja, kiváló hőszigetelésnek köszönhetően a téli hideg hónapokban is nagyon jól tartja a meleget, viszont a nyári kánikulában nem kell légkondicionálót, sem más hűtésre alkalmas berendezést használni. Nemcsak környezetbarát, de egészségesebb lakókörnyezetet is biztosít, mivel a légáteresztő képessége megelőzi a penészedést.

Kiválóan ellenáll viharnak, jégesőnek és a hasonló időjárási tényezőknek. Víztaszító képessége is kiváló. Akik a nádtető gyúlékonysága miatt aggódnak, megnyugtató lehet a veszélyforrás kiküszöbölésére alkalmazható villámhárító, valamint a héjazat impregnálószerekkel való kezelése. Napjainkban már a kortárs építészetben magas műszaki követelmények mellett az ellenállóság is fontos szempont. A tűzállóbb nádtető már Magyarországon is elérhető.

Természetesen vannak követelmények, amiket be kell tartani ahhoz, hogy egy jól funkcionáló hosszú élettartalmú nádtetőt kapjunk. Fontos tényező, hogy milyen minőségű nádat választunk, milyen a faszerkezet dőlésszöge, milyen szerkezethez fogatjuk hozzá a nádat. Minél vastagabb rétegben épül be, annál biztosabbak lehetünk a dolgunkban, tömege viszont még így is könnyűnek mondható. Egy ilyen tető akár 35-40 évet is kibír, de 8-10 évente érdemes karbantartási munkálatokat végezni, a nádtető felső 10 cm-ét időnként javítani kell. A modern Innovatív felületkezelésekkel a nád felület ellenállóbb lehet, és a jelentős nagyobb javítások/ karbantartások gyakorisága is kevesebb lehet. Ahhoz, hogy a nádból nádtetőt készítsenek, télen kell kivágni a nádat. A kivágott nádat szakemberek osztályozzák és kévébe kötik, majd elszállítják az adott helyre, ahol felhasználásra kerül. A nád kévéket sorokban rakják a tetőre, és az első sor határozza meg, hogy milyen vastag lesz. A legfontosabb a nádtető rögzítése. Ha ez nem megfelelő, hiába tökéletes az alapanyagunk!