Csapbetétek és javításuk

Először is azt kell kiókumlálnunk, hogy miként juthatunk a csap belsejébe. A csepegést okozó gyakori hibát - köztudottan - ugyanis a szeleptányér gumitömítésének a deformációja okozza, ami a csap belsejében van. Cseréjéhez tehát előbb ki kell szerelnünk a csapbetétet, de csak a szakaszoló- más néven sarokcsap teljes elzárása után. A javításhoz előbb a csap forgatógombját kell eltávolítani a tengelyről. A gombot csak a régebbi csapokon volt szokás csavarral felerősíteni, amit egy bepattintható takarósapka alatt találhatunk. Ezt kés hegyével könnyű a helyéből kimozdítani (1). Ha a sapka közben megsérül, sebaj, pár forintért újjal pótolhatjuk. A korszerűbb csapokon viszont már ötletesebben, a takarósapkát helyettesítő hosszú csapos műanyag betét rögzíti a csaptengelyre. A gombot elfordulás ellen kívül-belül recézett hüvely biztosítja (2).
Hasonló kialakítású az egyszerűen csak a csaptengelyre húzható gomb, amely ugyancsak kívül-belül recézett menesztő betéttel szorul a csaptengely végére, és e betétek hasított gömbfeje, vagy peremes nyaka rögzíti helyére a gombot (3). Az ilyen forgató gombok oldalirányban kissé mozognak, a takarósapkájuk viszont nem távolítható el, mert komoly sérülés nélkül nem lehet alájuk nyúlni, de erre nincs is szükség. A gombot előbb próbáljuk marokra fogva felfelé lehúzni a csaptengelyről. Ha csavaros rögzítésű, akkor meg sem fog moccanni, legfeljebb - ha laza a lefogó csavarja - kotyogni fog.
A sapka alatti rögzítőcsavar kihajtása után (4) már lehúzhatjuk a csapszárról. Ha a gomb rápattintós, akkor egy erőteljesebb húzással könnyen lejön a csapszárról.
A csepegést okozhatja az is, ha erős megcsavarás miatt a recés betét belső hornyait a csaptengely "ledarálta", és cseréjekor nem a megfelelő méretű betét került a helyére. Az energikusan megforgatott a gomb ez esetben "megszaladhat" a szelepszáron. Jól működő csapokon ugyan ez is elég lenne a záráshoz, ám egy kopottabb csapbetétnél már nagyobb erő szükséges a teljes záráshoz, amit a lazán csatlakozó, mondhatni "nyomatékhatárolós" gomb nem tesz lehetővé. A gombok is eltérő anyagúak. Az olcsó krómozott műanyagok recés illesztő hüvelye könnyen elhasadhat, ilyenkor hiába szorítjuk meg a rögzítőcsavarját, mozogni fog, majd meg is szalad, ha lemorzsolódnak hüvelyének recéi. Az ilyen hibákat új gomb és megfelelő recés közbetét cseréjével gyorsan orvosolhatjuk, mivel minden alkatrész beszerezhető a szerelvény szaküzletekben.
Amint a gombot leemeltük a helyéről, hozzáférhetünk a csapbetéthez. Kicsavarásához állítható, párhuzam pofás szerelőkulcsot érdemes használnunk, a hagyományos vízpumpa-, vagy csőfogót jobb elfelejteni, mert maradandó sérüléseket okozhat a csapon. A betétet hajtsuk ki (5), és vizsgáljuk meg a szeleptányér gumitömítését. Kopottságára a felületébe mélyedő horonygyűrűből következtethetünk. E tömítések - akár a csapbetétek - igen különbözőek lehetnek. Van, amelyiket anya, kúpos végű csap, vagy a szeleptányér pereme rögzít. A szeleptányér feletti hengeres hüvely "O"-gyűrűje a felül levő menesztő részt mentesíti a víztől, és a menetes csaptengely nyakán is van egy kis "O"-gyűrű (6). Ha a szeleptányéron gumit cserélünk, a körkörös tömítéseket is vizsgáljuk meg, mert ezek is kopnak. Ezekhez az alkatrészekhez azonban csak a csaptengelyt rögzítő rugós alátét, vagy patent szem eltávolítása (7) és a csaptengely kinyomása után (8) férhetünk hozzá. Kiszerelés után vizsgálhatjuk meg a kopottságukat. Ha a csaptengellyel, illetve a betéttesttel érintkező belső, külső oldalukon lap van, cserére szorulnak.
Visszaszerelésük előtt minden alkatrészt kenjünk be vízálló tömítő- és csúsztatást segítő szilikonzsírral. A tömítések cseréjét követően a betétet szereljük össze, de visszaszerelése előtt pillantsunk a csaptest belsejébe is, nevezetesen a szelepülésre. Ha a felülete rovátkás, rücskös, akkor felújításra szorul. Ehhez speciális, ám univerzálisan használható szelepülés maró készlet szükséges. A szár végére különböző átmérőjű marótárcsákat foghatunk fel - a szelepülés méretéhez igazodóan - majd a maró menetes központosító hüvelyével a csaptestbe hajtva simára marhatjuk a szelepülés felületét (9). Ezt követően már visszaszerelhetjük a csapbetétet, s ellenőrizhetjük a csepegés-mentességét.
Ha a csepegés nem szűnik meg, egy betétcserét (ún. szelepfelsőrész) követően biztosan célt érünk. Megvásárlásához mindig vigyük magunkkal a régi betétet, mert így biztosan a megfelelő méretűt és fajtát vásárolhatjuk meg. A betétek terén akadnak újdonságok is, pl. a teljesen műanyagból készült szelep, amelynek magas gumi gyűrűjét felül kis tányér zárja le (10), alul pedig a csapház szelepülésére fekszik rá a csapba csavarását követően. Újdonság a kerámiatárcsás csapbetét is, amely 90 fokos elfordítás mellett biztosítja a teljes vízátfolyást (11). Méretük is különféle, de a szokványos csaptestekbe beszerelhetők, ha a szelepülésük és magasságuk megfelelő a saját csapunkhoz.
A tömítésekből ajánlatos többet is beszerezni a szerelvény szaküzletekben, mert itt pár forintért megvásárolhatjuk az összes szükséges méretű tömítést. A tömítő egységcsomagok viszonylag drágák, és akadhat a tömítések között számunkra szükségtelen méretű is. A szaküzletekben csak azt vegyük meg, amire szükségünk van, de abból többet is, hogy legyen tartalékunk a későbbi javításokhoz. Ne feledkezzünk el a szilikonzsírról sem, mert hatása nagyon előnyös a csapok használatakor.
S ha már úgyis szétszedtük a csapot, egyúttal szabadítsuk meg a rejtett helyeken kicsapódott vízkőlerakódásoktól is. Hajtsuk le a gyöngyöző betétjüket (12), áztassuk be vízkőoldószerbe, és a szitabetétet is tisztítsuk meg teljesen. A lerakódások ugyanis csökkentik az átfolyó víz mennyiségét. Ezt egyébként legalább háromhavonta célszerű elvégeznünk, mert a kemény víz miatt enynyi idő alatt újra "befutja" őket a vízkőréteg. Ez a kézi zuhanyfejekre is igaz, és ha nagyon eltömődtek a lyukai, a lecsökkent vízátbocsátó képességük miatt pl. a gázbojler nem is gyújt be. Ezt csak rendszeres vízkőmentesítéssel végezhetjük el.
Végül még egy tipp. Régebben a szerelők nagy előszeretettel építették vízvezetékrendszerekbe a golyós csapokat. Ezek gyakran használatosak ma is pl. WC öblítő-, vagy mosógép szakaszoló csapjaként, s mivel ezek sem örökéletűek, néha javítani is kell őket. Betétjeik cserélhetők, így a csapfedél eltávolítása után az egész betét kiemelhető (13). Kellő tisztítás és a golyót körbefogó betétek, a tengely nyak-, és a fedél "O"-gyűrű tömítésének a cseréje, valamint a mozgó alkatrészek letisztítása, bezsírozása után megszüntethetjük az ilyen csapok szivárgását is. Ám azt, hogy milyen méretű és kivitelű a csap, és hogy van-e a javításához alkatrész, azt a csapházon levő feliratok (méret, típus) alapján a szakeladó tudja csak azonosítani, ezért ilyen javítások előtt feltétlenül informálódjunk, s csak azután fogjunk a szerelésbe.
Akármilyen csapbetét cseréjekor vigyük magunkkal a régit, és a szaküzletben kérjünk segítséget a beazonosításához. Márkás és "intelligens" csaptelepek javításához azonban ne fogjunk bele, a munkát inkább bízzuk az illetékes márkaszervizekre, mert ezeknek a gyengéit az ott dolgozók ismerik legjobban. Az általánosan használt csapok karbantartására azonban bátran vállalkozhatunk magunk is, ha kellően körültekintőek és alaposak vagyunk.
Ismertetésünk illusztrálásához felhasznált szerelvények a BE-HA Kft. szerelvényboltjának (1148 Bp., Kerepesi út 36.) bő készletéből valók.