Hogyan teljesít Magyarország a kötelező palackvisszaváltásban?

Európai összehasonlításban a visszaváltási rendszer

Írországgal és Hollandiával egy időben, Magyarországon is az idén vezették be az italcsomagolások kötelező visszaváltási rendszerét, amely a MOHU által működtetett REpont rendszerben zajlik. A program bár január elsején indult, a gyártók június 30-ig kaptak haladékot, ettől a dátumtól már nem hozhatnak forgalomba nem visszaváltható italcsomagolású termékeket. „Érdemben két és fél hónap alatt pörgött fel a rendszer, mostanra az átlagosan naponta forgalomba került vagy kibocsátott termékdíjas palackok csaknem 75 százaléka visszaváltásra kerül, ami óriási eredmény” – hívta fel a figyelmet az Every Can Counts kezdeményezés magyarországi képviselete, a Minden Doboz Visszajár program képviselője.

Korunk egyik legnagyobb problémája a nem megfelelően kezelt hulladék, az elmúlt évtizedekben ugyanis megsokszorozódott a háztartások, intézmények és az ipar által együttesen termelt mennyiség. Az Európai Unió ezért határozta meg szigorú irányelvekben, hogy a tagállamokban keletkezett hulladéknak minél nagyobb részét hasznosítsák újra, és így kerüljön be a körforgásos gazdaságba. A 2023. július elsején életbe lépett EPR (Extended Producer Responsibility) rendelet, és ezzel együtt az uniós szabályozások célja, hogy erősebben bevonja a gyártókat a csomagolások újrahasznosításának, kezelésének folyamatába.

„Az újrahasznosítás egyik jól bevált motivációs eszköze a visszaváltási rendszer, hiszen a folyamat legnehezebb eleme a begyűjtés, amely hatalmas logisztikai és infrastrukturális igényeket támaszt, ezt tudja megkönnyíteni ez a metódus, mert így koncentráltan keletkezik nagy mennyiségű haszonanyag, amit csak el kell szállítani” – fogalmazott Pusztai Márk.

Az EU irányelvei szerint bár minden tagállamnak el kell érnie az újrahasznosítási célokat, de a módszerek és megoldások nem központilag szabá­lyozottak. A skandináv és Balti országokban, Horvátországban már jóval az uniós direktíva életbe lépése előtt elkezdték kialakítani a visszaváltási rendszereket. Románia, amely szintén a közelmúltban vezette be a kötelező visszaváltási rendszerét, egy jól átlátható, havi szintű nyilvános nyilvántartást vezet a visszaváltott mennyiségről. „A legjobban teljesítő országokban, mint Finnország és Németország, már 95 százalék feletti az arány, ami részben a visszaváltó rendszer hatékonyságának és a lakossági szemléletnek is köszönhető. Finnországban társadalmi elvárás, hogy a rendszerben mindenki részt vegyen” – tette hozzá a Minden Doboz Visszajár program képviselője.

Lassan mi is megszokjuk

Itthon már több mint 3200 automata működik országszerte 2000 helyen és több mint 1000, a rendszerhez önként csatlakozott üzlet kézi visszaváltó pontként biztosítja a visszaváltást. „Ezzel Magyarországon már közel azonos mennyiségű visszaváltó pont üzemel, mint Szlovákiában, ahol 2022 januárjában vezették be a kötelezű visszaváltási rendszert, és ahol szintén rendkívül hatékony a rendszer” – hangsúlyozta Pusztai Márk. Az éves kibocsátás az egyutas, kötelező visszaváltású termékeknél 3,3 milliárd darab – ebből 1,3 milliárd aludoboz, 1,7 milliárd PET palack és mintegy 300 millió üveg. Így ha éves átlagban elérnénk a napi 9,5 millió darab palackot, akkor lenne 100 százalékos a visszaváltási arány.

A szakértő szerint a rendszer hatékonyságának növelése érdekében Magyarországon is további lépések szükségesek, különösen a kisebb üzletek bevonása és a lakosság motiválása terén. „A rendszer sikere nagyrészt azon múlik, hogy a fogyasztók mennyire hajlandóak részt venni a visszaváltásban, és mennyire egyszerűen elérhetők a visszaváltási pontok.” A Minden Doboz Visszajár program képviselője kiemelte azt is, hogy nem csak maguk az üzletek, hanem a vásárlók is kezdeményezhetik a boltok tulajdonosainál, hogy éljenek a lehetőséggel, és visszaváltó pontként csatlakozzanak a rendszerhez annak érdekében, hogy nyersanyagot és energiát spóroljunk, és csökkentsük az üvegházhatású gázok kibocsátást, ezzel is támogatva a fenntarthatóbb jövőt!

Az Every Can Counts (ECC)

Az idén 15 éves Every Can Counts kezdeményezés az Egyesült Királyságból indult és mára az italos fémdobozok újrahasznosítását népszerűsítő legfontosabb nemzetközi programmá nőtte ki magát. Célja arra ösztönözni mindenkit, hogy bárhol jár is, a munkahelyén, otthon vagy út közben, parkban, fesztiválokon és sportrendezvényeken, iskolában és az egyetemen is mindig segítse a fém italos dobozok újrahasznosítását, ezzel tegyen apró, de fontos lépést egy nagy, közös cél eléréséhez. A kezdeményezés ma 21 országban van jelen 3 kontinensen.

Forrás: Az Every Can Counts

(ECC) sajtóanyaga Kié a hulladék?

Egyre többen próbálnak meg pénzhez jutni abból, hogy összeszedik a mások által eldobott, de visszaváltható palackokat. A rendőrség azonban nem nézi jó szemmel, szerintük ez szabálysértésnek minősül, ezért nagy összegű bírsággal, akár elzárással is sújtható. A szemét ugyanis az eldobás pillanatában a hulladékkezelő koncesszor tulajdonává válik. Az ORFK szerint a hulladék – így a PET palackok és a fémdobozok is – addig a felhasználó tulajdonát képezik, ameddig ő be nem dobja azt a közterületi hulladékgyűjtőbe. Attól kezdve viszont a hulladékgyűjtő cég tulajdonává válik, tehát gazdája van, és azt a gyűjtőtartályból kivenni lopás. A palackok összegyűjtéséért a bíráság 6500 Ft-tól 65 000 Ft-ig terjedhet, hat hónapon belül újabb szabálysértés elkövetése esetén 90 000 Ft-ig is nőhet. Akkor sincs ez alól mentesség, ha egy gyermekkel szedeti valaki össze, de akkor a legmagasabb bírságösszeg 32 500 Ft. „A tulajdon elleni szabálysértés elzárással is büntethető, a vége elzárás, pénzbírság, vagy közmunka is lehet” – áll a BRFK közleményében.

Jogilag persze ez így teljesen kerek, csak a szemlélettel van gondunk. Korábban azt gondoltuk, hogy az egész visszaváltó rendszer elsődlegesen nem azt a célt szolgálja, hogy egy cég jól keressen vele, hanem azt, hogy a műanyag és fém hulladékok sokkal nagyobb arányban kerüljenek újrahasznosításra, mint a korábbi – szelektív hulladékgyűjtő – rendszerben. A közvetlen anyagi érdekeltség ehhez a célhoz egy jó segédeszköz. És ha néhány szerencsétlen sorsú ember egy kevés keresethez jut azzal, hogy a fő célt szolgálja, akkor az miért baj? Miért büntetendő? Hiszen ő az 50 Ft-os visszaváltási díjért garantáltan célba fogja juttatni a hulladékot, miközben egy kis keresethez jut.

A rendőrség egyik közleménye szerint inkább megköszönni kellene a guberálóknak, hogy visszaváltják más palackját, nem büntetni. Csak azokat kellene sújtani, akik a társadalmi együttélés szabályait nem tartják be, és megrongálják a szemeteseket. A hulladék kérdése társadalmi kérdés, annak mindig van tulajdonosa. „Közös érdekünk, hogy egészségünk és környezetünk védelme, tisztán tartása, valamint a fenntarthatóság elérése érdekében a lehető legtöbb hulladék visszakerüljön a körforgásba újrafeldolgozásra. Aki ebben azzal működik közre, hogy a mások által kidobott visszaváltható palackokat összegyűjti és elviszi a gyűjtőpontra, nem büntetést, hanem tulajdonképpen köszönetet érdemel. De annyit mindenképpen, hogy önmagában ezen tevékenységéért ne kelljen rendőri fellépéssel számolnia. Tehát a rendőrség úgy véli, hogy ha valaki mások által elhagyott, eldobott visszaváltható palackokat gyűjt, az nem ad okoz rendőri intézkedésre.”

A Mohu hajléktalanszállókra és benzinkutakra is tervez automatákat kihelyezni, így több lehetőség lenne a palackok visszaváltására.