%20300index.jpg "Ezermester 2024. TÉLi lapszám")
Sokan laknak panel épültekben, amelyeket az utóbbi időben egyre fokozott tempóban kezdtek el hőszigeteléssel ellátni. A szerencsétlen miskolci tűzeset azonban sokakban kétségeket támasztott az egyébként előnyös, panel-felújítási program keretén belül megvalósítható hőszigetelő rendszerek biztonságosságával szemben. Az ilyen szigetelésekhez ugyanis szinte kizárólag polisztirol táblákat használnak, amelyeket a magyar szabványok szerint az ÉMI által bevizsgált és ennek alapján a könnyen éghető kategóriába sorolt. A tragikus miskolci paneltűz, de még inkább a körülötte kialakult sajtóhírek fokozták a bizonytalanságot és bizalmatlanságot a polisztirol hőszigetelésekkel szemben. Összeállításunkkal nem az a célunk, hogy mi tegyünk igazságot a sokszor ellentmondó vélemények között, hanem hogy egymás mellé tegyük a pro- és kontra szakértői véleményeket, ami segítheti olvasóinkat egy reális összkép kialakításában.A riasztó tűzeset körülményeit a Miskolci Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság szakértők bevonásával a legszélesebb körű tűzvizsgálat során vizsgálta ki. Az eredmény pedig a felmerülő legtöbb kérdésre egyértelmű választ adott. A vizsgálat legfontosabb megállapításai közül a tűz terjedésére vonatkozóan megállapították, hogy a gyors tűzterjedést segítette az a körülmény, hogy a lakás összes szabadba nyíló ablaka, illetve a loggia, valamint a lakás bejárati ajtaja nyitva volt. A tűz kialakulása után a keleti oldali homlokzaton már pár perc múlva a loggiáról felcsapó lángok átterjedtek a felette levő lakás loggiájára és az a mögötti félszobára. Mindkét oldalon a homlokzati hőszigetelés is égett, a műanyag nyílászárókkal együtt. Időközben hő és füst árasztotta el a tűz keletkezési helye feletti lakásokat, valamint a lépcsőházat, ahonnan a lakók csak a tűzoltók segítségével tudtak a szabadba távozni.
A hő és a füst továbbterjedését befolyásoló és elősegítő tényezők közül a felkért építész szakértő, (Takács Lajos Gábor, Budapesti Műszaki Egyetem) szakvéleményében a homlokzati hőszigetelés szerepét illetően a következő megállapításokat tette.
"A házon 2007-ben kivitelezett éghető anyagokat tartalmazó hőszigetelő rendszer a tűzoltók kiérkezésekor már égett, illetve égve csepegett és nagy táblákban hullott alá. A rendszer kivizsgálására kirendelt minőségellenőrző intézet (ÉMI) megállapításai szerint a kivitelezett rendszer elemei és az abban az időben megfelelőségi igazolással rendelkező átadási dokumentációban szereplő rendszer között eltérések mutatkoztak, így ez a szigetelés a Tűzvédelmi Megfelelőségi Igazolással (TMI) nem rendelkezett, a kivitelezéskor pedig szakmai hibákat vétettek. A polisztirol táblák széleinél ugyanis nem volt folyamatos a ragasztás, és az összvakolat vastagsága sem érte el a minimális 5 mm-es értéket. A dübelek száma kevés, elhelyezésük pedig ötletszerű volt, az üvegháló átfedések pedig helyenként hiányoztak. Az ablakkávák is helytelenül lettek kialakítva."
A polisztirol lapokat vegyész szakértő (Dr. Raisz Iván professzor) is megvizsgálta, akinek főbb megállapításai egybevágtak a fentiekkel. Vizsgálata szerint a polisztirol lapok a forró füstgázok feláramlása során meggyulladtak, és égve csepegtek. Ha a külső rétegsort (vakolat) nem szabvány szerint, tartós igénybevételre készítik, akkor annak repedésein, az alulról feltörő lángnyelvek hatására gyulladásképes gőzök fejlődnek és a feltörő lángok azt belobbanthatják. A gyúlékony anyaggal szennyezett fedőrétegek leesését, és a felületen levő polisztirol hab teljes leégését eredményezheti, ha a táblák alulról nagy tűzterhelést kapnak.
Hujber Zsuzsanna tűzvédelmi mérnök szerint az ilyen szigeteléseknél inkább az okozza a legfőbb gondot, hogy eddig még senki nem ellenőrizte, hogy a házak felújításánál ténylegesen azokat az anyagokat használják-e fel, amelyek a terveken szerepelnek. Nem tesz jót a panelok tűzvédelmének, hogy csak a felújítást megelőzően kell tűzhatósági szakvéleményt kérni, ám a munka végén senki nem ellenőrzi, mi, és főként hogyan lett beépítve. A külső hőszigetelés ugyanis nem építési engedélyköteles és a felújítás befejezésekor azt tűzvédelmi szakértőnek sem kell jóváhagynia.
A hőszigetelés önmagában hasznos és ha megfelelő minőségi anyagokból készül, nem lehet vele gond. A tragikus paneltűz inkább arra hívta fel a figyelmet, hogy kire bízzák a hőszigetelést, és az betartja-e az előírásokat, pl. a szigetelő táblák közé beépítik-e az éghetetlen anyagú szigetelő sávokat, illetve a táblákat teljes szélükön bekent ragasztóval rögzítik-e fel. Így ugyanis nem keletkezzenek folyamatos és összefüggő légrések, amelyek tűz esetén kéménykürtőként viselkedek, és elősegíti a lángok gyors terjedését. Ha ezt a gyakorlatban továbbra is így valósítják meg, akkor a jövőben lesz elég ok az aggodalomra hőszigetelt házak tűzbiztonságát illetően.
A fehérváron számos panelépület hőszigetelését kivitelező Fehér Holding Zrt. Résztulajdonosa, Kalinis Miklós szerint a panelházak felújítása utáni átvételnél a kivitelezők kötelesek olyan dokumentációt is leadni, amely részletesen tartalmazza, hogy milyen anyagokat és miként építettek be, használtak fel a hőszigetelés kivitelezésekor, ami garanciát jelenthet a hasonló tragikus esetek megelőzésében.
Megkérdeztek néhány szakembert arról is, hogy ők milyen anyagokat ajánlanak a házak hőszigeteléséhez. A legtöbben a kőzetgyapotot tartják az egyik legjobb és legbiztonságosabb szigetelőanyagnak. Ám amíg egy négyzetméternyi sztirol ára 1-2 ezer forint, az éghetetlen kőzetgyapoté 10 000 forint. Ha előírnák ennek a használatát, a költségek drasztikus növekedése miatt valószínűleg senki sem vállalkozna a felújításra.
Forrás: Miskolci Megyei Jogú Város Tűzoltóságának vizsgálati anyaga, Fejér Megyei Hírlap
Kiegészítés a miskolci tűzesethezTisztelt Szerkesztőség!
Egy másik jelentés (Takács Lajos, BMGE) hangsúlyozza, hogy:
Ha általánosságban is beszélünk a hőszigetelő rendszerekről, mindenképpen meg kell említeni azt a tényt is, hogy az ÉMI Tűzvédelmi Laboratóriuma minden forgalomba kerülő hőszigetelő rendszert minősít, és csak akkor lehet 10 emeletes épületen alkalmazni, ha a 45 perces tűzállósági határértéket eléri. A vizsgálatok során több mint 600 kg faanyag adja a tűzterhelést, és a lángok háromnegyed órán keresztül nem juthatnak a felső lakásba. Megjegyezzük, hogy a nyers, kezeletlen beton felületek esetén is ennyi a határérték. A miskolci tüzet másfél óra alatt sikerült eloltani, és a homlokzaton nem terjedt át a tűz a következő szintre. Ismert, hogy voltak kivitelezési hiányosságok, de ennek ellenére a követelmény kétszeresét tudta a rendszer. Ebből látható, hogy a jól kivitelezett rendszereknek komoly biztonsági tartalékai vannak. Ha ez a megoldás nem lenne biztonságos, úgy nem alkalmaznák például német nyelvterületen évente 50 millió négyzetméteres mennyiségben! Ezek után mit lehet mondani azoknak a panellakóknak, akik hőszigetelés előtt állnak, vagy már meg is csinálták a felújítást? Kruhina Sándor |
Olvasva a miskolci tűzesettel kapcsolatos vitaindítónak szánt cikket, az írás kicsit féloldalasnak tűnik nekem. De mielőtt bármilyen véleményt formálnánk is akár az írásról, akár az eseményekről, nézzük a tényeket.
Egyértelműen leszögezhetjük tehát, hogy a halálesetet semmilyen homlokzati burkolat nem tudta volna megakadályozni, és nincs is, aki ilyet állítana. Nem szerencsés, hogy ennek ellenére a vitaindítónak szánt cikkben a fenti tényeket nem ismertették, de 12 alkalommal fordul elő a hőszigetelés, hőszigetelő rendszer szókapcsolat, míg az áldozatok halálát okozó füst csak háromszor (abból egyszer a szigetelőanyag vizsgálata témájában). Egyáltalán nem szerepel benne az "ajtó" vagy "rács" szó, pedig a lépcsőházban terjedő 4-500 oC-os füst miatt a biztonsági rács deformálódott, és ezért nem tudtak a lakásból kijutni.
Biztonságos a panelszigetelésA miskolci paneltűzzel kapcsolatban az ÉMI Nonprofit Kft. Tűzvédelmi Laboratóriumának a vizsgálatai is igazolják: a hőszigetelő rendszer a kivitelezési pontatlanságok ellenére sem játszott szerepet a tragédiában, ezek a rendszerek biztonságosak. A Magyarországi EPS Hőszigetelőanyag Gyártók Egyesülete az alábbi szakértői tájékoztatást kívánjak megosztani az olvasóközönséggel.
A tűz tehát nem terjedt a homlokzaton annak ellenére, hogy a kivitelezés nem volt hibátlan, és a tűz eddig nem tapasztalt mértékű volt. A hetedik emeleti lakás a tűz után a mellékelt képet mutatta. (kep3.jpg - Képaláírás: A VII. emeleti lakás a tűz után) A füst és a hő elsősorban a nyitott, az összes szintet egybekötő, semmilyen előírásnak nem megfelelő gépészeti aknákon keresztül terjedt - több emeleten keresztül -, oly módon, hogy még a kilencedik emeleti WC tartály is leszakadt, és füsttel telt meg a lakás. (kep1.jpg - Képaláírás: A IX. emeleti lakás mellékhelyisége)
Természetesen érthető az éppen hőszigetelés előtt álló panellakók félelme, de csak megnyugtatni tudunk mindenkit: az elkészült szigetelések nem jelentenek kockázatot! Célszerű viszont a gépészeti aknákat átvizsgálni, és a mai tűzvédelmi követelmények szerint felújítani, hiszen ezek okozzák - immár többedszer - a halálos baleseteket. Az ilyen beruházásokra is számos pályázati lehetőség biztosított már. Jauernik István, önkormányzati államtitkár hangsúlyozta: "a tűzvizsgálat nem tárt fel olyan körülményt, amely alkalmas lehet a panelprogram megkérdőjelezésére, sőt megállapította, hogy az épületek tűzvédelmét javító program lehetőséget nyújt a hasonló problémák megelőzésére." A jó anyagból, jól megépített hőszigetelő rendszerek használata tehát biztonságos és egyre inkább aktuális, hiszen amellett hogy energiát takarítunk meg vele, a környezetünk jövőjét is biztonságban tudhatjuk. Magyarországi EPS Hőszigetelőanyag Gyártók Egyesülete |
A paneltüzeknél tipikusan jellemző - ahogy az Miskolcon vagy Debrecenben is történt -, ha áldozat van, akkor az általában nem égési sérülést szenved, hanem füstmérgezést. (Debrecenben például mind a tíz szinten megjelent a füst a lakásokban, pedig lényegesen kisebb volt a tűz, mint Miskolcon.) Miskolcon a jelentős tűzterhelés ellenére a lángok a lakásba csak a szigeteletlen loggia mellvédje alatt becsapva jutottak fel, és tűzkár csak a loggiás szobát érte. A homlokzaton a lángok ugyan elolvasztották a hőre lágyuló hőszigetelést, de a vakolt felületen nem terjedt a tűz. A hőszigetelő anyag láng hatására 350 oC-on, láng nélkül 450 oC-on képes meggyulladni. (Gyártási eljárás során a hőszigetelő anyag 110 oC feletti hőmérsékletnek is ki van téve, így ennél alacsonyabb hőmérsékleten nem gyulladhat meg.) A homlokzati felületen tehát az épen maradt hőszigetelés a 350-450 oC-os zónát rajzolja meg. Ha a tűz terjedt volna a felületen, az egész ház szigetelése vízszintes irányban is végig károsodott volna.
Megállapítható tehát, hogy a hőszigetelő rendszer a kivitelezési pontatlanságok ellenére sem játszott szerepet a tragédiában, ezek a rendszerek - miként azt az ÉMI Nonprofit Kft. Tűzvédelmi Laboratóriumának a vizsgálatai is igazolják - biztonságosak.A kőzetgyapot szigetelés nem ég!Hő hatására nem fejleszt füstöt és gázokat!
A polisztirol, napjaink talán legelterjedtebb homlokzati szigetelőanyaga, egyszerű alkalmazhatósága és viszonylag alacsony ára miatt közkedvelt. Mivel azonban ez a szigetelőanyag kőolajszármazékokból készül, már viszonylag alacsony hőmérsékleten is lángra kap és égni kezd - ezért E kategóriába sorolt - égés közben pedig füstöt és mérgező gázokat fejleszt. A nem megfelelően - tűzterjedés elleni gátak nélkül, a táblákat "pogácsás" technikával felragasztva stb. - kivitelezett polisztirol alapú homlokzati szigetelésrendszerek ráadásul tovább súlyosbítják azt a problémát, amit egy tűzeset jelenthet, mert az ilyen szigeteléseken a tűz felfelé, könnyen az egyik lakásról a másikra terjed, veszélyeztetve ezzel nemcsak a ház szerkezetét, de a benne élők életét és vagyontárgyainak biztonságát. A polisztirollal szemben az ún. szálas szigetelőanyagok, a kőzet- és üveggyapot szigetelések nem éghetők, az ilyen szigetelőanyagok olvadáspontja ugyanis 1 000 °C felett van. A kőzet és üveggyapot szigetelések hő hatására sem fejlesztenek füstöt és gázokat, és nem alakul ki égvecsepegés sem, ami a homlokzatok alsóbb részeinek szigetelését gyújthatja lángra. A polisztirol és kőzetgyapot szigetelések "tudása" közötti különbség persze pénzben is kifejezhető, de az árkülönbözet nem olyan mértékű, mint azt sokan gondolnák. Az olyan nagy felületek esetében, mint amellyel egy-egy magas ház szigetelésével számolnak a szakemberek, a kőzet- és üveggyapot szigetelés, négyzetméterre vetítve mindössze 20%-kal kerül többe, a polisztirol alapú szigeteléshez viszonyítva.
Hornyai Dézi |
Napjainkban a legtöbb társasház számára egyre fontosabb a megfelelő homlokzatszigetelés, mivel annak ára 5-7 éven belül megtérül. Az ár azonban nem minden! A magas épületek homlokzatszigeteléséhez használható főbb szigetelőanyag típusok között, a polisztirol (közismert nevén hungarocell) valamint a szálas szigetelőanyagok (üveggyapot és közetgyapot) között ugyanis van egy, a fenti tűzesetek okán egyre fontosabbá váló különbség: a polisztirol éghető, a szálas szigetelőanyagok pedig tűzállók, azaz nem égnek.
A költséghatékonyságra törekvő, de az élet és vagyonbiztonságot is szem előtt tartó lakóközösségek persze a két szigetelőanyag-típus együttes alkalmazásában is gondolkodhatnak. Nyugat-Európában egyre több magasépítésű házon, bizonyos magasság (5-10 méter) felett kizárólag kőzetgyapot szigetelést alkalmaznak, míg az e magasság alatti homlokzatot polisztirollal borítják. Léteznek olyan technológiai megoldások is, amelyek a homogén polisztirol homlokzatborításba, kőzetgyapot szigetelőanyag csíkokat, ún. "tűzgátat" építenek annak érdekében, hogy a lakóközösség egyszerre élvezhesse a polisztirol kedvező árfekvését és a szálas szigetelőanyagok által nyújtott "tűzbiztonságot".
Még mindig a tűzesetek kapcsánElőző lapszámunk "pro és kontra" összeállítása éles vitákat kavart szakértői körökben. Mi ennek a vitának csak passzív résztvevői lehetünk; lapunk - terjedelmi lehetőségein belül - helyet biztosít a témához hozzászólni kívánó szakértők írásainak. Az alábbiakban MEPS szakértőjének észrevételét közöljük. Az Ezermester 2009/11-es számában a Kanuf Insulation Kft. nevével fémjelzett "Homlokzat-szigetelés: az ár nem minden! - Csak ötödével kerülne többe a teljes biztonság?" című cikkel kapcsolatban az alábbi észrevételeket tesszük:
A cikk szerzője "...magas épületek homlokzatszigeteléséhez..." megjelölést használ, de nem világít rá, hogy mi számít magas épületnek? Hazánkban magas épületnek minősül - többek között tűzvédelmi szabályozási szempontból is - a 30 m feletti épület. A 10 emeletes épület - ami kb. 28-29 m - még nem magasház! Magas épületeken a polisztirolos homlokzati hőszigetelés az Országos Tűzvédelmi Szabályzat értelmében nem alkalmazható, mert azokon csak A1, vagy A2 tűzvédelmi osztályba sorolt megoldás engedélyezett. Mivel ezen épületeken a B osztályba sorolt polisztirolos homlokzati hőszigetelések nem építhetők be, így azok a szálas hőszigetelőjű rendszerekkel történő összevetése indokolatlan, oktalan és megtévesztő. A magyar iparosított technológiával épült épületek több mint 99%-a nem magasház - tehát 30 m alatti - amit a cikk nem érint; pedig azokon 8 cm-es vastagságig A1 és A2-nél alacsonyabb osztályú homlokzati hőszigetelő rendszer is alkalmazható megfelelő tűzterjedési minősítés esetén. A megfelelő anyagokból, megfelelően felépített expandált polisztirolos homlokzati hőszigetelő rendszerek biztonsággal megfelelnek a tűzvédelmi követelményeknek. Nincs tűzterjedési biztonsági kockázat! Teljes a biztonság! - ami cáfolja a címben jelzett utalást. A cikk "...alacsony hőmérsékleten..." kifejezést használ, de annak mértékét nem jelzi. Az építőipari felhasználású égéskésleltető adalékkal készülő expandált polisztirol termékek gyulladási hőmérséklete 350 oC felett van; ugyanakkor a cikk a szálas szigetelőanyagok olvadáspontját 1000 oC felett jelzi, de az ilyen anyagokat egyben tartó kötőanyag (gyártói publikus információk szerint) 250 oC felett "elpárolog".
A cikk közli, hogy "...kőzet és üveggyapot szigetelések hő hatására sem fejlesztenek füstöt és gázokat, és nem alakul ki égvecsepegés sem...", miközben gyártói biztonsági adatlap közli, hogy "kötőanyagot tartalmazó termékeknél első alkalommal 250 oC-ra történő hevítéskor szúrós szagú svélgázok felszabadulása" történik. Az expandált polisztirollal készült homlokzati rendszerek legújabb (EU-ban egységes) SBI tesztes vizsgálatai megállapították, hogy az ilyen rendszerek B tűzvédelmi osztályúak, s1 mérsékelten füstfejlesztők és d0 csepegve nem égők. Borzák Balarám Béla - MEPS
|
A cikk már első mondatával összemos össze nem függő történéseket: Miskolcon homlokzati hőszigeteléses épületben, Szolnokon, Százhalombattán, később Budapesten két esetben is szigeteletlen épületekben történt tűzeset. Tehát a tűz keletkezése szempontjából nem meghatározó az épület homlokzati szigeteltsége, vagy annak hiánya. Az írás több biztonsággal kapcsolatos kérdés felvetését tartja indokoltnak, majd a homlokzati hőszigeteléseket veszi "vizsgálat" alá; azt a megoldást, ami Miskolcon volt, de - független szakértői véleményekkel igazolható módon - nem az okozta a lakástüzet, valamint a halálesetet. Időközben az is ismertté vált, hogy tűz esetén a legnagyobb kockázati tényezők az egyes lakószintek közötti gépészeti vezetékek, szellőzők, csatornák stb., de ezek nem kerülnek említésre az írásban.
A cikk "...a tűz felfelé, könnyen az egyik lakásról a másikra terjed..." megállapítást tartalmaz, ami valótlan. Valamennyi hazánkban engedélyezett polisztirolos hőszigetelő rendszer megfelel a tűzterjedési követelményeknek, tüzet nem terjesztenek. Ilyen esemény a polisztirolos rendszerek létezése óta nem fordult elő hazánkban és Miskolcon sem idézett elő tűzterjedést.
Cikk elejére
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.
