Pajzstetű problémák

Különösen gyakori a teknős pajzstetű, ami tűszerű szívó-szúró szájával a növény nedvességtartalmát veszi el. Folyamatos szívogatással a növények növekedését, fejlődését és táplálkozását károsítják. A kiszívott rész elkezd gyengülni, végül teljesen tönkremegy. Fellelhetők sűrű fák, cserjék, szőlők, rózsák és egyéb ilyen növényállományok között. Leginkább a már velük fertőzött növénypéldányokkal kerülhet el máshová is.

Tünetek

A megtámadott növényen először szórványosan jelennek meg, majd egyre gyarapodó számban és végül teljesen ellepik, valósággal beborítják a növényt ezek a kis kártevők. A gyümölcsfákon, cserjéken, de leginkább az akácon különösen gyakoriak. Rajtuk sokszor olyan tömegesen elszaporodnak, hogy komoly károkat is előidéznek.

Kezelés

A pajzstetvek elleni védekezés alapja a téli tisztogatás. A már megfertőzött részeket le kell hántani, illetve ezeknek a pajzsait az alattuk levő tojásokkal együtt le kell súrolni vagy dörzsölni. Ez a tisztogatás fellazítja az élő pajzstetvekből álló réteget, így könnyebb és hatékonyabb a permetlé behatolása. Sokszor azonban már olyan mértékben elszaporodtak a pajzstetvek, hogy képtelenség jól letakarítani őket, így csak a csonkolásszerű visszavágás segíthet.
A vegyszeres kezelésnél használjunk téli hígítású mészkénlevet. Jó vastagon mossuk le a növényt, hogy a rejtett zugokba is jól megázzanak a tetvek. Ahhoz, hogy igazán hatásos legyen a kezelés, pár nap múlva ismételjük meg. A kezelés annál hatásosabb lehet, minél közelebb van a permetezés ideje a rügyfakadáshoz, mert a tél elmúltával a pajzstetvek érzékenysége fokozódik a növényvédő szerekkel szemben. Azért persze a gondos permetezés ellenére is óhatatlan, hogy egy-egy rovar megbújjon a rügyek mögött vagy a kéreggyűrődésekben, és ezután már hihetetlen gyorsan elszaporodik. Így javasolt még egy alapos növényvédő permetezés.