Cipőjavítás otthon

A lábbelik elhasználódására tehát érdemes jobban figyelni, mert a javítás olcsóbb, mint a cipő lecserélése. A feladat azonban nem könnyű, mert kevés helyen vállalják az ilyen munkát, és nemegyszer az ára sem igazán "baráti". Egy jó állapotú, "bejáratott" lábbelire azonban érdemes áldozni, és esetenként a javításokat magunk is elvégezhetjük, ha van korszerű ragasztónk, foltnak, talpnak való anyagunk. A szükséges szerszámok meg többnyire a legtöbb barkácsoló eszköztárában is megtalálhatók. A házi suszterkedés technikájába a múlt év végén már "belekaptunk", az alábbiakban viszont részletesen bemutatjuk a javítás módját.

Mivel ne kísérletezzünk?

Próbálkozni éppenséggel mindennel lehet, így a gyakori hajlítások miatt behasadt műanyagtalpak összeragasztásával is, ám nem érdemes. Az ilyen talpak általában vékonyak, és a törés vonalában nagy igénybevételnek vannak kitéve (1). A csekély felület pedig még a legkiválóbb, speciális ragasztókkal sem ragasztható tartósan össze. A talpat nem lehet teljesen letisztítani, ezért a ragasztás csak néhány napig tart, de elég egy esős nap és a ragasztás újból elenged, a cipő beázik.
A vastag, mélyen bordázott cipőtalpak esetében is hasonló a helyzet, sőt ezeknél még a talpszél mellett elváló ép talpak visszaragasztása is kétséges, ugyanis a talp ezeknél felülről is üreges, amelynek bordáira ugyancsak nem lehet sikeresen visszaragasztani a felsőrész aljára ragasztott talpbélést. Az ilyen lábbelik javításával ezért nem is érdemes bajlódni, a munkát még a tisztességes cipőjavítók sem vállalják.
Az elszakadt felsőrész darabok sem varrhatók össze sok esetben, mert alul-felül folttal közrefogva kellene összefogni, ami csúnya, belül pedig gyötörné viselője lábfejét. A felfeslett varrású felsőrész-darabok is csak akkor varrhatók át, ha nem a talpszél mellett, vagy az orr részen vannak, mert ilyen helyekre a varrógép sem képes minden esetben "bebújni". Hasonló a helyzet az átszakadt, letörött műanyag felsőrész darabokkal, átszakadt fűzőlyukakkal, lyukpántokkal is. Ilyenkor nincs mese, a cipőről le kell mondanunk, mert a javítás csúnya lesz, és nem is tart sokáig. Tanulság: az új cipőt alaposabban kell kiválasztani, mert a műanyagból készültek ritkán hosszú életűek, és javításuk is ritkán sikeres. Továbbá, a cipőket rendszeresen ápolni kell, így könnyen felfedezhetjük az adódó hibákat is, amelyek könnyen javíthatók.

Apróbb javítások

Aki rendszeresen gondozza a cipőit, hamar észreveszi, ha talpszél kezd elválni a felsőrésztől. Ezen könnyű segíteni. Előbb kis huzal-körkefével tisztítsuk le a talp felső rámája melletti részt a szennyeződésektől (2), és ezt a felsőrész elvált részén is tegyük meg. Nem árt benzines tamponnal is áttörölni ezeket a felületeket, hogy teljesen tiszták legyenek. Miután kiszáradtak a sérült felületek, a felsőrészt - amennyire tudjuk - húzzuk el a talp belsejétől, és nyomjunk a rés mélyére kevés cipőragasztót. Nyomjuk össze, majd gyorsan húzzuk szét, majd a talp és a felsőrész szélére is terítsünk vékonyan ragasztót egy falapocskával (3). E célra a speciális poliuretán cipőragasztót használjuk, amely kiválóan tapad a műanyagokhoz, gumihoz és bőrhöz is, emellett vízálló, elasztikus és erős kötést biztosít az összeragasztott részek között. Az oldószer elpárolgásához kb.10 perc szükséges, utána lehet csak az anyagokat összeilleszteni.
A szilárd kötéshez erős nyomásra, vagy erős ütésekre is szükség van. Az oldószer elpárolgása után belülről kifelé haladva nyomjuk a felsőrészt a talpra. Ha a felválás a cipő középső részén van, fadarabra helyezve kalapáccsal többször üssünk a talpra, ha pedig a lábfej körül helyezkedik el, akkor sámfára húzva és térdünk közé fogva kalapáljuk össze a szétvált részeket. A felesleges ragasztót benzines ronggyal letörölve most még eltüntethetjük, később viszont már szinte lehetetlen a bőrfelszín sérülése nélkül ezt megtennünk.
A cipők felsőrészének összevarrt fejrészein a felfeslett öltéseket ugyan nem tudjuk átvarrni, viszont az elvált széleket ragasztással is lerögzíthetjük. A bőrfelületek letisztítása után az előzőkhöz hasonlóan tisztítsuk meg a felfeslett széleket, majd a ragasztó felkenése, kiszellőzése után a felső darab szélét eredeti helyére visszaillesztve, felülről erősen megütve újból rögzíthetjük az alatta levő felületre. A sámfa használata az ilyen javításoknál is nagyon előnyös.
A saroknál a levált bélést is az előzőkhöz hasonlóan ragaszthatjuk vissza a cipőkéreg belső oldalára. Ha a varrás is felfeslett, akkor ezt a hibát két tűt és erős cérnát használva, az eredeti tűhelyeken átöltött kettős varrással javítsuk ki (4). Ilyenkor mindig öt-hat ép öltést is varrjunk át, hogy a további öltések ne lazulhassanak meg.
A lyukasra kopott sarokbélést is kicserélhetjük vékony bélésbőrből kiszabott darabok beragasztásával, ám ebben az esetben az új bélés alsó szélét bujtassuk a talpbélés alá, felül pedig ragasszuk a visszahajtva letűzött felső szegély széle alá. A ragasztott részeket ne feledjük el erősen végig ütögetni, hogy a kötés elég szilárd legyen. Az ilyen hibák jelentősen lecsökkenthetők, ha a cipők felhúzásakor cipőkanalat használunk.

Lejárt talprészek foltozása

Ezek a használatból adódó kopások többnyire a talp orrrészén, a spiccen, illetve a sarkok végén fokozatosan alakulnak ki. A sima felületű sarokvégek kopása nedves, vagy fagyos időben balesetveszélyes, hiszen könnyen megcsúszhatunk, de a félre járt sarkú cipő csúnya is. Ilyen esetekben a lekopott részt folttal szokás pótolni, régiesen szólva flekkelni kell.
E célra bőr és gumi, vagy műanyagtalpú cipőknél egyaránt használhatunk nagy kopásállóságú gumilapot. A kisebb kopásokat azonban bemélyített sarokfolt felerősítésével is kijavíthatjuk. A kopásnál mindig nagyobb foltot használjunk, amelynek vastagsága a legnagyobb kopással legyen azonos. A sarok felületét éles marokkéssel vágjuk be egyenes vonal mentén, majd legalább 2 mm mélyen véssük le egyenesen a felesleges sarokanyagot (5).
Ha nagyon lejártuk a sarkat, akkor a lemunkálás ferde, ám egyenes felületű is lehet. Ilyenkor a folt anyag hátoldalát csiszolótárcsával koptassuk le ék alakban. A foltot illesszük a helyére, nagyolva vágjuk körül, majd a csiszolással felérdesített anyagokat kenjük be cipőragasztóval, végül pedig a foltot pontosan a bevágás vonalához illesztve préseljük erősen a sarokra. E célra csavaros-, vagy más állítható szorítót használjunk, amelynek pofái alá alátétfákat szokás tenni (6). A sarok foltozása tartósabb lesz, ha a teljes felületét új gumisarokkal fedjük le, amelyet a ragasztáson kívül néhány szeg beütésével is megerősítünk. A gumisarkak készen megvásárolhatók, de szélüket a részben foltozott sarok körvonalához igazítva szükséges körülvágni, majd a sarokoldal összecsiszolása után viaszolni kell. Ezt rongykoronggal könnyű elvégezni.

Talpalás gumival

Erre akkor van szükség, ha a cipőnk talpán kopás miatt lyuk keletkezik, vagy a műanyag talpon apró repedéseket fedezünk fel. Egy vékonyabb teljes talp felragasztásával ugyanis még megakadályozhatjuk a teljes kettétörésüket, így tovább is viselhetők maradnak. Egyes cipők sem teljes egészében bőrtalpúak, csupán a járófelületük bőrrel fedett. Ha ezeknek kilyukad a talpbőrük, a lyuk mentén esőben felválik az elvékonyodott bőr, és ez a talp teljes leválásához vezet (7). Új talp felragasztásával azonban a cipőt még tovább hordhatjuk. Ilyen esetekben első dolgunk a talp beszerzése. Ezeket felület mintázott lapanyagként, vagy teljesen alakra formáltan a cipő méretéhez igazodó nagyságban, finoman vagy erősebben mintázott felülettel is beszerezhetjük a bőr és cipőkellékeket árusító üzletekben. A talpak méretéhez igazodva jelöljük fel a talpak egyenes végét a cipő középrészére, majd csiszolással koptassuk finoman érdesre az egész talpfelületet (8), és az új talp hátoldalát is. Ha az orr-rész erősen kopott, az előzőek szerint javítsuk ki még az új talp felragasztása előtt.
A felületeket kenjük be cipőragasztóval, ha szükséges a nedvszívóbb felületre terítsünk újabb vékony rétegben ragasztót. A kötőanyag elterítéséhez használjunk keskeny spatulyát. Várjuk meg a ragasztó átszellőzését, majd a talplap egyenes végét a cipőre illesztve középről kezdve, a szélek felé haladva, erős ütésekkel kalapáljuk cipőnkre a talpat (9). Különösen a szélek mentén préseljük le erősen az új talpat, mert cipőnk itt van leginkább erős igénybevételnek kitéve. A ragasztás után a széleket csiszoljuk az eredeti talpszéllel össze (10), majd az új talp alsó élét finoman csiszolva kerekítsük is le. A műveletet a talpszél rongykorongos beviaszolásával fejezzük be (11), amihez a sötét színű cipőkrém is megfelel.