Pedig a hiba sokszor jelentéktelen. Egy megtört vezeték, egy levált forrasztás,
vagy egy cserélhető kapcsoló nem okozna problémát, ha a készüléket szét tudnánk
szedni. És itt jön az akadály. Gyakran találkozhatunk például olyan
csavarfejjel, ahol a csavar hasítékába egy parányi falacskát öntenek. Először
észre sem vesszük, hogy a csavarhúzó miért nem hajlandó a hasítékba illeszkedni.
Kapcsolós elosztó aljzatoknál olyan csavarokat használnak, amelynek feje
teljesen sima, összeszereléskor valószínűleg szegként beütik, benyomják a
kötőelemet a puha műanyagba, azt onnan többé kihajtani nem lehet.
Néhány tönkrement darabon kísérleteket folytattunk, hogy mégis milyen
lehetőségeink vannak, egyáltalán érdemes-e bajlódni az ilyen készülékek
javításával? A kép vegyesre sikerült.
A speciális, vagy speciálisan elrontott csavarfejek kihajtására az az egy
megoldás kínálkozik, hogy elkészítjük hozzá a megfelelő ellendarabot. Ilyen
lehet egy normál, hasított csavarozóhegy, amelybe fémfűrésszel bevágjuk annak
a bizonyos kis öntvénynek a helyét. Ha egy keresztfejű csavarnak a közepébe
"felejtették" benne a kis fém pontocskát, akkor ugyancsak egy átalakított,
hasított csavarozóhegygyel próbálkozhatunk. (Keresztfejű csavarhúzó tengelyébe
szinte lehetetlen elkészíteni a szükséges ellenfuratot.) Az átalakított
csavarhúzó az előbbihez hasonló, de nem csak a középső bevágást kell
elkészítenünk rá, hanem a sarkait is le kell reszelnünk, egy csonka háromszöggé
kell formálnunk. Ezzel a szerszámmal van esélyünk a "megpontozott" keresztfejű
csavar kihajtására.
Nem
szándékos "elrontásként" alkalmaznak a keresztfejűhöz hasonló csavarokat,
de háromágú süllyesztékkel. Itt valószínűleg az a cél, hogy csak a szakszervizben
megtalálható speciális csavarhúzóval lehessen kihajtani a csavart. Szakszerviz
viszont nincs. Megint nem marad más hátra, mint elkészíteni az ellendarabot,
egy gyenge minőségű csavarhúzó fejének levágásával, és a három él beköszörülésével.
Legnehezebb dolgunk a szegként beütött, teljesen sima fejű csavarral van. Ezeket
- ha ráadásul még süllyesztékben is vannak - semmilyen módon nem tudjuk
megfogni. Marad a durva erőszak; a szerkezetet szét kell feszítenünk. A puha
műanyag előbb-utóbb engedni fog, a csavarok menetes része kiszakad a műanyagból,
de közben persze az egész ház sérülni fog. Ezt az eredeti állapotra
visszaállítani már soha nem fogjuk, legfeljebb ragasztóval, szigetelőszalaggal
próbálkozhatunk.
Végső következtetésünk talán az lehet, hogy ha egy viszonylag olcsó készülék
elromlik, és javítását senki nem vállalja, akkor nem kockáztatunk sokat az
egyéni próbálkozással. Ha sikerül szétszedni, és könnyen elhárítható hibát
találunk, akkor jól jártunk. A speciális csavarokat összeszerelésnél váltsuk ki
hagyományosra, így akár az eredetivel egyenértékű javítást végezhetünk. A
beütött, sima fejű csavaroknál ezt az állapotot sohasem fogjuk elérni.
(Bosszantó, de például a kapcsolós elosztóban valóban csak egy forrasztási hibát
találtunk.) Bár a kísértés nagy, mégis az ilyen készüléknél a cserét ajánljuk.
Javítsuk, ne javítsuk?
A barkácsoló ember természetesnek veszi, hogy ha valamilyen háztartási készülék elromlik, akkor megpróbálkozik a javításával. A bonyolultabb dolgokat persze szakszervizbe viszi, de egy egyszerűbbnek látszó hajszárítóhoz, elektromos csatlakozóhoz saját kezűleg is hozzáfog. Ekkor viszont gyakorta abba a problémába ütközik, hogy a készülék nem szerelhető szét. A gyártók ugyanis úgy gondolkodnak, hogy egy viszonylag olcsó készüléket egyáltalán nem kell javítani. Dobjuk el, és vegyünk másikat.
További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!
Szólj hozzá a cikkhez!
Be kell jelentkezned,
hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.