Szigetelőanyagok hideg-meleg szigeteléshez

HIDEGSZIGETELÉS

Mivel a hidegszigetelésnél a környezetnél alacsonyabb hőfokú közeggel van dolgunk, ebből adódóan (ivóvíz vezeték szabadon, falhoronyban, álmenynyezetben) a környezet hőmérséklete és relatív páratartalma által meghatározható harmatponti hőmérséklet, valamint a közeget szállító cső- vagy légcsatorna felületi hőmérséklete közötti különbség jelentős, ami párakicsapódással jár. A párakicsapódás károsítja az épület szerkezetét, de magát a csőhálózatot és annak tartószerkezetét is.
Konkrét példával: álmennyezetben szerelt ivóvíz vezetéket kell szigetelni, hogy párakicsapódás ne forduljon elő. A környezet hőmérséklete 24 °C, relatív páratartalma 65%, mely adatokból a harmatponti hőmérséklet 17 °C. Az ivóvíz hőmérséklete 10 °C. A szigetelendő cső 18x1,5 mm rézcső. A számítást elvégezve 5 mm vastagságú POLIFOAM szigeteléssel elérhető, hogy a felületi hőmérséklet (17,95 °C) magasabb legyen a harmatponti hőmérsékletnél (17 °C). Így párakicsapódással nem kell számolni.
Ugyan ez vonatkozik a falhoronyban és a padlóban vezetett csővezetékekre is, mert az esetleges szigetelés elhagyása károsítja az épület szerkezetét. A POLIFOAM PE Plusz szigetelő anyaga ezt a problémát kiküszöböli. A hidegszigetelés készítésénél ügyelni kell arra, hogy a tökéletes párazárás biztosított legyen, melyet ragasztással (EMFIFIX ragasztó és öntapadós ragasztószalag) érhetünk el.
A csővezeték, légcsatorna szigeteléseknél ügyelni kell arra is, hogy a tartószerkezetek és a csővezeték, légcsatorna között is legyen szigetelés, mert ellenkező esetben a párakicsapódás a tartószerkezeten jelenik meg, ami a tartószerkezetet károsítja és annak leszakadásához vezethet.

MELEGSZIGETELÉS

Az energiaárak fokozatos emelése miatt a melegszigetelések, ismertebben hőszigetelések jelentősége fokozódik. A korszerű épületgépészeti szerelési technikáknak valamint a megrendelők fokozódó esztétikai igényének megfelelően a csővezetékek rejtve - padlóban vagy falhoronyban - szereltek. Ebből adódóan a szigetelés jelentősége kettős. Egyrészt a hőveszteség csökkentése, másrészt a hőtágulásból adódó mozgások felvétele. Jelentős hőveszteséggel a pincei, szabadon szerelt csővezetékek, szerelvények, osztók, gyűjtők, használati melegvíztárolók esetén kell számolnunk. A fenti esetekre a POLIFOAM csőhéj (8-159 mm), tartályok esetén a POLIFOAM hablemez a megoldás.
A kérdés az, hogy milyen vastag szigetelést válasszunk? Erre nem az a jó válasz, hogy minél vastagabbat annál jobb, hiszen van egy gazdaságossági szempont is. A kérdés úgy módosul, hogy hol az az optimum, ahol a beruházási költség és a hőveszteség minimális.

Vegyünk egy példát:
Központi fűtés alapvezeték 90/70 °C-os szivattyús fűtéssel, a kazán 40 KW-os, a csővezeték 22x1,5 mm-es rézcső, a vezeték hossza 20 fm, a környezet +5 °C. Szigetelés nélkül a csővezeték méterenkénti hővesztesége 224,6 W, és a cső végére a fűtővíz hőmérséklet kb. 2 °C-kal alacsonyabb lesz. A számítást, különböző vastagságú POLIFOAM csőhéjakkal elvégezve, a példa adataival az alábbi eredményt kapjuk:

15 mm vastag POLIFOAM csőhéj 52,55 W/fm
10 mm vastag POLIFOAM csőhéj 33,7 W/fm
20 mm vastag POLIFOAM csőhéj 22,16 W/fm
30 mm vastag POLIFOAM csőhéj 17,75 W/fm

Látható, hogy már 5 mm vastag szigetelés a hőveszteséget a szigeteletlen vezeték hőveszteségének a negyedére csökkenti. Az ábrán látható, hogy a szigetelés és szerelés, az energiaárak, valamint 5 éves időtartamot feltételezve a szigetelés vastagságának növelése hogyan változtatja meg a költségeket.
A POLIFOAM szigetelőanyagok hazai gyártó termékei, melyből adódóan a bőséges raktárkészlet biztosítéka a felhasználói igények folyamatos kielégítésének.

Dr. Lőrincz Péter
szaktanácsadó