Lejtős területen nehezebb és bonyolultabb feladat harmonikus kertet létrehozni, azonban az eredmény kárpótol a fáradságért. A különböző rézsűk és támfalak segítségével kialakított vízszintes teraszokon ugyanúgy elhelyezhető a burkolt pihenő, gyerekjátszóhely, virágágyás, kerti sütő, tavacska, mintha sík területű kert lenne a birtokunkban. A különbség, hogy nem csupán kerti utakat, hanem lépcsőket, rámpákat veszünk igénybe, ha megközelítjük a kert különböző részeit. A rézsűkön csodálatos sziklakerteket hozhatunk létre, a támfalakat beültetve pedig újabb érdekes látvánnyal gazdagodik kertünk. Ha kb. 3 méternél nagyobb távolságra alacsonyabb falakat építünk a lejtőn, és dúsan betelepíthetjük növényekkel, függőkerteket kapunk, amely az év minden szakában szemet gyönyörködtető látvány (1).
Erre sík területű kertben nem lenne módunk. Legjobb, ha nem problémát, hanem kihívást látunk a lejtős kert kialakításában. Gondoljunk csak az ókori világ egyik csodájára, Semiramis függőkertjére! Próbáljuk lejtős kertünket egy többszintes lakásként elképzelni, és így berendezni.
Gondos tervezés
Ha hegyoldalon építkezünk, érdemes az épület tervrajzával párhuzamosan a kert tervét is elkészíttetni. Az alapozási munkák során kikerülő fölmennyiségből megépíthető a lejtős kert domborzata, így nem kell a fölöslegesen elvitt földet drága pénzen visszaszállíttatni. Nagyon előrelátó megoldás, ha a talaj legfelső, tápanyagokban gazdag rétegét leemelik, és külön tárolják, hogy a későbbiekben majd felhasználják. A kert kialakítása hosszabb ideig is elhúzódhat, de a terv birtokában mindig előttünk lebeghet a megálmodott cél, és ennek megfelelően alakíthatjuk a kertet rögtönzések sorozata helyett. Így elérhetjük, hogy kertünk természetesként hasson, jól illeszkedjék a tájba és a szomszédos kertek adta keretbe. Kertépítés közben nem feledkezhetünk meg a tereprendezés alapszabályáról: a felszínen megjelenő csapadékvizet az épületekre, az eredeti adottságokat megváltoztatva a szomszéd telekre vagy szabályozatlan formában az utcára vezetni nem szabad. A felszínen folyó, szivárgó víz a rakott támfalak állagát is veszélyezteti. Érdemes ezért a felrakott kövek mögött kavicsból vagy építési törmelékből vízelvezető réteget kiképezni, amelyben a víz távozhat.
Rézsűk és támfalak
Lejtős kert építésekor fontos szempont, hogy a szintek mind egymással, mind a házzal illetve a melléképületekkel megfelelő arányban álljanak. Alakíthatjuk a talajfelszínt úgy, hogy enyhe lejtők esetében a természetes vonalakat próbáljuk követni. Kiképezhetünk mesterséges teraszokat, ahol a vízszintes felületeket lépcsők vagy rézsűk kötik össze. A legnagyobb változást a szintek közti támfalépítéssel érhetjük el. A különböző szinteket összekötő lépcsők a kert hangulatos elemeivé varázsolhatók, szépen beültetetett növénytartókkal szegélyezve. A lépcsők mellett célszerű rézsűket is kialakítani, mert ez megkönnyíti, pl. a fűnyíró mozgatását, és lehetővé teszi a kertben való szabad mozgást tolókocsihoz kötött családtagok számára is. A rézsűk kialakítása egyszerűbb, mint a lépcsőké. Ha laza anyagból építjük, a lejtésszöget vegyük minimálisra, különben a felülete lemosódik. A bevágott, meredek rézsűt a meglévő tömör talajrétegben alakíthatjuk ki. Térigényük megegyezik, vagy kisebb a magasságukkal. A feltöltött rézsűk az általuk áthidalt magasságkülönbség többszörösét is elfoglalhatják, fenntartásuk azonban jóval egyszerűbb a meredek változatoknál. Bármilyen rézsűt választunk is, fontos a talaj megfelelő rögzítése, különben nagy esőzésekkor lemosódik. Kevesebb helyet foglalnak el a támfalak. Előnyük, hogy megtartják a földet. Ha a kert alapterülete a magasságkülönbséghez képest kicsi, építsünk támfalakat, amelyeknek anyaga harmonizál a házzal, a kerti utakkal, lépcsőkkel. A támfalak általában nem haladják meg a 130-135 cm magasságot.
Mutatós kerti elem az alacsony, szárazon rakott terméskő fal. Ideális élőhelye a melegkedvelő növényeknek és állatoknak. Itt teljes szépségükben kifejlődhetnek az igényes apró évelők, szabadföldi pozsgások. A falak réseiben és körülöttük sok olyan állat talál életlehetőséget, amelyek fontos szerepet játszanak kertünk biológiai egyensúlyának fenntartásában. Az apró gyíkok, futóbogarak, rovarok számára elegendő apró réseken kívül kialakítatnunk a fal építésekor nagyobb üregeket sünök, békák számára is.
Építőanyagként leggyakrabban faragott termésköveket vagy nagyobb kőlapokat használnunk. De az adott területen fellelhető kövekből is szép, rusztikus fal építhető (2). A homokkőből vagy mészkőből álló törmelékköveket az időjárás hamar kikezdi. Állandó felújításra szorulnak, amit mind a növények, mind az ott megtelepedett állatok megsínylenek. Ezért gondos tervezés után tartós, jó anyagból építsünk, és a célnak megfelelő növényanyagot ültessünk.
Ha a talaj nyomását nem tartja meg a lazán felrakott és talajba ágyazott kőfal, betontámfalakat ajánlatos építeni. Ha a falba a beton beöntésekor 6-10 cm-es hungarocell darabokat illesztünk, amelyeket a beton megkötésekor kitörhetünk, olyan kis nyílásokat hozunk létre, amelyekbe előnevelt növényeket ültethetünk.
A betontámfal eltüntethető úgy is, hogy előbb kavicsot, majd földet töltünk a fal mellé, végül pedig növényekkel ültetjük be. Ültessünk a betonfal elé, fölé olyan növényeket, amelyek eltakarhatják az épített felületet és elősegítik, hogy szépen beilleszkedjen a környezetbe. A betonfalakat néha vékony terméskő lapokkal burkolják vagy kaviccsal fedik (3). Ez a módszer nagyon gondos kőművesmunkát igényel.
Az előre gyártott betonelemekből készített falak nagyon jól beültethetők (4). A lejtős területek védelmére rézsűköveket is alkalmazhatunk, akár betonból, akár természetes kőből. Ha a talajt ügyesen beültetjük, a kövek rövid idő alatt eltűnnek a növények alatt (5). A sziklakert és a kerti tó minden kert központi látványossága lehet. Lehet szabályosan kialakított (6), helyet kaphat benne egy odvas farönk (remek cicapihenő, mint a képen is látszik) (7); felhasználhatjuk hozzá a környéken talált köveket, amelyekből a kép helyszínén egy mókás fókaszobor is készült (8).
Kő, víz, növények - a hatás ellenállhatatlan. Ha dús növényzetet szeretnénk a tóban és környékén, ügyeljünk arra, hogy naponta legalább 4-6 órát érje közvetlen napsütés a területet (9). A szépen kialakított kerti tó harmonikusan beilleszkedik a kertbe és a környező tájba (10).